Nyugdíjasok figyelem! Itt vannak az összegek, mindenki örülhet újra az utalványok után ismét!
Nagyon jó hír jött, jelentősen emelkedett az özvegyi nyugdíj 98,8 ezerről 242,3 ezer forintra, ami 24,4%-os reálnövekedést jelent.
Az öregségi nyugdíj értéke az elmúlt 15 évben látványosan emelkedett, ami a nyugdíjasok vásárlóerejében is megmutatkozik. A kormányzati intézkedések, például a nyugdíjprémiumok, támogatások és a nyugdíj melletti munkavállalás könnyítése hozzájárultak a nyugdíjasok életkörülményeinek javulásához és anyagi biztonságuk erősödéséhe.
- Az átlagos öregségi nyugdíj 2010 és 2025 között jelentősen emelkedett, 98,8 ezerről 242,3 ezer forintra, ami 24,4%-os reálnövekedést jelent.
- A 13. havi nyugdíj visszavezetése és nyugdíjprémiumok kifizetése tovább növelték a nyugdíjasok jövedelmét.
- Kormányzati támogatások, például rezsiutalványok és ünnepi juttatások, segítették a nyugdíjasok anyagi biztonságát.
- A nyugdíj melletti munkavállalás szabályainak enyhítése kedvez a nyugdíjas dolgozóknak jövedelmi szempontból.
- A nyugdíjasok életszínvonala és vásárlóereje lényegesen javult az elmúlt 15 évben.
Az öregségi nyugdíj növekedése és a reálérték változása
2010 januárja és 2025 januárja között az átlagos öregségi nyugdíj 98,8 ezer forintról 242,3 ezer forintra emelkedett, ami a nyugdíjas inflációt figyelembe véve 24,4 százalékos reálnövekedésnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos nyugdíjas közel egynegyedével több terméket és szolgáltatást tud vásárolni, mint 2010-ben. A teljes értékű 13. havi nyugdíj visszavezetése óta a nyugdíjasok jövedelme tovább nőtt, így reálértelemben harmadával több pénzből gazdálkodhatnak, mint 15 évvel ezelőtt.
Mitől függ az öregségi nyugdíj összege?
Az öregségi nyugdíj összege az ellátás összegének mértékéhez figyelembe vehető szolgálati idő teljes éveinek száma és a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset alapján kerül megállapításra.
Milyen jövedelmi, kereseti adatok alapján számítják ki a havi átlagkeresetet?
A főszabály az, hogy az öregségi nyugdíj összegét 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig (ez az átlagszámítási időszak) elért keresetek, jövedelmek havi átlaga alapján kell meghatározni, ha az igénylő rendelkezik a szolgálati idő hosszának legalább fele részére keresettel, jövedelemmel.
Ha a fenti időszakban az igénylő a szolgálati idő fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, akkor a hiányzó napokra az 1988. január 1-je előtti, legközelebbi időszak keresetei vehetők figyelembe. A járulékköteles jövedelmi adatokat, vagyis a szükséges kereseteket addig kell pótolni, amíg az átlagszámítási időszak fele részét el nem éri.
Abban az esetben, ha nem sikerül beszerezni a hiányzó időre az 1988 előtt jövedelmi adatokat, akkor naptári napokra a minimálbér harmincad részét kell számításba venni.
A fentieket kell alkalmazni minden olyan ellátás összegének a kiszámítása során, amely a szolgálati időtől és a járulék alapjául szolgáló jövedelemtől függ, mint például az özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék.
Milyen keresetet lehet figyelembe venni a havi átlagkereset meghatározásához?
- az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti, illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén a főfoglalkozásban elért jövedelmet, a kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat,
- 1997. január 1-jétől a biztosítással járó jogviszonyból vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetet, jövedelmet.
Azon keresetet, jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyet nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség terhelt, és amely összegéből a nyugdíjjárulék összegét levonták.
Az általános szabályoktól eltérően bizonyos jövedelmek tekintetében eltérő szabályokat kell alkalmazni:
- 1996-ig csak a főfoglalkozásból (heti 36 óra) elért kereset számítható be, a többi jogviszonyból származó jövedelem csak ennek hiányában
- 1997-ig a baleseti járadék összege is beszámítandó
- jogszabály által rögzített járulék alap tekintetében ez az összeg kerül beszámításra (mint például egyéni és társas vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, kisadózó)
- nyugellátás szerzése céljából kötött megállapodás esetén a megállapodásban rögzített összeget kell figyelembe venni
- 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81%-a, ezt követő időszakra a felszolgálási díj teljes összegét,
- a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-a,
- a magánszemélyt terhelő 15%-os mértékű egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapjának 50 százaléka, 2008. január 1-jétől 61 százaléka.
Egyes jövedelmeket a nyugdíjszámításhoz csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha az az ellátás összegét tekintve kedvezőbb.
A kormányzati támogatások és a nyugdíjprémiumok szerepe
A kormány több alkalommal nyújtott célzott támogatást a nyugdíjasoknak, például nyugdíjprémiumok, utalványok és rezsitámogatások formájában. A gyors gazdasági növekedés éveiben ötször is sor került prémiumkifizetésekre, továbbá több alkalommal juttattak különböző összegű támogatásokat ünnepi időszakokhoz kapcsolódva. Ezek az intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen a magas infláció idején sem.