Nyugdíjasok figyelem! Élelmiszer-utalványokat és szép kártyát kapnak az idősek!

Nyugdíjasok figyelem! Élelmiszer-utalványokat és szép kártyát kapnak az idősek!

Nyugdíjasok figyelem! Élelmiszer-utalványokat és szép kártyát kapnak az idősek!Miközben a Fidesz az áfa-visszatérítés és élelmiszer-utalványok, addig a TISZA SZÉP-kártyás juttatások ígéretével harcol a nyugdíjasok kegyeiért. Az utóbbiakat képviselők szerint leginkább másra lenne szükség. Ahhoz, hogy érdemben javuljon az életszínvonaluk, a tervezettnél nagyobb drágulás mielőbbi korrekciója, hosszabb távon pedig a nyugdíjrendszer átalakítása kellene.

Hitelfórum.hu

• A NYUSZET nyílt levélben kérte a kormánytól a nyugdíjak júniusi korrekcióját, hogy enyhítse a magas infláció hatásait
• A nyugdíjrendszer sürgős átalakítására lenne szükség, amely számításba venné a gazdasági fejlődés eredményeit is

• A nyugdíjak növekedése és a reálbérek emelkedése között egyre nagyobb szakadék alakul ki, ami súlyos problémát okoz a nyugdíjasok megélhetésében

Ahogy arról korábban írtunk, megkezdődött a választás előtti harc a nyugdíjasok kegyeiért. A kormány zöldségre, gyümölcsre és tejre járó áfa-visszatérítéssel vagy élelmiszer-utalványokkal próbálja megtartani idős szimpatizánsait, miközben a TISZA Párt nagyobb értékű SZÉP-kártyát és másoknak is elérhető áfacsökkentést ígér. (A kormányinfón elhangzottak szerint egyelőre nem született döntés az áfa-visszatérítés módjáról. Arról sem, hogy a boltokban ehhez használható kártya helyett esetleg élelmiszer-utalványt kapjanak.)

A nyugdíjasok országos szervezete azonban nyilvánvalóvá tette, hogy nem „pótmegoldásoktól” várja az egyre inkább elszegényedő társadalmi réteg helyzetének a javulását. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) nyílt levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a kormány ne várjon novemberig a tervezettnél nagyobb mértékű drágulás kompenzálásával, hanem már júniusban folyósítsa a nyugdíjak egyösszegű kiigazítását. Egy tízpontos javaslatcsomagot is megfogalmaztak a nyugdíjrendszer átalakítására, ami hosszabb távon mindenki számára kiszámíthatóbbá és élhetőbbé tenné a nyugdíjas éveket.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március 27-én jelentette be, hogy a kormány 2025-re vonatkozó inflációs várakozása 3,2 százalékról 4,5 százalékra módosult, ezért a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése érdekében novemberben 91 milliárd forintnyi kompenzáció jár a nyugdíjasoknak. Legutóbb arról is tájékoztatott, hogy szerinte átlagosan 39 600 forintot kaphatnak egy összegű, visszamenőleges nyugdíjemelésként novemberben.

A NYUSZET azonban azt javasolja, hogy a kormány ne várjon az év végéig a kiigazítással, hanem már májusban döntsön, és júniusban utalja az 1,3 százalékos emelést visszamenőleges hatállyal. Szerintük ugyanis a júniusi kiegészítő korrekció megvalósulása a költségvetésnek többletkiadást nem okoz, viszont könnyebbséget jelentene a nyugdíjasok számára.

Nem kaptak választ, ahogyan eddig sem

– Törvényi akadálya ennek nincsen – húzta alá Juhász László, a NYUSZET alapító elnöke, aki elmondta, hogy egyelőre semmilyen visszajelzés nem érkezett a nyílt levelükre, és az eddigi tapasztalatai alapján nem is számít erre.

– Korábban is fordultunk már ilyen kéréssel a miniszterelnök úrhoz, úgy is, mint az Idősek Tanácsa elnökéhez, de eddig még sosem kaptunk választ tőle. Két éve a kabinetiroda mindkét levelünket a Pénzügyminisztériumhoz továbbította, ahonnan elutasították a kérésünket, igaz, a következő évben mégis előre hozták a korrekciót. Az utolsó levelemben azt kértem, hogy az Idősek Tanácsa előtt is elmondhassuk a javaslatunkat, de ez a küldeményem is Pénzügyminisztériumnál landolt.

A nyugdíjasok szervezete vezetője szerint költségvetési szempontból mindegy, hogy novemberben vagy júniusban kapják az idősek a kiegészítő emelést, nekik azonban nem, mivel már januárban is meghaladta a mért infláció az idei nyugdíjemelés mértékét, vagyis azóta relatíve kevesebb pénzből, rosszabb színvonalon élnek.

– Átlagosan havi 3 ezer forintról beszélünk, de akinek 100 ezer forint alatt van a nyugdíja, annak ez is számít, és ma 200 ezer ilyen ember él Magyarországon. További félmillió nyugdíjasnak nem éri el az ellátása a 140 ezer forintot, és 900 ezren vannak, akik a 180 ezer forintos megélhetési minimum alatti összeget vagy éppen annyit kapnak. Ez egy szörnyű adat – tette hozzá.

A szegénység arca Magyarországon az egyedülálló, idős nő

A NYUSZET kidolgozott egy javaslatcsomagot a nyugdíjrendszer átfogó reformjára, amit a Magyar Szakszervezeti Szövetség is elfogadott. Egyik fontos eleme, hogy a nyugdíjasok is részesüljenek a gazdasági fejlődés eredményéből, vagyis ne csak az infláció mértékével nőjenek a nyugdíjak, hanem a reálbérek növekedését is számítsák bele.

– Az utóbbi években két számjegyű béremelkedéseket láttunk, miközben a nyugdíjak 3 százalék körül nőttek. Már nem ollóról, hanem szakadékról lehet beszélni a bérek és a nyugdíjak között, de az árak emelkedését a bérek növekedése határozza meg. Ez a fő oka, hogy a nyugdíjasok egyre kevesebből kénytelenek megélni.

A jelenlegi nyugdíjrendszer gyakorlatilag befagyasztja a járadékot azon a szinten, amikor megállapították, vagyis minél tovább nyugdíjas valaki, annál jobban elszegényedik. Minél idősebb valaki, annál kisebb a nyugdíjának a vásárlóereje. Ez az oka, hogy a szegénység arca itthon az egyedülálló idős nő, akikből több százezer van.

Pótlékok helyett élhető nyugdíjat

Juhász László szerint a nyugdíjasok helyzetén nem javít az áfa-visszatérítés, mivel ahhoz, hogy valaki tényleg havi 10-15 ezer forintot kapjon, 50 ezer forintért kellene vásárolnia az érintett termékkörből. Persze, akinek 100 ezer forint alatt van a nyugdíja, annak „minden fillérért le kell hajolni”, de ez akkor sem érdemi segítség. A kormányfő legutóbbi felvetéséről, hogy élelmiszer-utalványokat kapnának az idősek, azt mondta: pótlékok helyett olyan nyugdíjat szeretnének, amiből meg lehet élni! Vagyis a nyugdíjrendszert méltányosabbá kell tenni, és az alacsony nyugdíjakat fel kell zárkóztatni.

Hozzátette: a kormány levette a napirendről az uniós konvergencia-programban saját maga által vállalt nyugdíjreformot, pedig jelentős támogatást lehetett volna kapni hozzá. Ők azonban a szakszervezeti szövetséggel együtt azt képviselik, hogy minél előbb meg kell valósítani a nyugdíjak megállapításának és felzárkóztatásának az átfogó átalakítását.

Egyebek mellett meg kell állítani az ellátásokra fordított összeg meredek csökkenését. Míg 2010-ig a GDP 11,2 százalékát fordította az állam nyugdíjkiadásokra, 2019-re ez az arány 8,3 százalékra esett, miközben a szolgáltatások ára emelkedett.

Juhász László aláhúzta: a reformra megvan a pénz a költségvetésben, mert a fizetések emelkedésével az ezekből beszedett adók is arányosan nőnek.

– Ha a bérek 10 százalékkal nőnek, akkor az adók is annyival emelkednek, de a nyugdíjas ebből most csak 3 százalék körüli emelést kap meg.

A pénz jobb lenne, mert mindenki eldönthetné, hogy mire akarja költeni

– Az elmúlt években, amikor nagyon magas volt az infláció, előfordult már kétszer, hogy előbb kapták meg a korrekciót a nyugdíjasok, de a november közelebb van a jövő évi parlamenti választásokhoz, szóval a kormány eldönti majd, hogy mit tart előnyösebbnek – mondta Farkas András, nyugdíjszakértő a beharangozott kiigazításról. Hozzátette: az árrésstop és az üzemanyagárak beesése miatt nem valószínű, hogy 4-4,5 százaléknál magasabbra emelkedne a továbbiakban az infláció, vagyis nem lehet 1,3 százaléknál több kiigazításra számítani idén, ami havi 3 ezer forint az átlagnyugdíjra vetítve.

A szakember szerint a miniszterelnök élelmiszer-utalványokkal kapcsolatos bejelentéséből arra lehet következtetni, hogy nehézségekbe ütközött az áfa-visszatérítés, de szerinte:

Még egyszerűbb lenne, ha a nyugdíjprémium szabályait alakítanák át 20-30 ezer forintos kiegészítést lehetővé téve, amiről minden nyugdíjas eldönthetné, hogy mire akarja költeni.

Mint mondta, abszolút egyetért azzal is, hogy az idősek folyamatos elszegényedését és leszakadását csak a nyugdíjrendszer mielőbbi átalakításával lehet megállítani. Ennek a legfontosabb eszközét ő is az infláció és a reálbér-emelkedés együttes figyelembe vételében, vagyis a vegyes indexálás visszaállításában látja, ahogyan az a környező államokban is történik.