Nyugdíjasok figyelem! Itt a bejelentés a nyugdíjprémiumról és a nyugdíjemelésről!
A hétfő délelőtti Kormányinfón nyugdíj-kiegészítésre vonatkozó kérdést is kapott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, amire azt mondta,
- ha erre okot adó körülmény van, akkor azt novemberben fogják kifizetni.
Hozzátette, amikor látszik, hogy az infláció magasabb lesz, akkor szokta ezt előrehozni a kormány. Most azonban az látszik, hogy az infláció nyáron visszazuhan, így
-
- nem gondolkoznak abban, hogy előrehozzák a nyugdíj-kiegészítés kifizetését.
Az Mfor.hu szerint válasza olyan optimizmusról árulkodik, mely alapján már a novemberi kiegészítés sem tűnik annyira biztosnak. A nyugdíjakat ugye idén januárban 15 százalékkal emelték. A novemberi nyugdíjkorrekció pedig a január-augusztusi inflációs adattól függ, amit szeptemberben jelentet meg a KSH. A miniszter válasza alapján Ez pedig azt jelentheti, hogy hoppon maradhatnak a nyugdíjasok, elmaradhat a novemberi nyugdíj-kiegészítés. Miközben jelenleg a még mindig 20 százalék feletti éves átlagos, és nyugdíjas infláció, illetve harminc százalék feletti élelmiszer-drágulás miatt havi szinten tízezrek hiányozhatnak a nyugdíjasok pénztárcájából.
Megnézték azt is, hogy az első öt hónapban a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt infláció 25,8 százalék volt. Januártól kezdve tehát 1,6 százalékpontot mérséklődött az index. Ez azt jelenti, hogy további három hónap alatt kellene még több mint tíz százalékos csökkenés. Kérdés, ez meglesz-e.
A portál szerint egy dolog biztosnak látszik a csökkenő infláció mellett.
Nyugdíjprémium
A nyugdíjprémium jelenleg az egyetlen olyan plusz juttatás a nyugdíjasoknak, amely nem függ a nyugdíj tényleges összegétől (ha a nyugellátás összege eléri a 80 ezer forintot), így akár a legdemokratikusabb ellátási kiegészítésnek is nevezhetnénk – mégsem az, ugyanis a 13. havi nyugdíj visszavezetésével okafogyottá vált juttatásról van szó, amelynek költségvetési fedezetét a szolidaritás jegyében célszerűbb és helyesebb lenne a valóban rászoruló nyugdíjasok között szétosztani.
A kétmilliós nyugdíjas társadalom egyhatoda, a hasonló egyéb ellátásokban részesülő közel félmillió ember legalább kétharmada a legalsó jövedelmi decilisbe csúszott ember, akik számára a nyugdíjprémiumra szánt összegek fejenként egyenlő arányban történő szétosztása áldásnak bizonyulna.
Például 2022-ben nyugdíjprémiumra felülről nyitott tételként 68,5 milliárd forint szerepelt a nyugdíjkasszában, ebből a tényleges nyugdíjprémiumra (egy főre maximum 10 ezer forint összegben) 24,5 milliárdot költöttek 2022. novemberben, így az előirányzatból fennmaradt 44 milliárdot szétoszthatták volna az érintett 500 ezer valóban rászoruló ember között, akik így fejenként plusz 88 ezer forintot kaphattak volna – ami a tavaly téli hónapokban tetőző, gyötrelmes infláció ellen valamelyes plusz védelmet adhatott volna a leginkább kiszolgáltatott tömegeknek.
A nyugdíjemelés legnagyobb problémája a magas inflációs környezetben az, hogy a januári kötelező emelés korrekcióira csak késleltetve, több hónapos csúszással kerül sor (idén a januári emelés után nem jött a várva várt júniusi korrekció, és csak novemberben várható a kiegészítő nyugdíjemelés – ha akkor a kormányzati becslés szerint a 2023-as éves infláció meghaladná a 15%-ot).
Inflációs kár
A nyugdíjtörvényben előírt novemberi nyugdíjemelés mértékét a tárgyév első nyolc hónapjának inflációs tényadatai szerint határozták meg, ami természetesen nem tükrözheti egészében az év végéig várható infláció hatását. Ez a nyugdíjemelés módszeréből fakadó inflációs kár a nyugdíjasok számára csak akkor térülhetne meg, ha a mértékét figyelembe vennék a következő év januári nyugdíjemelés során.
A nyugdíjkassza folyamatosan a legnagyobb kiadási tétel a központi költségvetésben, 2021-ben 3915 milliárd forint, 2022-ben 4170 milliárd forint volt, idén a költségvetési törvény szerint a nyugdíjkassza eredetileg 4902 milliárd forint lett volna, de ezt a 2023-ra szóló költségvetési törvény gyakori módosításai során 5555 milliárdra, majd a Pénzügyminisztérium közleménye szerint 6150 milliárd forintra kellett növelni.
A nyugdíjkassza 2024-ben a költségvetési törvényjavaslat szerint 6019 milliárd, a PM ettől eltérő bejelentése szerint 6542 milliárd forint lesz. Utóbbi a nyugdíjak mellett a nyugdíjszerű ellátásokat is tartalmazza.
A nyugdíjakat Magyarországon alapvetően három forrásból finanszírozzák:
a munkáltatók által fizetett 13%-os szociális hozzájárulási adó (szocho) Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részéből (89,14%),
a munkavállalók által fizetett 18,5%-os társadalombiztosítási járulék (tbj) Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető részéből (54%), valamint
a költségvetésből a kiadások támogatására átadott pénzeszközökből.