Nyugdíjkorhatár-emelés jön 2025-ben! Ennyi lehet az új nyugdíjkorhatár!
Nyugdíjkorhatár-emelés jön 2025-ben! Ennyi lehet az új nyugdíjkorhatár! Nincs más választása a Kormánynak, emelni kell! Már jelenleg is óriási kiadás a nyugdíjak kifizetése a magyar állam számára, ez pedig a jövőben még nagyobb terhet jelenthet már a 13-ik havi ellátás is veszélyben van.
FRISS HÍREK
A jelen formájában hosszú évtizedekig már fenntarthatatlan nyugdíjrendszer finanszírozását – hacsak nem akarják csökkenteni a nyugdíjakat, vagy még tovább növelni az így is meglehetősen magas járulékokat és adókat – a nyugdíjkorhatár emelésével lehet megoldani. Ez a kérdés még nincs napirenden, de hamarosan muszáj lesz elővenni. Nem Magyarország van egyedül ilyen helyzetben Európában, és rengeteg államban már döntöttek is a korhatáremelésről.
A múltkori Kormányinfón felmerült a nyugdíjrendszer fenntarthatatlanságának kérdése is. Jelenleg a nyugdíjkassza kiadásainak 24,5 százalékát már nem fedezi a járulékbefizetések összege, azokat tehát más forrásból kell az államnak fedeznie. Ez az arány pedig feltehetően tovább romolhat a jövőben a társadalom elöregedése okán, ha nem avatkoznak be. Plusz terhet jelent továbbá a 13. havi nyugdíj is, mivel annak költségét nem alapozza meg járulékfizetés, így azt teljes egészében egyéb költségvetési forrásokból kell minden évben előteremteni. Az mfor kérdésére, hogy a nyugdíjkassza járulékbefizetésekkel nem fedezett kiadásainak egyre növekvő arányát hogyan tervezi csökkenteni a kormány, Gulyás Gergely azt a választ adta: a megoldást az „átütő demográfiai programban” látják.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint a 2030-as évek közepéig nem jelent majd problémát, hogy a nyugdíjkassza hiányát a központi költségvetés egyéb bevételeiből (pl. áfa, szja, jövedelemadó, társasági adó, jövedéki adó, kata, és más bevételből) fizessék. Mivel a magyar társadalom is elöregedő társadalom, ezért „rendben van”, hogy a befizetett nyugdíjjárulékok nem képesek fedezni a nyugdíjkiadásokat. Gulyás Gergely szerint „egy felosztó-kirovó rendszerben azzal, hogy a kormány hozzátesz az állami költségvetésből, ez különösebb nehézségek nélkül, egy közepes gazdasági növekedés mellett is fenntartható”. A miniszter hozzátette: „más megoldása egyébként annak nehezen lesz, hogy lényegesen többen mennek nyugdíjba, mint amennyien belépnek a munkaerőpiacra.
2030 után mi lesz?
Nagy demográfiai fordulat azonban nemigen várható a jelenlegi születésszámok mellett, még akkor sem, ha lassulnak az eddig látható tendenciák. Ha pedig a jövőben is egyre kevesebb dolgozónak kell „eltartania” az egyre növekvő számú nyugdíjast, akkor adódik továbbra is a kérdés: mi lesz erre a 2030-as években, illetve addig is a megoldás? Azt, hogy a mostani rendszerrel a 2030-as évek közepéig nem lesz gond, ahogy a kormány a 2022-ben lezárult nyugdíjkorhatár-emelés óta rendszerint elmondja, ha felmerül a kérdés. Viszont elég lesz-e akkor megoldást keresni? Valószínűleg szükség lesz rá, hogy előre és hosszú távon biztosítsák a rendszer finanszírozhatóságát.
Mi lehet akkor mégis a megoldás, ha nem az „említett átütő demográfiai program”? Szakértők szerint három lehetséges út van: vagy a nyugdíjkiadásokat csökkentik (de így is, elvonások nélkül is nagy probléma a nyugdíjasok elszegényedése), vagy növelik a járulékbevételeket (már így is rengeteg járulékot fizetnek a dolgozók nemzetközi összevetésben), vagy megemelik a nyugdíjkorhatárt. Lehetséges ezeknek a megoldásoknak még különféle kombinációja is, azonban az biztos, hogy előbb-utóbb muszáj lesz változtatni. Hogy hogyan, és mikor, egyelőre csak találgatni lehet.
Tényleg elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése?
Azt láthatjuk Európa-szerte, illetve a világ sok más pontján, hogy a kormányok a nyugdíjkorhatár megemelését készítik elő. Lehetséges, hogy a magyar társadalom elöregedési mutatói még nem olyan vészesek, mint nyugatabbra, érdemes figyelemmel kísérni az ott zajló nemzetközi folyamatokat, mert azok hamarosan hazánkat is elérhetik. A The Guardianben nemrég megjelent cikk szerint – egy a növekvő várható élettartamnak és a születésszám csökkenésének az állami nyugdíjra gyakorolt hatását vizsgáló kutatás alapján – a középkorú munkavállalók nyugdíjkorhatárát 71 évre kellene emelni az Egyesült Királyságban. A szigetországban a 66 éves nyugdíjkorhatár 2026 májusa és 2028 márciusa között 67 évre emelkedik, 2044-től pedig várhatóan 68 évre emelkedik, de a tanulmány szerint ez nem lesz elég: az 1970 után születetteknek akár 71 éves korukig is dolgozniuk kell majd, mielőtt nyugdíjba vonulnának.
Ez nagyon drasztikus emelésnek hangozhat, azonban nem az Egyesült Királyság az egyetlen ország, ahol ilyen radikális lépésre lehet szükség. Az OECD a 2023-as év végén közzétett elemzése – a Pension at a Glance 2023 – szerint az OECD-országokban muszáj emelni a nyugdíjazási korhatárokat, ha fenntarthatóvá akarják tenni a nyugdíjrendszereiket. Ennek hatására emberek milliói kényszerülhetnek a jövőben arra, hogy még a 70-es éveikben is dolgozzanak. Az elmúlt két évben például Szlovákia és Svédország is valamilyen formában a várható élettartam növekedéséhez kötötte a nyugdíjkorhatár emelését, ahogy azt Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia és Portugália már korábban megtette.
Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor 62 és 67 év között oszlik meg, férfiak esetében az átlag 64,4 év. Ez emelkedhet hamarosan 66,3 évre átlagosan a már kilátásba helyezett korhatáremelések okán. A nyugdíjazási kor Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észországban és Olaszországban 71 évre, míg Dániában akár 74 évre is emelkedhet.
Magyarországon mikor és mennyit emelkedhet a korhatár?
Az elöregedő társadalmakban megfigyelhető demográfiai folyamatok alapján Magyarországon is elkerülhetetlen lesz a jövőben, hogy tovább kelljen dolgozni, mint a jelenleg érvényben lévő 65 éves korhatár. Az nem valószínű, hogy a korhatár a közeljövőben emelkedik majd, viszont aki jelenleg fiatal munkavállaló, jó eséllyel nem fog tudni már 65 éves korában elmenni nyugdíjba. Ezt nemzetközi példák is megerősítik.
Bár Magyarországon elviekben 2022. január 1-jén zárult le az a nyugdíjkorhatár-emelési ciklus, melynek betetőzéseként a nyugdíjkorhatár 65 év lett, vagyis az 1957-ben és az után születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba. Akkor úgy számoltak, hogy a 2022. évi korhatáremeléssel várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer. Azóta nincs napirenden a korhatáremelés, és Gulyás Gergely a 2024. február 16-i Kormányinfón sem említette, hogy ez a kérdés szóba került volna, mint lehetséges megoldás a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának megoldására. Sőt, ugyanazt ismételte el gyakorlatilag, hogy a 2030-as évek közepéig rendezve van a nyugdíjkérdés.
Gond lesz a Nők40-nel is
Amellett pedig, hogy a magyar nyugdíjak helyzete hasonlóan alakulhat, mint a nemzetközi trendek, van a rendszerben egy igazi hungarikum is: a Nők40. Azért hungarikum, mert ugyanilyen alapon meghatározott korkedvezményeshez hasonló nyugdíj egy országban sincs máshol, csak Magyarországon. Arra viszont, hogy a Nők40 kedvezményes nyugdíj átalakítása elkerülhetetlen, több nyugdíjszakértő is régóta figyelmeztet. Ezen a téren is egyfajta korhatáremelés előbb-utóbb mindenképpen várható.