Minimálbér-emelés-2026: Rossz hír jött, lehet elmarad a csoda és a béremelés is?
Minimálbér-emelés-2026: Rossz hír jött, lehet elmarad a csoda és a béremelés is? Sajnos miután a gazdasági helyzet rosszabbul alakul a vártnál, októberben újratárgyalhatják a jövő évi minimálbér-emelést – írja a Portfolió.
Hitelfórum.hu
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tavaly még 3 százalék felett GDP-növekedéssel és alacsony inflációval számolt, erre alapozva vállalták a cégek a jövő évi 13 százalékos minimálbér-emelést, csakhogy szakértők szerint 1 százalék körül lehet az idei növekedés.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint „a rendkívül bizonytalan helyzet miatt nagyon izgalmasak lesznek az októberi bértárgyalások.” Bíznak abban, hogy az adatok javulnak majd, de az éves szintű stagnálás és a negyedéves szintű gazdasági visszaesés nem sok jót jelez előre.
A munkavállalói szervezetek szerint is kedvezőtlenek a kilátások, és ha a trend nem javul, az leépítésekhez vezet majd.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Portfolio-nak azt mondta, hogy az ukrajnai háború nem ért véget, nem tudni, hogy meddig tart. A vámháború erre rátett egy lapáttal az első negyedévben, ennek sem látszik a vége. Olyan bizonytalan időszakban vagyunk, hogy ezt a magyar gazdaság egyértelműen megsínyli. Harmadik tényezőként pedig az autóipar és akkumulátorgyártás is gyengélkedik.
Rosszabb GDP
Önmagában a vártnál rosszabb GDP-adat nem okoz leépítési hullámot, de az biztos, hogy nem javítja az amúgy sem túl rózsás vállalkozói hangulatot
– hangsúlyozta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Sajnos, a tartalékkal rendelkező kis- és középvállalkozások aránya rekordalacsony szintre esett, a saját üzletmenettel kapcsolatos kockázatok esetében pedig a veszteséges működést említették felmérésünkben a leggyakrabban a cégvezetők – tette hozzá.
Mindez tehát azt jelenti, hogy egyre kevesebben és egyre kevésbé képesek továbbra is kitartani, várni a fordulatot és finanszírozni a veszteségeket – emelte ki Perlusz László.
A működő társas vállalkozások száma több mint 2 és fél éve folyamatosan csökken és ennek a trendnek valószínűleg nem használ az első negyedév általános gazdasági lassulása.
A kormányzattal közösen figyeljük a munkaerőpiacot és szükség esetén kezdeményezni fogjuk a COVID válságban bizonyított munkahelymegtartást támogató eszközrendszer „élesítését” és más, a kkv-k túléléséhez szükséges beavatkozásokat, akár szelektíven is – érzékeltette a helyzet komolyságát Perlusz László.
A tavalyi VKF-megállapodás még 3% feletti GDP-növekedéssel és alacsony inflációval számolt. Ehhez képest a GDP-növekedés már biztos, hogy sokkal alacsonyabb lesz, a kormány 2,5%-os terve sem lesz tartható az elemzők szerint. Sokkal inkább 1%-hoz lehet közel az idei növekedés.
A szakértők szerint kétséges, hogy a kedvezőtlen gazdasági adatok közepette lehet-e 13%-kal növelni a minimálbért 2026-ban, ahogy az a VKF-megállapodásban szerepel.
A VKF-megállapodás arról szólt, hogy „amennyiben az egyes mutatók eltéréseinek számtani összege a tárgyév I.-III. negyedévi átlagos tényadatai alapján pozitív vagy negatív irányban meghaladja az egy százalékpontot, a VKF tagjai a 2026-ra, illetve 2027-re vonatkozó minimálbér emelés mértékét újratárgyalják”.
Változás jöhet 2026-ra és 2027-re
Amennyiben a tárgyalások során nem születik megállapodás, 2026-ra, illetve 2027-re vonatkozóan a minimálbér összege az eltérésnek megfelelően módosul – írták a felek a megegyezésben.
A megállapodás szerint a kormány, támogatva a megállapodás végrehajtását, vizsgálja a munkaerőköltségek csökkentésének lehetőségét a vállalkozások bérköltség növekedésének enyhítésére.
Nem úgy tűnik, hogy az infláció emelkedése és a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés hatása kioltanák egymást
– mondta a Portfolio-nak Mészáros Melinda. Szerinte október elején lehet reális, hogy a munkáltatókkal újra tárgyalóasztalhoz üljenek. Emlékeztetett arra is, hogy egyébként is csak a minimálbéremelésről kötöttünk 3 éves megállapodást, a jövő évi garantált bérminimumról mindenképpen meg kell egyezzünk.
Rolek Ferenc úgy látja, hogy a rendkívül bizonytalan helyzet miatt nagyon izgalmasak lesznek az októberi bértárgyalások.
Bár bíznak abban, hogy a második félév jobban alakul majd a magyar gazdaság számára is, de az első negyedév negatív meglepetése, az éves szintű stagnálás, és a negyedéves szintű gazdasági visszaesés nem sok jót jelez a következő időszakra – fogalmazott Rolek Ferenc.
A gazdasági helyzetet és a kilátásokat a munkaadókhoz hasonlóan a munkavállalói szakszervezetek is kedvezőtlennek látják.
Azt gondoljuk, hogy a vállalatok, vállalkozások egyelőre kivárnak. Ha ez a trend hosszabb távon is fennmarad, az sajnos elkerülhetetlenül leépítésekkel fog járni
– mondta el Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette, Magyarország fő exportpiacait jelentő országok gazdaságai növekedtek az elmúlt negyedévben és a hazai fogyasztás vonatkozásában is pozitívak a várakozások.
Noha a munkanélküliségi ráta most sem tekinthető magasnak, a dolgozók alkupozíciója vélhetően nem olyan erős, mint a korábbi időszakban a bizonytalan gazdasági helyzet miatt, de a magyar munkaerőt is könnyebb most külföldi dolgozókkal kiváltani – vélekedett.
Azt gondoljuk, hogy 10 százalék feletti bérdinamikát idén már nem fogunk tapasztalni, annál is inkább, mert a versenyszektorban érzékelhető bizonytalan környezet mellett a közigazgatás, az oktatás és az egészségügy területén dolgozók esetében az államháztartás magas hiánya lesz gátja az ilyen ütemű bérfejlesztéseknek” – összegzett Palkovics Imre.