Mi mennyi 2021: Így adózunk 2021-évben! legfontosabb adó és pénzügyi változások mától!!! Így változik a életünk >>>

Mi mennyi 2021: Így adózunk 2021-évben! legfontosabb adó és pénzügyi változások mától!!!

Így változik a életünk >>>

2021 Januártól változik

 

ÍGY ADÓZUNK 2021-BEN >>> MEGNÉZEM >>>

 

• • Egészségügyi szolgáltatási járulék. Akinek nincs egészségbiztosítása, annak kell fizetnie, és  minden januárban inflációkövetően emelik. Az idén az egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege (az új tb-törvény kerekítési szabályai szerint) 270 forint, havi összege pedig 8000 forint lesz. Akinek hathavi tartozása gyűlt össze 2020 július elseje óta (ez legelőször 2021 januárjában fordulhat elő), annak érvénytelenítik a TAJ-kártyáját, és fizetőssé válnak számára az egészségügyi szolgáltatások. Kivételt csak a legszegényebbekkel tesznek, ha erről van hatósági bizonyítványuk.
  • Szja. A személyi jövedelemadónál eddig a minimálbér 5 százalékáig havonta igénybe vehető személyi kedvezmények (fogyatékos személyek, súlyos betegek kedvezménye) januártól már nem adókedvezményeknek számítanak, hanem az összevont adóalapot csökkenthetik, a minimálbér harmadáig. Az igénybe vehető havi kedvezmény összege ettől önmagában nem változik.
  • Adózás, részletfizetés. Magánszemélyek 500 ezer forint helyett már 1 millió forintig vehetik igénybe a 12 havi automatikus adórészlet-fizetési lehetőséget. Ha szja-ról, vagy szociális hozzájárulási adóról (szocho) van szó, akkor pedig az szja-bevallásban már nem 200 ezer, hanem 500 ezer forintig igényelhető a pótlékmentes részletfizetés, 6 hónap helyett 12 hónapra.
  • Kata. 40 százalékos különadó terheli azokat a belföldi cégeket, amelyeknek a kisadózók tételes adója szerint adózó partnerük évi 3 millió forintnál többet számláz. A különadó csak a 3 millió forint feletti részre vonatkozik. Ha külföldi vállalkozásnak számláz a katás évi 3 millió forint fölött, akkor a büntetőadót a katásnak kell megfizetnie, de csak a 3 millió forintot meghaladó rész 71,42 százaléka után. Az állam katás megrendeléseire nincs büntetőadó.
  • Kiva. A kisvállalati adó 11 százalékra csökken. Emelkedik a kiva bevételi értékhatára is, 3 milliárd forintra (kapcsolt vállalkozásoknál összegezve kell figyelembe venni), a kilépési pedig 6 milliárd forintra. Amelyik vállalkozásoknál magasak a bérköltségek, érdemes lehet áttérni a szochót és a szakképzési hozzájárulást (és a társasági adót) is kiváltó kivára. Ha a kivásnak nettó 1 millió forintot meghaladó végrehajtható adótartozása van az év utolsó napján, már nem szűnik meg automatikusan az adóalanyisága. Abban az esetben kivázhat tovább, ha a NAV-határozat véglegessé válásáig megfizeti a tartozását.
  • Lakásáfa. Új építésű lakásokra ismét 5 százalékos lesz az általános forgalmi adó, a január elseje utáni ügyletekre 2022 végéig.
  • Gépjárműadó. A NAV-nak (az államnak) kell megfizetni, már nem az önkormányzatoknak. A gépjárműadóból egyáltalán nem kapnak az önkormányzatok. Az első részletet kivételesen nem március 15-ig, hanem április 15-ig kell leróni.
  • Pálinkaadó. A magánfőzés 86 literig jövedékiadó-mentes. A bérfőzött párlat egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig jövedékiadó-mentes – abban az esetben is, ha a bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni a pálinkát. Az áfa és a csipszadó megmarad a pálinkán.
  • Illeték. Megszűnik az illetéktörvényben meghatározott elsőfokú hatósági eljárásoknál az illetékkötelezettség.
  • Online számlázás. Most már tényleg minden számlára kiterjesztették. Három hónap türelmi idő mellett már a magánszemélyek és a külföldiek részére kiállított számlákat is le kell jelenteni a NAV online számlarendszerén keresztül. Sőt, a külföldi webáruházaknak is regisztrálniuk kell a NAV online számlarendszerébe, ha Magyarországra értékesítenek. Ha a türelmi idő lejár, és valaki nem tesz eleget a kötelezettségnek, számlánként akár 500 ezer forint is lehet a mulasztási bírság.
  • Megbízható adózók. 1,5 millió forintról 3 millió forintra emelkedik az adófizetési könnyítések értékhatára a megbízható adózók számára.
  • Ipa. A helyi iparűzési adó bevallását minden vállalkozásnak egységesen a NAV-hoz kell benyújtania. Mértékét lefelezte a kormány egy év végén hozott rendelettel: 4 milliárd forint nettó árbevétel, illetve mérlegfőösszeg alatt maximum az árbevétel 1 százaléka lehet az ipa (a települések zöme eddig jellemzően 2 százalékot vetett ki). A kedvezményezett körbe tartozó cégeknek 2021-ben az iparűzési adó előlegének csak 50 százalékát kell megfizetniük az egyes esedékességi időpontokban. Az önkormányzatok legnagyobb saját bevételét megkurtító intézkedés veszélybe sodorja az önkormányzati feladatok ellátását, egyelőre annyit tudni, hogy állami kompenzációt a maximum 25 ezer fős települések kapnak automatikusan, a nagyobb városokról egyedi mérlegeléssel dönt a kormány.
  • Kiskereskedelmi különadó. Az először átmenetinek tervezett sarc megmarad.
  • Bankadó. Nem kell fizetniük a pénzintézeteknek, sőt a 2020-as bankadó egy részével csökkenthetik a 2021-es normál adójukat.
  • Behajthatatlan követelések áfája. Nem csak a vállalkozásokkal, hanem a magánszemélyekkel szembeni behajthatatlan követelésekkel is csökkenthető lesz az áfaalap, és 2015. december 31-ig visszaigényelhető lesz az ilyen áfa.
  • Fejlesztési tartalék, társasági adó. A társasági adóalapot értékhatár nélkül lehet csökkenteni az eredménytartalékból képzett fejlesztési tartalék teljes összegével.
  • Fordított áfa. A munkaerő-kölcsönzésben megszűnik, de mivel az építőiparban nem, így az építési-szerelési tevékenységhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzésben is megmarad a fordított áfa.
  • Csoportos adóalanyiság. Az adózók maguk választhatják meg, mikortól kérik a csoportos adóalanyiságot, illetve annak megszüntetését.
  • EKÁER. Januártól már csak az Egységes Közúti Árufuvarozás Rendszer szempontjából kockázatos vagy a megadott tömeghatárt meghaladó termékeket kell bejelenteni.
  • Telephely. Ha egy külföldi társaság szolgáltatást nyújt Magyarországon, az is telephelyet keletkeztet neki, így itteni tevékenysége adóköteles lehet.
  • Helyi adók. Az önkormányzatok nem emelhetik a helyi adókat. LINK

Januárban és áprilisban változik:

• Jövedéki adó. A dohánytermékek többségénél jelentősen emelkedik jövőre a jövedéki adó, az év során kétszer, január 1-jétől és április 1-jétől. Ez jelentős áremelkedést fog okozni. Úgy számoltunk, hogy egy átlagos doboz cigi ára jövő áprilisra 1400 forint helyett 1626 forintba kerülhet.

Januártól változik, június 30-ig átmeneti szabály van érvényben:

• SZÉP-kártya. Az szja-törvény szerint egységesen évi 450 ezer forint lesz januártól a rekreációs (kedvezményesen adózó) keret, a költségvetési szerveknél és a vállalkozásoknál is. A veszélyhelyzeti intézkedések miatt azonban június 30-ig mégis megmarad a költségvetési szerveknél 400 ezer forint, a vállalkozásoknál 800 ezer forint az éves rekreációs értékhatár. A második félévre pedig az egységes éves 450 ezer forintos keret vonatkozik. A rekreációs kereten belül az első félévben az egyes alszámlák keretösszege is magasabb, a szálláshely zsebbe legfeljebb évi 400 ezer forintot küldhet kedvezményes adózással a munkáltató (júliustól már csak évi 225 ezer forint), a szabadidő zsebbe 135 ezer forintot (júliustól 75 ezer forint), a vendéglátás zsebre pedig 265 ezer forintot (júliustól már csak 150 ezer forint). Június 30-ig a keretösszegekig nem kell szociális hozzájárulási adót (15,5) sem fizetni a SZÉP-kártya juttatása után.

A veszélyhelyzet végéig (jelen állás szerint február 8-ig):

• A járványügyi szűrővizsgálatokat adómentesen biztosíthatja a munkáltató.

Júliustól változik:

• Áfabevallás. Az adóhatóság a NAV online rendszerén keresztül nála rendelkezésre álló számlainformációk alapján elkészíti majd a vállalkozások áfabevallási tervezetét is. Az szja-bevallási tervezettel ellentétben az adóhatóság által készített áfabevallási tervezet nem válik automatikusan (tehát akár az adózó közreműködése nélkül) „valódi bevallássá”, hanem csak akkor minősül tényleges bevallásnak, ha azt az adózó átnézte, ellenőrizte, elfogadta.
• Online kereskedelem. Az EU-n belüli elektronikus értékesítés (távértékesítés) szabályai úgy változnak, hogy a határon átnyúló, magánszemély vevő részére értékesített termékekre az áfát szinte minden esetben a vevő helye szerinti tagállamban kell megfizetni, az ott érvényes áfamértékkel. Ha a webáruház EU-n belüli távértékesítéseinek összesített értéke a folyó naptári év és azt megelőző naptári év során meghaladja a 10 000 eurós (nagyjából 3,7 millió forintos) értéket, akkor is a vevő országának adókulcsával kell majd áfát fizetni. Megszűnik az EU-n kívülről rendelt termékek eddigi 22 eurós értékhatár alatti áfamentessége.

Csomagon kívül

A képviselők november közepén szavazták meg a 2021-es adócsomagot, ezek tartalmazták a főbb idei változásokat, azonban időközben a kormány több új lényeges adóváltozásról döntött. Október végén került például a parlament elé az új lakások 5%-os áfájáról szóló törvényjavaslat, a családtámogatási program részeként.

Lényeges, az utolsó pillanatban érkezett módosítás az iparűzési adó felezése a kkv-k és egyéni vállalkozók számára. Ez mintegy 800 ezer vállalkozás számára jelenthet tehercsökkenést, és ezzel párhuzamosan hoz nehéz helyzetbe bizonyos önkormányzatokat (amelyek kompenzálásáról nincs hír). Maximum egy százalék helyi iparűzési adóval számolhatnak 2021-ben az egyéni vállalkozók, az egyéb vállalkozó magánszemélyek (például az őstermelők) és azok a kkv-k, amelyeknek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és az árbevétele vagy a mérlegfőösszege legfeljebb négymilliárd forint.

Fontos változás, hogy az adózók számára egyszerűsödik a helyi iparűzési adó bevallási rendje azáltal, hogy az adóalanyok a jövőben nem az önkormányzati, hanem kizárólag az állami adóhatósághoz kötelesek benyújtani helyi iparűzési adóbevallásukat.

A nagy horderejű változás

Az online számlázás idéntől válik teljessé, ekkor már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja majd az adóhivatal. Az újfajta adatszolgáltatás átlagosan napi több mint félmillió lakossági számlát érint. A 2021. március 31-ig tartó szankciómentes időszak alatt még használható a régi XSD 2.0 specifikáció, de április 1-jétől már csak az eggyel fejlettebb, 3.0-ás verzió lesz elérhető, amely egyszerre biztosítja a gazdaság további fehéredését, az áfabevallások kiajánlását, az adatvédelmet, valamint a papírmentes számlázást. A NAV a napokban ezzel kapcsolatban részletes tájékoztatást adott ki. Ezek szerint március végéig nem szab ki mulasztási bírságot akkor, ha az áfaalanyok nem vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot azokról a számláikról, amelyek 2021. január 4-től újonnan kerülnek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe. 2021. január 4-től változnak a kötelező számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó szabályok: minden olyan számláról, módosító, érvénytelenítő számláról, amire az Áfa tv. számlázási szabályai alkalmazandóak, adatot kell szolgáltatni a NAV részére. Tehát 2021. január 4-től

• a nem áfaalany belföldi vagy külföldi természetes személy, jogi személy, szervezet,
• a nem belföldi áfaalany, azaz más tagállami vagy harmadik országbeli áfaalany

részére számlázó programmal kiállított vagy kézi úton kibocsátott számlák adatait is kötelező lesz beküldeni a NAV-hoz. 2021. március végéig tehát még van lehetőség a számlázó programok felkészítésére és a kiterjesztett, kötelező számlaadat-szolgáltatás teljesítésére. Akik még kézi számlatömböt használnak, ez alatt az idő alatt áttérhetnek a gépi számlázásra, ami megkönnyíti az adatszolgáltatást.

Talán a legjelentősebb változás, az áfabevallási tervezet adóhatóság általi elkészítése. Ahogyan az már az előzetes kormányzati kommunikációból várható volt, a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a jövőben az adóhatóság készítse el a hozzá beérkező számlaadatok birtokában a vállalkozások számára az áfa bevallás tervezetét (eÁfa). A törvényalkotó egyértelmű célként határozza meg, hogy a tervezet elkészítése adminisztrációkönnyítést jelent majd az adózók számára.

Az Áfa-változások közül az e-kereskedelmet érintő jogharmonizációs változásokon túlmenően említést érdemel a behajthatatlan követelések ÁFA-visszaigénylésére vonatkozó szabályok enyhülése is, melynek következtében bizonyos feltételekkel gazdasági társaság és magánszemély viszonylatban is lehetővé válik majd az Áfa visszaigénylése.

Az Európai Unió e-kereskedelmi áfa csomagja eltörli a 22 eurót meg nem haladó import küldemények adómentességét. Azaz 2021. július 1-től minden külföldről (nem EU államból) rendelt áru után általános forgalmi adót kell fizetni.

Mintegy 150 ezer vállalkozásnak hoz jelentős adminisztrációs tehercsökkentést az, hogy jövőre az ekáerben (elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszerben) már csak a kockázatos termékek szállítása esetén kell bejelentést tenni.

Örülhetnek a fejlődő cégek

A kiva adókulcs jövő évtől 11 százalékra csökkenhet, miközben a kiva választási értékhatárok emelkednek (A kivába be-, illetve átlépők bevételi és mérlegfőösszeg adataira vonatkozó felső küszöb 1 milliárdról 3 milliárd forintra emelkedik 2021-től. A kiva körben maradás évi 3 milliárd forintos árbevételi plafonja is duplázódik, 3 helyett 6 milliárd forint lesz a bevételi határ.). Ez alapján adószakértők arra számítanak, hogy az idei évtől új lendületet vehet a kisvállalati adó. A magas beruházási és bérköltség aránnyal működő cégeknek érdemes kalkulálniuk. A hírek szerint december 27-ig már 7400 cég jelezte, hogy jövőre csatlakozna a kivások táborához.

2021-től ugyanis megszűnik a fejlesztési tartalék 10 milliárd forintos felső határa, így pedig a nyereség teljes összegéig érvényesíthető az adókedvezmény. A kkv-k esetében még kedvezőbbé válnak a beruházási értékhatárok jövőre: a fejlesztési adókedvezményt a kisvállalkozások már akár 200 millió forintos, a középvállalkozások pedig 300 millió forintos beruházás esetén igénybe vehetik.

Jövedéki termékek

A pálinka bér- és magánfőzése ténylegesen adómentessé vált január 1-jétől. Ezek szerint mától minden nagykorú, gyümölcstermesztő magyar állampolgár háztartásonként évi 86 liter gyümölcspárlatot főzhet le magánfőzésben adómentesen. A mentesség évente ugyanekkora mennyiségű párlat erejéig a bérfőzésre is érvényes.

A cigaretta és más dohánytermékek jövedéki adója két lépcsőben emelkedik az ide vonatkozó uniós irányelvek hatására, így a cigarettára rakódó teher 2021. április 1-jétől legalább 39 300 forint lesz ezer darabonként.

Autósok, figyelem!

Az idei költségvetésben a gépjárműadó már teljes egészében a központi költségvetést illeti meg. Az idei évtől az állami adóhatósághoz telepítette a szabályozás a teher beszedésének jogkörét az eddig illetékes önkormányzatoktól. Az autófenntartók a változásról hamarosan értesítést kapnak a NAV-tól.