Így könnyen előfordulhat, hogy 2023. március 26. vasárnap fogjuk utoljára átállítani az órákat.

Óraátállítás 2023

Nyári időszámítás kezdete: 2023. március 26. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órát.

Milyen problémák adódhatnak az óraátállításból?

Az óraátállítás egészségügyi hatása hasonló egy mini jetlaghez. Amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, a következő tünetek léphetnek fel:

• • Alvászavarok

• Fáradtság
• Depresszív hangulat
• A szívfrekvencia ingadozása
• A koncentrálóképesség csökkenése
• Ingerültség
• Étvágytalanság
• Emésztési problémák

Mennyi időt vesz igénybe az átállás?

Általában 4-14 napra van szüksége a szervezetnek, hogy megszokja a változást, ez egyénenként eltérő.

Németországi statisztikák szerint az emberek 8,5-12 százaléka fordul orvoshoz óraátállítás miatti problémákkal, első sorban a nyári időszámításra való átálláskor. Ekkor többeknek van szüksége altatókra és antidepresszánsokra. A fáradtság miatt a balesetek elkerülése végett különösen óvatosnak kell lenni a forgalomban résztvevőknek és a játszótéren is. Több gazdálkodó megfigyelte, hogy az állataikra is hatással van az óra átállítása, nekik sem könnyű igazodni a napirend változásaihoz.




A téli időszámítás mellett orvosszakmai érvek, a nyári oldalán gazdasági indokok állnak. De mikor törölhetik el az átállítást és melyik maradhat?

Hamarosan újra átállíthatjuk az órákat.

Beth Ann Mallow neurológus, gyermekgyógyász-professzor, a nashville-i Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának igazgatója több mint öt éven keresztül tanulmányozta az évi kétszeri óraállítás előnyeit és hátrányait. A napokban számolt be róla, hogy a márciusi előállítás negatív egészségügyi következményekkel járhat.

A téli időszámítás jobban igazodik a természetes fényviszonyokhoz. Viszont a március végétől (idén március 26-án lesz – hajnal 2-kor 3 órára kell átállítani az órákat) október végéig (2023-ban október 29-ig) tartó nyári időszakban reggel egy órával később lesz világos, este pedig a természetesnél szintén egy órával tovább marad a napfény. Viszont a reggeli fény elengedhetetlen a test normális ritmusának beállításához: például felébreszt, javítja az éberséget és a hangulatot.




Emellett a mintegy hét hónapig tartó, nyári, késő esti fénynek való kitettségnek is ára van. Késlelteti az agy melatonin hormonjának felszabadulását, az álmosságot elősegítő hormonét, ami összességében kevesebb alvást eredményez. A serdülők különösen ki vannak téve az emiatt kialakuló alvásproblémáknak.

Érvek az átállítás mellett

Egyébként a nyári időszámítás nem volt mindig velünk. Azért vezették be a XX. század elején, mert a napfényes órák magasabb nyári számát kihasználva, a világítás mellőzésével energiát takaríthattak meg. Azóta folyamatos a vita a vélt és valós előnyeiről és hátrányairól, illetve arról, hogy az előnyök ellensúlyozzák-e a hátrányokat.




A szakemberek szerint a nyári időszámítással manapság is sokat lehet spórolni, hiszen a napi energiacsúcsot 17 és 19 óra között mérik. Olyankor nem mindegy, hogy részben világos vagy sötét van. A számításaik szerint ebben a két órában az átállítással akár 10 százalékkal is csökkenthető az energiaigény.

Bár pontos adatok nincsenek, de a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) korábbi becslése szerint az óraátállítással nagyjából egy Eger méretű város éves fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolhat meg évente Magyarország.




Legújabban pedig az az érv szól a kettős időszámítás mellette, hogy az energiatakarékos eszközök elterjedésével a villamosenergia-fogyasztásnak egyre kisebb részét teszi ki a világítás, azonban korunk energiaválsága miatt azt a keveset is becsülni kell.

Egyébként a magyar lakosság kétharmada – hasonlóan a többi európai országéhoz – a nyári időszámítás mellett teszi le a voksát a felmérések szerint.

Friss: hatalmas döntést hozott a Penny, Tesco, a Spar, a Lidl és az Auchan!!!