Magyarországon megváltoznak a fűnyírás és a hétvégi munkavégzés szabályai, erre kell odafigyelni!

Magyarországon megváltoznak a fűnyírás és a hétvégi munkavégzés szabályai, erre kell odafigyelni! Az általános munkarend szerint történhető munkavégzés, mely heti öt napban, azaz hétfőtől péntekig, azonos munkavégzéssel realizálható. A beosztható munkaidő pedig a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak alkalmazása esetében beosztható a hét bármely napjára, továbbá az egyes munkanapokra egyenlőtlen módon. A vasárnapi munkavégzésre, valamint a munkaszüneti napon történő munkavégzésre – legyen az rendes vagy rendkívüli munkaidő keretében – különleges szabályok vonatkoznak.

( Friss híreink )

Fontos megemlíteni, hogy a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak fokozza a munkavégzés rugalmasságát, azonban a munkaidő-beosztástól eltérően teljesített munka az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályai szerint is rendkívüli munkaidőnek minősül. Azonban el kell mondani, hogy rugalmas munkarend esetén nem szükséges alkalmazni a hétvégi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályokat.

Vasárnap, illetve munkaszüneti napon elrendelt normál munkaidőben végzett munka

A munkáltató általános munkabeosztás szerint a hét öt napjára, hétfőtől péntekig, naponta egyenlő mértékben osztja be a munkavállalók munkaidejét, mely alapján a szombat és a vasárnap a munkavállaló pihenőnapjai. Továbbá, munkaszüneti napokon a munkavállaló nem tekinthető kötelezettnek a munkavégzéssel kapcsolatban.

Bizonyos szabályok állnak vasárnap és munkaszüneti napokon rendes munkaidőben foglalkozható munkavállalók munkavégzésével kapcsolatban. Meg kell jegyezni, hogy ezeket az aktivitásokat minden egyes munkakör és tevékenység szerint történő vizsgálat céljából kell használni.

A munkáltatónak 2012. évi Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) az alábbi esetekben osztható be rendes munkaidő vasárnapra:

munkáltató vagy munkahely esetén, amelynek célja az, hogy ezen a napon is működjön;

A munkáltató vagy a munka feladatának meghatározása érdekében azt kell megvizsgálni, hogy a tevékenységnek van-e igénye a helyi kollektív vagy általánosan elfogadott szokások alapján (például étterem, szálloda, strand), vagy ide sorolt tevékenységek keretein belül védekezni kell a baleset, az elemi csapás, a súlyos kár, vagy az egészség vagy a környezet veszélyeztetése ellen (például autómentés), valamint a vagyonvédelem (biztonsági őrök esetében).

az idényjellegű tevékenységek esetén, amelyek az év bizonyos időszakához vagy időpontjaihoz kötődnek (ide sorolhatók be bizonyos mezőgazdasági tevékenységek); a folyamatos munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében,

azaz olyan esetekben, amikor naptári napon belül nem haladja meg a hat órát, vagy naptárin éven belül kizárólag technológiai okokból, az előírt időszak alatt megszakad a munka, illetve a közszükségletek kielégítése érdekében nyújtott szolgáltatás (pl. tömegközlekedés, energiaellátás, távközlés), vagy amikor a termelési technológiai körülmények miatt a tevékenység gazdaságosan vagy célszerűen másképp nem végezhető;

a több műszakos munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalók esetében, amikor a munkaadó tevékenysége időtartama hetente eléri a 80 órát; a készenléti munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében, amikor a munkavállaló rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére vagy a munka a munkavállaló számára lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár. Ebben az esetben nincsenek szűk korlátok, esetenként meg kell vizsgálni, hogy a konkrét munkakör a munkaadónál készenléti munkakörnek minősül-e vagy nem;

a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében; a társadalmi közszükségleteket kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás sajátosságából eredően – a munka magával hozza; külföldön történő munkavégzés során, valamint a kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatást folytató munkáltató esetében.

Fontos megjegyezni, hogy a kereskedelmi tevékenységet szabályozó 2005. évi törvény hatálya nem terjed ki a következőkre:

egészségügyi szolgáltatás, melyet külön jogszabály szabályoz, külön jogszabályban meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység, és a dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyköteles tevékenység és a kapcsolódó dohányboltban árusítható egyéb termékek értékesítése, amelyet szintén külön jogszabály szabályoz.

Fontos! Nem a vasárnapi, hanem a munkaszüneti napra vonatkozó munkaidő-beosztási szabályokat kell alkalmazni a vasárnapra eső munkaszüneti nap esetén, valamint húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap esetén.

Lehetőségek eltérése

A bérmegállapodás vagy kollektív szerződés eltérhet a vasárnapi munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályoktól, valamint a bérkiegészítésre vonatkozó szabályoktól. Bár a kollektív szerződés alapvetően csak a munkavállaló javára térhet el, kivéve a következő munkavállalók esetében:a) a civillégierőn hajózó, légiutas-kísérő, légi gépműszaki, valamint a légi forgalmi kiszolgálásban dolgozó, valamint a légi navigációs szolgáltatásokat közvetlenül támogató,b) a bel- és külföldi közúti személyszállítás és árufuvarozásban dolgozóvá forgalmi utazó,c) a közúti közlekedésben a helyi és ötven kilométert meg nem haladó távolságban történő menetrend szerinti közlekedés biztosításával megbízottak,d) a vasúti személyszállításban és áruszállításban dolgozó utazó vagy biztosító munkavállaló,e) a kikötőben foglalkoztatott munkavállalók.

Ezzel szemben a munkaszüneti napra történő rendes munkaidő-beosztás az Mt. által kevésbé elérhetővé teszi a következő szempontokat:

az előzőekben már említett, a rendeltetése folytán ezen a napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatott munkavállaló számára, az idényjellegű munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállaló számára, a folyamatos munkavégzés révén foglalkoztatott munkavállaló számára, a társadalmi közszükséglet kielégítése, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtása – a szolgáltatás jellege miatt – ezen a napon szükséges tevékenység elvégzése céljából, külföldön történő munkavégzés során, például olyan munkaszüneti napon, amely a munkavégzés helye szerinti országban nem minősül munkaszüneti napnak.

Korlátozások és pótlékok

Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő elrendelésére kétféle esetben van lehetőség:a) a munkavállalónak rendes munkaidőben is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagyb) baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészség vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Az egyszerűsített foglalkoztatottakra különleges rendelkezések vonatkoznak, így az ő esetükben a vasárnapi illetve munkaszüneti napi munkaidő-beosztás szabályait – az Mt. 101. §-ában foglaltak szerint – nem lehet alkalmazni.

Figyelembe kell venni a megfelelő munkaidő-beosztást, valamint a bérkiegészítés helyes meghatározását is, mivel a munkavállalókat felügyelő hatóságnak kötelező bírságot kiszabni, ha a munkáltató megsérti a munkavégzés javadalmazására vonatkozó rendelkezéseket, kivéve, ha a vállalkozás a hatósági ellenőrzés megkezdésekor felszámolási vagy kényszertö