A tavaszi óraátállítás nem csupán egy egyszerű technikai módosítás, hanem komoly hatással van a szervezet működésére is. A belső biológiai ritmus felborulása fáradtságot, alvászavarokat és akár átmeneti egészségügyi problémákat is okozhat. Bár évek óta napirenden van az óraátállítás eltörlése, egyelőre továbbra is évente kétszer kell alkalmazkodnunk hozzá.
Március végén, a múlt hétvégén ismét előre állítottuk az órákat, így egy órával kevesebb jutott az éjszakai pihenésre. Ez sokaknál azonnal érezhető hatással jár.
Milyen hatással van az egészségre?
A Weborvos szerint a tavaszi óraátállítás a szervezet cirkadián ritmusát hirtelen, mesterséges módon tolja el. Mivel a testünk alapvetően a természetes fényviszonyokhoz igazodik, az ilyen gyors változásokhoz nem tud azonnal alkalmazkodni. Az első napokban ezért gyakori a fáradtság, a koncentráció romlása, az ingerlékenység és az alvásminőség csökkenése. Ez az állapot sok szempontból egy enyhe „jetlaghez” hasonlítható.
Nemzetközi kutatások arra is rámutattak, hogy az óraátállítást követően átmenetileg növekedhet a szív- és érrendszeri problémák, valamint a közlekedési balesetek száma. Ez arra utal, hogy a szervezet stresszként reagál a hirtelen időeltolódásra.
A szakértők szerint a szervezet nagyjából napi másfél óra eltolódást képes korrigálni, azonban az érzékenyebb alvású embereket mind a tavaszi, mind az őszi átállás könnyen kizökkenti. Dr. Szakács Zoltán, a SomnoCenter Alvászavar Központ főorvosa hangsúlyozza: érdemes tudatosan felkészülni az óraátállításra, hogy csökkentsük a kellemetlen tüneteket.
Az elmúlt években egyre több kutatás vizsgálta az évi kétszeri időeltolás hosszú távú hatásait. Egy 2025-ös amerikai modellvizsgálat szerint az óraátállítás megszüntetése, valamint egy a természetes fényviszonyokhoz jobban igazodó, állandó időszámítás bevezetése jelentős közegészségügyi előnyökkel járhatna.
Mikor jöhet változás az óraátállítás ügyében?
Bár az Európai Parlament már 2019-ben támogatta az óraátállítás eltörlését, a gyakorlati megvalósítás azóta is elakadt, mivel a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon érvényben. Egy felmérés szerint az európaiak 84 százaléka megszüntetné az óraátállítást. – írja az Economx.
Ugyanakkor még van esély a változásra: Litvánia 2027. január 1-jétől átveszi az EU soros elnökségét Írország után, és előzetesen jelezte, hogy újra napirendre tűzheti az óraátállítás kérdését.
Nagy Zoltán pénzügyi témákkal foglalkozó szerző és Wikipédia szerkesztő, több mint 10 éves tapasztalattal bír a hazai pénzügyi szektor, a lakossági hitelezés és az állami támogatások elemzésében. Zoltán célja, hogy hiteles és közérthető tájékoztatást nyújtson a magyar családok és nyugdíjasok számára. Impresszum