Óraátállítás eltörlése: most érkezett a hír amire már régóta vártunk!
Most hétvégén, 2025. október 26-án, vasárnap ér véget a nyári időszámítás, így hajnali 3 órakor 2 órára kell visszahúzni az óráinkat. Vagyis egy órával többet alhatunk, ugyanakkor egy órával „korábban megy le” a nap.
Az már régóta tudományosan bizonyított tény, hogy érdemleges spórolással nem jár a háztartásoknak az óraátállítás, miközben megzavarja az embereket: az óraátállítás következtében az ember biológiai órájának időre van szüksége arra, hogy alkalmazkodjon, ez pedig fáradtsággal, a koncentráció csökkenésével járhat, ami megnövelheti a balesetek számát is.
Nem véletlen, hogy emiatt már felmerült az Európai Unióban is, hogy eltörölnék az óraátállítást, ráadásul a javaslatot az állampolgárok többsége támogatja is.
Most igen vagy nem?
A javaslat miatt a közbeszédben néhányan úgy emlékeznek, hogy az Európai Unió már döntött az óraátállítás eltörléséről, ugyanakkor ez téves: a javaslat létezik, azt ugyanakkor még nem fogadták el, hiába nyújtotta be még a két ciklussal ezelőtti Európai Bizottság.
A héten, október 23-án az Európai Parlamentben is vitáztak az óraátállításról, és pártállástól függetlenül mindegyik EP-képviselő, valamint a vitán részt vevő Aposztolosz Cicikosztasz közlekedésért felelős görög biztos is egyetértett, hogy az óraátállítás többet árt, mint használ.
A vita végén a görög biztos meg is jegyezte:
Gondolnák, hogy ebben a parlamenti ciklusban volt már egy olyan pillanat, amikor minden oldal egyetlen álláspont mögé sorakozott fel? Biztosíthatom önöket, hogy nem, legalábbis ebben a ciklusban ez az első alkalom, amikor mindannyian egyetértünk, egyetértünk abban, hogy a józan észt alkalmazzuk.
De ha ekkora az egyetértés, akkor miért kell még mindig évente kétszer átállítani az óráinkat?
Régóta húzódó akta
Az óraátállítás eltörlését még Ursula von der Leyen elődje, a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság jelentette be 2018. szeptember 12-én. Juncker akkor még azt ígérte, legutoljára 2019 októberében lehet az utolsó alkalom, hogy óráinkat évente egyszer előre, egyszer pedig hátra kell állítani egy órával.
A javaslatról az Európai Parlament még 2019. március 26-án szavazott, és elfogadta saját álláspontját. Abban azt ajánlotta, a tagállamok döntsenek arról, hogy a nyári vagy a normális, téli időszámítást szeretnék folytatni.
Az EP az álláspontjában arra kérte a tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsát (röviden: Tanács), hogy minél hamarabb fogadja el közös álláspontjukat, hogy azután a három nagy intézmény, a Bizottság, a Tanács és a Parlament tárgyalhasson a témáról, majd az úgynevezett trilógus tárgyalások során megállapodjanak egy közös kompromisszumban.
A téli és nyári időszámításra vonatkozó uniós jogszabályok
Az a hagyomány, hogy Európában tavasszal és ősszel átállítjuk az órákat, még az Európai Uniót megelőző időkre nyúlik vissza. Bevezetésére először az első világháború alatt került sor az energiatakarékosság érdekében, majd több ország a 70-es években újra alkalmazni kezdte ezt a rendszert.
Az EU először 1980-ban rendelkezett a nyári időszámításról, egy olyan irányelvben, amely a fennálló tagállami gyakorlatokat hangolta össze az egységes piac zökkenőmentes működésének elősegítése érdekében.
A jelenleg hatályos irányelv 2001-ben lépett hatályba. Ez kimondja, hogy a nyári időszámítást használó tagállamokban március utolsó vasárnapján kell átállítani az órát, majd október utolsó vasárnapján kell visszaállni a standard időre (ez a téli időszámítás).
Standard idők az egyes tagállamokban
A tagállamok szabadon megválaszthatják, hogy melyik időzónát kívánják használni. Jelenleg három ilyen standard időzóna van az EU-n belül:
- nyugat-európai idő: Írország és Portugália
- közép-európai idő: az e földrajzi térségbe tartozó 17 tagállam
- kelet-európai idő: Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia és Románia