Nyugdíjreform, nyugdíj emelés, 13.-ik havi nyugdíj 2024 – Hatalmas változásokat hozhat minden nyugdíjas életében!

Nyugdíjreform, nyugdíj emelés, 13.-ik havi nyugdíj 2024 – Hatalmas változásokat hozhat minden nyugdíjas életében! Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években.

( Friss híreink )

13-ik havi nyugdíj, részletek itt >>>

Dr. Farkas András nyugdíj szakértő a NyugdíjGuru News legfrissebb hírlevelében összefoglalta, hogy milyen intézkedéseket tart szükségesnek az érdemi magyar nyugdíjreform keretében. A kormányzat által megbízott nemzetközi szakértők munkájáról egyelőre semmilyen információ sem szivárgott ki. Jelentésüket ez év végéig kell közzétenniük.

Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyebek között nyugdíjreformot is előirányoz. Amelyet nemzetközi összehasonlításban elképesztően rövid időn belül, 2025. március 31-ig már törvénybe is kell foglalni. A tét egyébként 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel Magyarország részére. – olvasható a NyugdíjGuru News hírlevelében.

Dr. Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója és főszerkesztője összefoglalta, hogy milyen intézkedéseket tart szükségesnek az érdemi magyar nyugdíjreform keretében. A javasolt lépéseket a politikai kockázatuk és a végrehajtási nehézségeik alapján csoportosította.

A szakember úgy fogalmaz, rendkívüli érdeklődéssel várja, hogy a kormányzat által megbízott nemzetközi szakértők – akiknek a munkájáról egyelőre semmilyen információ nem szivárgott ki – a magyar nyugdíjreform szükséges összetevői tekintetében hasonló eredményekre jutnak-e vizsgálataik során. Jelentésüket ez év végéig kell közzétenniük.

Könnyű és kockázatmentes intézkedések lehetnek:

• a jövőbeni nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése,
• a nyugdíjskála kiegyenesítése (például minden szolgálati év 2 százalékos súllyal történő figyelembe vétele),
• a foglalkoztatói nyugdíjpillér megteremtése felé tett első lépésként az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatásának szocho-mentesítése,
• az önkéntes nyugdíj-előtakarékosság eszközeit támogató adójóváírás összegének karbantartása.

Közepesen nehéz és közepesen kockázatos intézkedések lehetnek:

• a nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele (korhatár előtti nyugdíjazás korszerű rendszerének megteremtése),
• a nyugdíjemelési eljárás átalakítása (vegyes indexálás, valorizációs és szolidaritási korrekció), ezzel együtt a nyugdíjmegállapítás valorizációs eljárásból eredő méltánytalanságainak elhárítása,
• a gyermekvállalás jelentőségének fokozott elismerése (például a munkavállaló szülő által szerzett nyugdíjjogosultságok megoszthatósága az otthon maradó szülővel a gyermeknevelés tartama alatt).

Könnyű, de fokozottan kockázatos intézkedések lehetnek:

• a 13. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése,
• a nyugdíjplafon bevezetése.

Közepesen nehéz, de kockázatos intézkedések lehetnek:

• a nyugdíjak felbruttósítása (amit 2016-ban már majdnem meglépett a magyar állam),
• a foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése (a kockázatot az jelenti, hogy összekeverhető a foglalkoztatói pillér a kormányzat által kihalásra ítélt magánnyugdíjpénztári rendszerrel).

Könnyű, de közepes kockázattal járó intézkedések lehetnek:

• a járulékplafon visszavezetése,
• a degresszió újraszabályozása,
• a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek fokozatos szigorítása (a jogosító idő követelményének 43 évre emelése).

Nehéz és kifejezetten kockázatos intézkedések lehetnek:

• a nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítése (mert ez részben az adórendszer következménye),
• a nyugdíjrendszerbe építendő automatikus kiegyenlítő mechanizmusok tervezése (mert ez az állami beavatkozás lehetőségeinek szűkítését jelenti),
• az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése (mert ennek feltétele a nyugdíjjogosultságok szerzése jelenleg agyonbonyolított rendszerének radikális egyszerűsítése), és természetesen
• bármely paradigmatikus változtatás (például az állampolgári alapnyugdíj és a foglalkoztatói nyugdíjpillér kombójára épülő hibrid rendszer vagy a magyar nyugdíjpont-rendszer) bevezetése.