Nyugdíjemelés és 13.-ik havi nyugdíj 2025-ben – bejelentették mennyi pénzt kapnak a nyugdíjasok!
Nyugdíjemelés és 13.-ik havi nyugdíj 2025-ben – bejelentették mennyi pénzt kapnak a nyugdíjasok! Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy januárban jön a nyugdíjemelés, februárban pedig a 13. havi nyugdíj.
Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte, hogy a magyar kormány megvédi a nyugdíjak értékét.
Friss hírek, pénzügyek >>
A jövő évi nyugdíjakról is egyeztettünk a költségvetési munkacsoport mai ülésén: januárban nyugdíjat emelünk, februárban 13. havi nyugdíjat fizetünk
– fogalmazott Varga Mihály a Facebook-bejegyzésében. A pénzügyminiszter jelezte, hogy a tavalyi 18,5 százalékos és az idei 6 százalékos nyugdíjemelés után a 2025-ös költségvetésben is biztosítják a januári emeléshez szükséges forrásokat, amelynek mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat.
„Jövő februárban már ötödik alkalommal fizetünk 13. havi nyugdíjat. A kormány háborús időkben is betartja a nyugdíjasoknak tett ígéretét, megvédi a nyugdíjak értékét.
– szögezte le. A tárcavezető közölte, hogy ezzel párhuzamosan a költségvetési hiányt idén 4,5 százalékra, jövőre 3,7 százalékra, 2026-ra 2,9 százalékra csökkentik, miközben az államadósság-rátát évről évre javítják.
Így változik a nyugdíjtörvény
A 2024. július 1-jével hatályba lépett nyugdíjtörvény módosítással már nem kell választania a nyugdíjrögzítés lehetőségével élő személynek a tényleges nyugdíjba vonuláskor a rögzített nyugdíj évenkénti emelésekkel növelt összege, és a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjára kiszámított nyugdíj összege között, mert a nyugdíj-megállapító szerv hivatalból fogja a magasabb összeget öregségi nyugdíjként folyósítani. Ugyanez történik a hozzátartozói nyugellátás alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegének megállapításakor is – írta az ado.hu.
Az öregségi nyugdíj igénybevételének két együttes feltétele a nyugdíj korhatár betöltése, és meghatározott mértékű szolgálati idő megléte. Egyedül a „nők40” kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a korhatár betöltése előtt. A nyugdíjba vonulás legkorábbi időpontja a nyugdíj korhatár elérése, de ez a tény nem jelenti azt, hogy a nyugellátást ekkortól feltétlenül igénybe is kellene venni. Több oka is lehet annak, ha valaki elhalasztja a nyugdíjazás időpontját. Gyakori ilyen ok az, hogy a személy folytatni akarja még a munkát, sokszor változatlan feltételekkel, például továbbra is teljes munkaidőben.
Ennek a szándéknak a későbbi nyugdíj összege szempontjából igen kedvező hatása lehet, mivel így a korhatár betöltésekor már meglévő szolgálati idő tovább növekszik, akár több évvel is. Szolgálati idő ugyanis az életkortól függetlenül mindaddig szerezhető, amíg az öregségi nyugdíj megállapítása nem történik meg. Jó tudni, hogy nyugdíjasként végzett munka esetén azonban már nem szerezhető további szolgálati idő, mert ekkor már nem történik a kereset után társadalombiztosítási járulékfizetés.