Ezen a hétvégén kell átállítani az órát, erre figyelj idén korábban tekerünk!
Ezen a hétvégén kell átállítani az órát, erre figyelj idén korábban tekerünk! Magyarországon 2026-ban március 29-én, vasárnap veszi kezdetét a nyári időszámítás, amikor a hajnali órákban a megszokott módon 2-ről 3 órára állítjuk előre az órákat. Ez a naptári sajátosság idén a tavalyinál korábbi időpontra esik. Így a gyakorlatban egy órával kevesebb időnk marad a pihenésre ezen a hétvégén. Bár az átállás legnépszerűbb következménye az érezhetően meghosszabbodó nappalok és a késő estig tartó világosság, a hirtelen változás jelentősen megterhelheti az emberi szervezetet. A biológiai óránk megzavarása sokaknál okozhat átmeneti alvászavart. Fokozott fáradtságot vagy koncentrációs nehézségeket, amíg a testünk teljesen nem alkalmazkodik az új ritmushoz.
Hitelfórum.hu
A tavaszi óraátállítás hatásai messze túlmutatnak a naptári változásokon, hiszen mélyen érintik a mindennapi rutinunkat és az alvásminőségünket is. Szakértők szerint a probléma forrása nem egyszerűen az elveszített egy órában rejlik. Hanem abban, hogy a belső ritmusunk képtelen azonnal lekövetni az új időrendet. Mátraházi Tibor pszichológus szerint minden ember rendelkezik egy belső órával, amely szorosan igazodik a környezet természetes körforgásához, az átállással pedig akaratlanul is eltávolodunk ettől a harmóniától.
Az ilyenkor jelentkező kellemetlen tünetek, mint például az ingerlékenység, a figyelemzavar vagy a levertség, szerencsére csak átmenetiek. Ez egyfajta köztes állapot. Amely során az ember energiái észrevétlenül befelé fordulnak, amíg a szervezet újra szinkronba nem kerül a külvilággal. A szakember hangsúlyozza, hogy bár sokan hajlamosak legyinteni ezekre a jelekre, érdemes tudatosítani magunkban, hogy a feszültség és a bágyadtság mögött csupán a bioritmusunk ideiglenes zavara áll. Amely némi türelemmel és odafigyeléssel néhány nap alatt magától is rendeződik.
Az Európai Únió is reagált az óraátállítással kapcsolatban!
Nagy Zoltán pénzügyi témákkal foglalkozó szerző és Wikipédia szerkesztő, több mint 10 éves tapasztalattal bír a hazai pénzügyi szektor, a lakossági hitelezés és az állami támogatások elemzésében. Zoltán célja, hogy hiteles és közérthető tájékoztatást nyújtson a magyar családok és nyugdíjasok számára. Impresszum