Nők 40: sokan nem tudják, hogy ez is beleszámít a jogosultságba 2026-ban

( Friss hírek )

Összeállításunkban igyekszünk választ adni minden fontos kérdésre, és összegyűjtöttük azokat a leglényegesebb jogszabályi előírásokat és eljárási szabályokat, amelyek pontosan megmutatják, milyen feltételek mellett élhetnek a nők a 40 év jogosultsági idő utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 2011. január 1-jétől hatályos szabályai szerint egy nő életkorától függetlenül jogosult teljes öregségi nyugdíjra, ha legalább 40 év jogosultsági időt összegyűjtött. Fontos feltétel, hogy a nyugdíj megállapításának napján ne álljon olyan biztosítással járó jogviszonyban, amelyet a társadalombiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontjai felsorolnak.

A Tbj. szerint biztosítottnak minősül többek között a munkaviszonyban álló személy, a közalkalmazott, a közszolgálati jogviszonyban dolgozó, a hivatásos állomány tagja, a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó, illetve az, aki megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében végez munkát, és jövedelme eléri a minimálbér meghatározott részét.

A következő időszakok számítanak be a Nők 40 jogosultsági idejébe:

• A keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszony, illetve minden olyan jogviszony, amelyet a törvény ezzel egy tekintet alá esőnek minősít.
• A gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások időtartama, így a terhességi‑gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermekgondozási segély (GYES), a gyermeknevelési támogatás (GYET), valamint a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek után járó ápolási díj időszaka.
• A prémiumévek programban töltött idő, függetlenül attól, hogy a résztvevőnek kellett‑e munkát végeznie.
• Az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munka időtartama, vagyis az alkalmi munkavállalói napok.
• Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka időtartama.
• A GYES folyósítása alatti munkavégzés időtartama, azzal a megkötéssel, hogy ugyanarra az időszakra a GYES folyósítási ideje már nem számítható be gyermeknevelési időként (a kétszeres beszámítás tilalma miatt).
• A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság időtartama, amely szolgálati időnek minősül, de csak maga a tagság számít jogosultsági időnek – az első belépés teljes naptári éve nem.
• A szakmunkástanulók és szakközépiskolai tanulók kötelező nyári gyakorlata, ha erről bejelentési adat rendelkezésre áll. Ide tartozik más tanulók nyári munkavégzése is.
• A korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama, az öregségi nyugdíj általános szabályai szerint.
• A Tny. 39. § hatálya alá tartozó időszak, arányos szolgálati időszámítás nélkül.

A törvény külön kezeli az 1998 előtti és az 1998 utáni időszakokat:

1. 1997. december 31. után Jogosultsági időnek számít minden olyan idő, amelyet a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)–i) pontjai, valamint a (2)–(3) bekezdései szerinti biztosítási jogviszonyban töltöttek.
2. 1998. január 1. előtt Azok az időtartamok számíthatók be, amelyek megegyeznek a fenti biztosítási jogviszonyokkal, és amelyeket a korábbi jogszabályok is biztosítási időként ismertek el.

Mely jogviszonyok számítanak be az 1998 előtti időszakból?

A Tny. végrehajtási rendelete (168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 12. §) részletesen felsorolja azokat a biztosítási jogviszonyokat, amelyek az 1998 előtti időszakból jogosultsági időként beszámíthatók. Ilyenek például:

• kisiparos,
• magánkereskedő,
• gazdasági munkaközösség tagja,
• ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagja,
• kisszövetkezet tagja,
• külföldi munkavállaló,
• munkaviszonyban nem álló előadóművész,
• ügyvédi vagy jogtanácsosi munkaközösség tagja.

Nem vehető figyelembe jogosultsági időként:

A Nők 40 jogosultsági idejébe nem számít bele sem a munkanélküli ellátás folyósításának időtartama, sem az a tanulmányi idő, amely ugyan szolgálati időnek minősülhet, de jogosultsági időként nem vehető figyelembe. Ugyanígy nem számít bele a passzív táppénz időszaka. Vagyis amikor a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósították a táppénzt. Valamint az 1998 előtti fizetés nélküli szabadság első harminc napja, ha azt nem gyermekgondozás vagy gyermekápolás miatt vették igénybe.

A teljes öregségi nyugdíj megállapításához a törvény további feltételeket is előír. A negyven év jogosultsági időn belül legalább harminckét évnek keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyból kell származnia, kivéve, ha a nő súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel ápolási díjban részesült, mert ebben az esetben harminc év is elegendő. A gyermekek száma tovább csökkentheti ezt a követelményt: ha a nő öt gyermeket nevelt saját háztartásában, akkor a szükséges keresőtevékenységi idő egy évvel csökken, és minden további gyermek után újabb egy évvel rövidülhet, legfeljebb összesen hét évvel.

A törvény pontosan meghatározza, kit kell saját háztartásban nevelt gyermeknek tekinteni. Ide tartozik minden olyan vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, aki életvitelszerűen a jogosulttal élt, és gondozásából legfeljebb napközben került ki. Ugyancsak saját háztartásban nevelt gyermeknek számít az, aki tanulmányai vagy gyógykezelése miatt csak átmenetileg tartózkodott a háztartáson kívül, akit legfeljebb harminc napra helyeztek el szociális intézményben, vagy aki átmeneti gondozásban részesült, illetve a szülővel együtt családok átmeneti otthonában tartózkodott.

A Nők 40 nyugdíj iránti kérelmet általában a lakóhely szerint illetékes Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságánál kell benyújtani. Kivételt képez, ha a jogosult utolsó biztosítási jogviszonya a Magyar Honvédségnél vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál állt fenn; ilyen esetben az ügyintézés a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hatáskörébe tartozik, és az eljárást ennek megfelelően kell lefolytatni.