Műszakpótlék és túlóra minimálbér esetén – ennyi a pontos összeg 2026-tól!

Műszakpótlék és túlóra minimálbér esetén – ennyi a pontos összeg 2026-tól! Előfordulhat, hogy egy adott hónapban a munkaidőt nem mindig ugyanabban az időpontban kezdi meg munkavállalónk és ilyenkor bizonyos törvényi feltételek teljesülése esetén műszakpótlékra lesz jogosult.

De mikor is van ez így?

Ha a dolgozónk beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, akkor részére a 18:00 és 6:00 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% mértékű műszakpótlék jár.

Friss hírek

De mikor kell a változást rendszeresnek tekinteni? A változást rendszeresnek kell tekinteni akkor, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Figyeljünk arra, hogy a rendszeresség vizsgálatánál fő szabály szerint a munkaidő-beosztással érintett időszakot kell figyelembe vennünk!

Legyünk figyelemmel arra, hogy a műszakpótlékra való jogosultság feltételeit minden hónapban, minden dolgozónkra külön-külön kell megvizsgálnunk.

A délutáni és az éjszakai műszakban, valamint a megszakítás nélküli munkarendben történő munkavégzésre vonatkozóan külön bérpótlékot nem határoz meg a Munka Törvénykönyve. Jó, ha tudjuk, hogy bár a törvény ezt a típusú a bérpótlékot műszakpótléknak nevezi, azonban az erre való jogosultságnak nem feltétele, hogy dolgozónk több műszakos munkarendben végezzen munkát.

Nézzük hát a számításokat!

A Munka Törvénykönyvében rögzített pótlékalap osztószámát így kell meghatároznunk:

• általános teljes napi munkaidő esetén 174 óra
• rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos része.

1 órára járó pótlékalap meghatározásakor 174 lesz az osztószám, tekintettel arra, hogy dolgozónkat az általános napi teljes munkaidőben foglalkoztatjuk.

Az Mt. szerint azt a munkavállalót, aki esetében a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja
a) havonta a munkanapok legalább 1/3-a esetében eltér, és
b) a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van,
a 18:00 és 06:00 közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% pótlék illeti meg.
A délutáni és az éjszakai műszakban, valamint a megszakítás nélküli munkarendben történő munkavégzésért nem jár pótlék.

Az 1/3-ad Önnél 54 óra nem 53.

Az éjszakai pótlék (22-6ó) pedig akkor jár, ha nem kap műszakpótlékot és a munkavégzése az 1 órát meghaladja.

Éjszakai pótlék: 22 órától hajnalig

A másik fontos bérpótlék az éjszakai. Az Mt. kimondja, hogy 22:00 és 06:00 között 15%-os éjszakai pótlék illeti meg a munkavállalót, ha legalább egy órát ténylegesen ebben az időszakban dolgozik. Fontos kitétel, hogy az éjszakai pótlék akkor jár, ha nincs más, magasabb összegű pótlék, ami az adott órákra vonatkozik.

Ez a szabály különösen érinti a vendéglátásban, a szállodaiparban, a biztonsági őröknél vagy a szállítmányozásban dolgozókat, akiknél a munkaidő rendszeresen átnyúlik az éjszakába. Ha valaki este 10-től reggel 6-ig teljes műszakban dolgozik, az minden ledolgozott órára megkapja a 15%-os éjszakai pótlékot.

Mi az a túlóra pótlék?

A túlóra pótlék olyan kiegészítő juttatás, amit a munkavállalók kapnak, amikor rendes munkaidőn túl dolgoznak. Összegét általában a munkajogi szabályok vagy a munkaszerződés határozza meg, és lehet fix összeg, vagy százalékos arányban számolják ki a rendes munkabérhez képest.

A túlóra pótlék mértéke

A túlóra pótlék mértéke 2024-ben változatlanul az alapbér 50%-a, azaz az alapbér 150%-a. Ha a túlóra pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor a munkavállaló a túlóráért az alapbér +100%-át kapja meg, még akkor is, ha a munkáltató pihenőnapot biztosít.

A túlóra pótlék legfontosabb törvényi szabályozásai

Magyarországon a Munka Törvénykönyve határozza meg, hogy mikor és mennyi túlóra végezhető el, valamint milyen kiegészítő juttatások járnak érte a munkavállalónak. Magyarországon négy típusú túlóra, rendkívüli munkaidő határozható meg:

• munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő,
• a munkaidőkereten felüli munkavégzés,
• az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő,
• valamint az ügyelet időtartama.

A leggyakoribb típus, amikor a munkavállalónak az előzetesen közölt munkaidő-beosztáshoz képest további időt kell munkavégzéssel töltenie. A második kategória a munkaidőkereten felüli munkavégzést jelenti, amikor a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó a meghatározott munkaórák számát túllépi. A harmadik eset az elszámolási időszakra vonatkozik, például, ha egy háromhetes időszakban a munkavállaló meghaladja a beosztott munkaidőt. A negyedik kategória pedig az ügyelet, amely teljes időtartamában rendkívüli munkaidőnek minősül, függetlenül a tényleges munkavégzés mennyiségétől.

Az ilyen típusú túlórákra vonatkozó szabályokat a munkajogszabályok és a munkaszerződés részletezi, és a munkavállalók kiegészítő juttatásokra jogosultak érte.

A túlóra pótlék tehát minden olyan ledolgozott óra után jár, amit a munkavállaló a fix munkaidőn túl teljesít. Kivéve, ha a munkáltató szabadidős kompenzációt alkalmaz – erről a későbbiekben még szót ejtünk.

Az előírások a túlórákra vonatkozóan szigorúak: naponta legfeljebb 12 órát, hetente pedig összesen 48 órát dolgozhat a munkavállaló, beleértve az összes túlórát. Kötelező betartani továbbá a legalább 8 órás napi pihenőidőt és heti 2 pihenőnapot. A munkaszüneti napokra külön szabályok vonatkoznak.

Jelenleg az éves túlórakeret 250 óra, de kollektív szerződés esetén, ami nemcsak a túlóra pótlékot, hanem más bérpótlékokat is érint, ez az éves limit 300 órára bővíthető.