Nyugdíjkorhatár 2026: Ezek a szabályok szerint lehet öregségi nyugdíjba vonulni!
Idén, januártól teljesen átalakult a Magyar nyugdíjrendszer, főleg azokat érinti, akik még tovább dolgoznának vagy éppen a visszavonuláson gondolkodnak. Összegyűjtöttük a nyugdíj szabályainak változását és azt is, kiket érinthet leginkább az átalakítás.
Tavaly még az öregségi nyugdíj alapfeltétele a 65. életév betöltése és legalább 20 év szolgálati idő volt, a munkaviszony megszüntetése pedig szinte minden esetben elengedhetetlennek számított. Aki tovább dolgozott, az jellemzően nem kaphatta meg az ellátását. 2026. január 1-jétől ez a gyakorlat megváltozott, rugalmasabb nyugdíjrendszer kezdődött.
Rugalmasabb nyugdíjrendszer: a dolgozó dönt, mikor megy nyugdíjba
Az új szabályozás szerint a 65 éves kor elérése után a dolgozók maguk dönthetnek arról, mikortól kérik a nyugdíjuk megállapítását, és ezt már a munkaviszony megszüntetése nélkül is megtehetik. Ez különösen fontos lehet azoknak, akik nem szeretnének egyik napról a másikra kiszállni a munkából, vagy egészségi és anyagi okokból tovább vállalnának munkát, akár részmunkaidőben vagy rugalmas foglalkoztatásban.
Korábban csak néhány ágazatban – például az egészségügyben, a köznevelésben és a szociális szférában – volt megengedett, hogy valaki nyugdíj mellett dolgozzon anélkül, hogy az ellátását felfüggesztenék. Januártól ez a lehetőség általánossá válik. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas egyszerre kaphat fizetést és nyugdíjat is, függetlenül attól, melyik szektorban dolgozik. A változás a munkaerőhiánnyal küzdő területeken is enyhülést hozhat.
Kor szerinti nyugdíjlehetőségek az idei évtől
1960-ban születettek: 2025-ben még a régi szabályok szerint mennek nyugdíjba.
1961-ben születettek: 2026-ban már az új rendszer szerint vonulhatnak vissza.
1957 után születettek: teljes öregségi nyugdíj csak a 65. év betöltése után igényelhető.
Érdemes ezt is tudni: Teljes nyugdíj: legalább 20 év szolgálati idővel kérhető. Résznyugdíj: minimum 15 év után, a 65. év betöltésekor.
Nők: 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhatnak, ahol a gyermeknevelés is beleszámít.
Érdemes előre gondolkodni az életpályáról, ellenőrizni a szolgálati időt, szélesíteni a megtakarítási formákat, és fejleszteni az egészséghez és munkaképességhez szükséges készségeket.
A nyugdíjazás az egyéni élethelyzettől függ majd
Január 1-től a 65 év feletti korhatárt egy rugalmas, személyre szabott rendszer váltja fel. Aki időben megtervezi pályáját, ellenőrzi szolgálati idejét, és megtakarítási stratégiát épít, biztos alapokkal léphet nyugdíjas éveibe. A változás mindenkinek lehetőséget kínál, de tudatos felkészülést igényel. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjba vonulás ideje nemcsak a törvényi előírásoktól, hanem az egyéni élethelyzettől is függ majd.
Ami biztosan nem változik
- a nyugdíjkorhatár továbbra is 65 év marad.
- a minimálisan szükséges szolgálati idő 20 év.
- a „Nők 40” kedvezményes nyugdíjazási lehetőség megmarad.
„Zoltán több éve szövegíró, pénzügyi témákkal foglalkozó szerző” Wikipédia szerkesztő! Impresszum