Itt az új nyugdíjkorhatár! Jön a NŐK 43 plusz nyugdíjkorhatár, sokan járnak rosszul ezzel!
Itt az új nyugdíjkorhatár! Jön a NŐK 43 plusz nyugdíjkorhatár, sokan járnak rosszul ezzel! Változatlanul az egyik legtöbb fejtörést okozó probléma a kedvezményes nyugdíjra jogosultságot szerzett hölgyek számára az, hogy mikor érdemes igényelniük ezt a kedvezményes nyugellátást, azonnal vagy halasztva? – dr. Farkas András nyugdíjszakértő NyugdíjGuru News legfrissebb hírlevelében ad választ a kérdésre.
Kapcsolódó cikkünk, Nők40 nyugdíjkorhatár >>>
Amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei, célszerű haladéktalanul igényelnie a nyugellátást annak a hölgynek, akinek a személyes helyzete ezt indokolja, vagyis nincs munkája vagy nem megfelelő a munkahelye, vagy a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni, esetleg törékeny az egészségi állapota, vagy a munka helyett inkább a családjával, az unokáival vagy a saját kiteljesedésével foglalkozna inkább.
Ugyanilyen erős indok lehet az azonnali igénylés mellett, ha az érintett hölgynek jó a munkahelye, és a nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei:
- neki járulékmentessé válik a nyugdíj melletti keresete, amit korlátozás nélkül fölvehet a versenyszférában és a nyugdíj szünetelése alól mentesített öt közszférás ágazatban a nyugdíja mellett (a gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési és szociális ágazaton kívül a közszférában sajnos még idén is szüneteltetik a nyugdíjat, ha valaki közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban dolgozik nyugdíjasként, ha pedig egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik a nyugdíjas, akkor a szünetelő nyugdíjával megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítést igényelhet), miközben
- a munkáltatója mentesül a 13 százalékos szocho fizetése alól a nyugdíjas munkavállaló keresete után.
A járulék- és szocho-mentesség akkor is jár, ha a nyugdíj szünetel.
Sok nő fél attól, hogy a közeljövőben szigorodhatnak a kedvezményes nyugdíj feltételei, ezért késlekedés nélkül igénybe kívánja venni ezt a nyugellátást, amíg csak lehetséges a jelenlegi feltételek mellett.
A feltételek szigorításától való félelem nem alaptalan, hiszen a nyugdíjkorhatár folytonos emelkedésével lassan szinte minden hölgy elmehet a korhatára betöltése előtt nyugdíjba – 2022-től 65 év a nyugdíjkorhatár. Gyakorlatilag már az egyetemet végzett összes hölgy is jogosulttá válik a korhatár betöltése előtti nyugdíj igénylésére, annak ellenére, hogy a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe a tanulmányi időtartamok nem számíthatók be. Így feltehetően jogosan tartanak attól az érintett hölgyek, hogy ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a kedvezményes nyugdíj bevezetésekor hatályos 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazított 40 évi jogosító idő, hanem a három évvel növekvő korhatárhoz igazítandó 43 évre is emelkedhet a a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges minimális időkövetelmény.
Erre a 2026-os választási év előtt valószínűleg nem kerül sor, de 2026 után bármi lehetséges.
Azon hölgyek számára, akik a közszférában dolgoznak, és szeretnének nyugdíjba vonulni, logikus döntés lehet a kedvezményes nyugdíj késlekedés nélküli igénylése, mert a munkáltatójukat kötelezi az adott jogviszonyt szabályozó törvény a közszolgálati jellegű jogviszonyuk számukra legelőnyösebb, munkáltatói felmentéssel történő megszüntetésére (ha a legkésőbb a felmentési idejük utolsó napján, vagy persze bármikor azt megelőzően, teljesítik a 40 éves jogosítóidő-feltételt).
Mikor érdemes halasztani? Jön a NŐK 43 plusz nyugdíjkorhatár, már nem tartható a NŐK 40!
Természetesen erős érvek szólhatnak a nők kedvezményes nyugdíja igénylésének halasztása mellett is.
Mindenekelőtt az, hogy ha jó a munkahely és a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni az érintett hölgyet, akkor ő hosszabb szolgálati időt szerezhet, amelynek megfelelően a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja.
Emellett az érintett hölgynek célszerű figyelnie a szolgálati ideje napokban kifejezett számára, és tudnia arról, hogy ha a szolgálati ideje teljes években mért tartama egy újabb évvel nő, akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2%-kal nő a nyugdíja összege. E tekintetben fontos azt is tudni, hogy a nők kedvezményes nyugdíja összegét nem a jogosító idő alapján számítják, hanem figyelembe vesznek minden szolgálati időtartamot, azokat is, amelyek a jogosító időbe egyébként nem számíthatók be.
Fontos érv lehet a nyugdíjigénylés halasztása mellett, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a nemzetgazdasági nettó átlagkereset tárgyévet megelőző évben mért nominális növekedéséhez igazodik, vagyis érdemes lehet várni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó. Idén például 14,2 százalékkal nőttek a valorizációs szorzók az előző évben alkalmazott szorzókhoz képest.
Ha egy hölgy teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, akkor ezt a nyugellátást nem kötelező azonnal igényelnie, a nyugdíjkorhatára betöltéséig bármikor beadhatja a nyugdíjkérelmét. Nagyon sok esetben a halasztás a helyes döntés, mert így magasabb összegű nyugdíjat állapíthatnak meg, és ez egyáltalán nem mindegy a kedvezményes nyugdíj megállapítását követően átlagosan több, mint húsz évig élő nyugdíjas magyar nők számára.