Nagy a baj, napokra elvágja ezt a Magyar települést az árvíz! Az élelmiszer is a hadsereg szállítja be!
Nagy a baj, napokra elvágja ezt a Magyar települést az árvíz! Az élelmiszer is a hadsereg szállítja be! Az elmúlt napok intenzív esőzése miatt Magyarország több területét is súlyosan fenyegeti az árvíz. Több helyen harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, a Szentendrei-szigeten található Kisoroszin pedig arra készülnek, hogy 6-8 napig el lesznek zárva a külvilágtól. Nem ez lesz az első súlyos árvíz, az elmúlt évtizedekben többször is előfordult, hogy a kedvezőtlen időjárás – akár árvíz, akár havazás – napokra elzárt településeket.
Kapcsolódó cikk, árvíz 2024 >>
Kedd reggel a Blikk is megírta, hogy tovább folytatódik a felkészülés az árvízre. Többek között Kisorosziban, Budapesten és Lajtán is harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. Budapesten a Margitszigetet és a rakpartokat már lezárták, a 2-es villamos a Széchenyi István tér és a Március 15. tér között nem jár.
Kisoroszi polgármestere, Molnár Csaba a hirado.hu-nak nyilatkozott az árvízzel kapcsolatban. Mint mondta, rendkívüli intézkedéseket vezettek be, hogy megóvják a lakosságot és a helyi infrastruktúrát. Hozzátette, a település készül a rekordközeli árvízi szintre, amely akár elérheti a 2013-as 890 centiméteres magasságot is. A lakosságot felkészítették arra, hogy a település várhatóan 6-8 napig el lesz zárva a külvilágtól.
Nagy a baj, napokra elvágja ezt a Magyar települést az árvíz! Az élelmiszer is a hadsereg szállítja be!
Ennek érdekében az önkormányzat biztosítja, hogy az alapvető élelmiszer-ellátás zavartalan legyen, illetve fenntartanak orvosi és tűzoltói ügyeleteket is. A legrosszabb esetben nagy teljesítményű motorcsónakokkal kell éjszakai vészhelyzetben átszállítani a folyón az embereket.
Kisoroszi az elmúlt évtizedek árvizeinek alaposan ki volt téve: 2013. június 6-án a Blikk is beszámolt arról, hogy a település egy hétig lesz elzárva. A Szentendrei-sziget csücskében fekvő település szárazföldön megközelíthetetlenné vált, a Duna teljesen körbezárta. A gát megvédte a lakókat és a házakat, de pár napig csak csónakkal és légi úton lehetett megközelíteni.
Kisoroszi 2006-ban és 2002-ben is ki volt téve az árvíznek, de az 1929-es eset is emlékezetes, amikor egy több száz kilométeres jégtorlasz indult meg Ausztria felől. A jégtorlasz a sziget csúcsánál megakadt, felduzzasztotta a vizet, ami később áttört és hatalmas pusztítást végzett.
Az elmúlt évek legsúlyosabb árvizei
2013
Az elmúlt évtizedben többször sújtották árvizek az országot, ezek a legutóbbi a 2013-as árvíz, amikor június 9-én, kora délután Budapesten 891 centiméterrel megdőlt az eddig mért legmagasabb Duna-vízállás rekordja. A folyó nemcsak a magyar fővárosban, de egészen az osztrák határig mindenhol rekordokat döntött. Az eset úgy vonult be a történelembe, mint egész Közép-Európa egyik legsúlyosabb árvize.
2006
2006 áprilisában a Dunán és a Tiszán, valamint mellékfolyóikon egyszerre indult el az árhullám, amelynek oka a két nagy folyó vízgyűjtő területén lehullott hatalmas mennyiség hó hirtelen olvadása volt. Ebben az évben, április 21-én mérték a Tisza legmagasabb árvízi vízszintjét: a szegedi vízmérce 1009 centiméteres vízállást mutatott. Az akkori vészhelyzet kiterjedt a Tisza Kisköre és az országhatár közötti területre, a Maros teljes szakaszára, a Hármas-kőrösökre és a Zagyva torkolatára is. 2645 embert telepítettek ki, a tiszazugi településeket több tízezer homokzsák védte.
2002
Ebben az évben sem maradtak árvíz nélkül a települések, augusztus elején a Duna vízgyűjtő területén egy ciklon miatt néhány nap alatt a szokásos havi csapadékmennyiség többszöröse hullott le. Az árhullám augusztus 10-én érte el Budapest térségét, és augusztus 11-ről 12-re virradó éjszaka 607 centiméteren tetőzött. Ez augusztus 18-19-én tetőzött 848 centiméterrel.
Nemcsak a víz, a havazás is zárt el településeket a külvilágtól
Bár ma már egyre ritkábbak Magyarországon az igazán durva hóviharok, de ha még emlékeznek rá, 2013 márciusában váratlanul hó lepte be az országot. A körülbelül 25 centiméteres hó és hófúvás megbénította az országot: települések tucatjait zárta el a külvilágtól, és rengetegen ragadtak az autópályákon. Az M1-es és M7-es autópályákon egyáltalán nem lehetett közlekedni. A segítségnyújtás mellett is ötezernél több autó rekedt a hóban.