Óraátállítás 2026: fél órát kéne csak állítani a jövőben!
Óraátállítás 2026: fél órát kéne csak állítani a jövőben! Hazánk az alkalmazott időzóna határán fekszik, kicsit át is lóg a tőlünk keletebbre, Románia és Bulgária által használt sávba – ebből a határhelyzetből adódik, hogy olyan „korán sötétedik”. Nincs igazán jó megoldás, a legjobban talán azzal járnánk, ha fél órát elcsípnénk a nyárból, felet pedig hozzáadnánk a télhez.
Közeledik március utolsó vasárnapja, az újabb óraátállítás időpontja: március 30-án hajnali kettő órakor eggyel előre, azaz hajnali háromra tekerjük az órák mutatóit. Ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás, egyik napról a másikra egy órával tovább lesz világos este, és ugyanennyit késik a virradat reggel (egy órával „kevesebbet” alszunk). Az átállás átmenetileg ugyan, de megterheli a szervezetet, sokaknak komolyabb és akár egy-két hétig is húzódó problémát okoz.
A téli és nyári időszámítás váltogatásának eltörléséről 2019-ben döntött az Európai Unió azzal, hogy 2021-ig kell(ett volna) egységes döntést hozni az alkalmazandó idő bevezetéséről. Téli vagy nyári? A vita azóta sem dőlt el, a tagállamok nem tudtak megállapodni, végül 2025. március 21-én az Európai Bizottság visszavonta a javaslatot, így az óraállítás eltörlése lekerült a napirendről. Vagyis marad az állítgatás, illetve az elmélkedés ezúttal arról, hogy
Ahány város, annyi idő
Földünk nyugatról keleti irányban forog a tengelye körül, a felkelő Nap ezért „érkezik” keletről, hogy aztán 24 óra leforgása alatt fénye körbeszántson a bolygón. E puszta tény okán képtelenség az egész világon érvényes napi időszámítást alkalmazni, az eltérés hosszúsági fokonként négy perc, ami még a nagy területűnek jóindulattal sem nevezhető Magyarország esetében is jelentős. A nagyjából 7,5 fokos különbséget figyelembe véve
Mindennapjainkat ez nyilván nem zavarja, az óra uralta életünkben teljesen mindegy, hogy mikor áll hajszál pontosan delelőn a Nap, mikor köszön be vagy búcsúzik a látóhatáron. Őseink azonban fordítva voltak ezzel, az elmúlt évszázadok, évezredek embereit a legkevésbé sem érdekelte, mit mutatnak az órák, életük napi ritmusát a sötét és világos periódusok váltakozása diktálta.
Ne menjünk messzire, még az 1800-as években is csaknem minden településen mást mutatott a toronyóra: akkor volt dél, amikor az adott faluból, városból nézve a Nap delelt, vagyis aktuálisan az égbolt legmagasabb pontján tartózkodott.
Ha valaki gyalogosan vagy lóval poroszkált az ország útjain, fel sem tűnhettek neki a néhány perces eltérések. Főleg, hogy az átlagember a perceket nem is tartotta számon– mondja a 24.hu-nak Soós Benjámin.
15 fokonként egy óra
A változást a vasút terjedése indokolta, gondoljunk bele, még országon belül is micsoda kihívást jelentett az ezernyi eltérő helyi idő a menetrend összeállításánál. Megoldásként a társaságok a XIX. század második felében egymás után vezették be az általuk használt vasúti időt.
Kapcsolódó témák
Nyugdíj hírek és változások Hitel és banki információk Friss hírek
Nagy Zoltán pénzügyi témákkal foglalkozó szerző és Wikipédia szerkesztő. Impresszum