Leszázalékolás, komplex minősítés, B1, B2 ,C1, C2, D,E kategóriák, jogorvoslat 2025-től!

Itt a kormánytájékoztató : Friss bejelentések >>

A komplex minősítés szempontjai
A komplex minősítés során olyan személyre szabott, és több szakterület értékelési szempontjai alapján elkészített szakértői bizottsági összesítő vélemény kialakítása a cél, mely az érintett személy egészségi állapotát, az ebből származó kizáró és korlátozó tényezőket, egészségkárosodásának jellegét, valamint foglalkozási előzményeit, munkaerő-piaci helyzetét, adottságait és korlátait, és a fennálló orvosi, foglalkozási és szociális szükségleteit is egyaránt figyelembe veszi.

A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba. A pontosan részletezett orvosi-, szociális- és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szempontokat a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet tartalmazza.

A komplex bizottság minimum 4 tagból áll – a szakértői bizottság orvos szakértő elnökéből, a vizsgálatot végző orvos szakértőből, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértőből és a szociális szakértőből.

Az orvos szakértő munkája során értékeli a bizottsági vélemény kiadásához szükséges, a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentumokat, iratokat, elvégzi a személy orvos szakértői vizsgálatát a hatályos jogszabálynak megfelelően, majd az orvosi vélemény kapcsán meghatározza az egészségi állapot mértékét, javaslatot tesz az orvosi rehabilitációra, a rehabilitációhoz szükséges időtartamra.

A komplex minősítés keretében az orvosi vizsgálatot követően foglalkozási rehabilitációs és szociális szakértői interjúra kerül sor.

A foglalkozási rehabilitációs szakértő feladata a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontú vizsgálata. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitáció lehetséges irányára, a rehabilitációs szükségletekre, és a rehabilitációshoz szükséges időtartamra.

A foglalkozási rehabilitációs szakértői interjú elvégzéséhez kizárólag az előzetesen hiánytalanul kitöltött „Nyilatkozat a szakértői minősítéshez” c. nyomtatvány szükséges, amely az rehabilitációs/rokkantsági ellátás iránti kérelem részét képezi.

A foglalkozási szakértői interjú 15 szempont szerint készül el:

1. Foglalkoztatási előzmények értékelése

2. Képzettség, tanulmányi előzmények értékelése

3. Személyes érdeklődésének összhangja a foglalkoztatási lehetőségekkel

4. Életpálya karaktere, munkára szocializáltsága, életútjának értékelése

5. Életkora

6. Mobilitási képessége, lehetősége, lakóhely-munkahely

7. Speciális foglalkoztatási feltételek szükségesek

8. Munkahelyi terhelhetőség

9. Egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozás

10. Életmód

11. Egyéb akadályozó tényezők

12. Meglévő, felajánlható foglalkozás munkaerő-piaci pozíciója

13. Foglalkoztatási lehetőségek, munkáltatók

14. Térség foglalkoztatási helyzete, perspektívák

15. Foglalkoztatás esetén igénybe vehető kedvezmények, támogatások

A szociális szakértő a komplex minősítés során elvégzi a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálatát. Az interjú alkalmával felméri az ellátást igénylő személy szociális szükségleteit, feltárja azokat a problémákat, amelyek a foglalkozási rehabilitáció folyamatát befolyásolják. Rehabilitálhatóság fennállásakor javaslatot tesz a rehabilitációs szükségletekre és időtartamra.

A szociális szakértő az alábbi szempontok alapján értékeli az interjú során elhangzottakat:

1. Önellátás, önkiszolgálás

2. Napi feladatok ellátása

3. Kommunikáció

4. Motiváltság

5. Életvezetés, önálló életvitel

6. Probléma megoldási képesség,

7. Mobilitás

8. Érzelmi kapcsolatok

9. Családi, közösségi kapcsolatok

10. Családtagok ellátása

A szakértők a komplex minősítést minden esetben a jogszabályoknak illetve szakmai sztenderdeknek megfelelően készítik el és indoklással látják el.

A szakértői bizottság elnöke döntése a meghatározó különböző kérdéses esetekben. Abban az esetben, amikor a bizottság orvos szakértői tagjai között az egészségi állapot mértékével, vagy az önellátási képességgel kapcsolatban merülne fel vita, vagy ha a rehabilitáció lehetséges iránya, a rehabilitációs szükségletek vagy a rehabilitációhoz szükséges időtartam kérdésében a szakértői bizottság tagjai különböző álláspontot képviselnének.

A megváltozott munkaképességű emberek ellátását igénylő személyek egészségi állapotának, önellátási képességének, valamint rehabilitálhatóságának orvosi, foglakozási és szociális szempontú vizsgálatát komplex szakértői bizottság végzi.

A komplex bizottság minimum 4 tagból áll – a szakértői bizottság orvosszakértő elnökéből, a vizsgálatot végző orvosszakértőből, valamint a foglalkozási rehabilitációs szakértőből és a szociális szakértőből.

A komplex minősítés célja a kérelmező egészségi állapotának, a rehabilitálhatóságnak, a rehabilitáció lehetséges irányának, a rehabilitációs szükségleteknek, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamnak a megállapítása.

A szakértői vizsgálat történhet a szakértői bizottság hivatali vizsgálóhelyein, az igénylő lakóhelyén, tartózkodási helyén, valamint iratok alapján.

A komplex minősítést alapesetben a szakértői bizottság hivatali vizsgálóhelyein kell elvégezni. Az igénylőt abban az esetben kell személyes vizsgálatra behívni/berendelni, ha az egészségi állapot mértéke nem állapítható meg a becsatolt leletek alapján, és a személyes vizsgálattól okkal várható olyan ténybeli megállapítás, mely a minősítésre érdemben befolyással lehet. A szakértői szerv telephelyén történt személyes vizsgálat alkalmával nagyon fontos, hogy igénylő magával hozza az összes egészségügyi dokumentációját, különös tekintettel a korábban be nem küldött, vagy időközben készült zárójelentéseket, szakorvosi leleteket, illetőleg a személyazonosításra szolgáló okmányait (arcképes személyazonosítására alkalmas okmányt, lakcímet igazoló hatósági igazolványt, és a TAJ kártyát).

Indokolt esetben, amikor a minősítéshez az érintett személy környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges, vagy a háziorvos és/vagy kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő nem tud a szakértői vizsgálaton állapota vagy betegsége miatt megjelenni, a szakértői vizsgálatokra az igénylő lakóhelyén, vagy tartózkodási helyén is sor kerülhet. A szükségességről, indokoltságról a rendelkezésre álló iratok alapján a bizottság elnöke dönt. Megalapozottság hiányában a helyszíni vizsgálat elutasítható.

Irat alapú véleményezésre a jogszabályi feltételek fennállása, illetve külön ilyen irányú kérés esetén van lehetőség (pl. intézeti, kórházi vagy állandó otthoni ápolásra szoruló fekvőbeteg esetén). Az irat alapján történő véleményezés alapja csak a formai és tartalmi szempontból is megfelelő dokumentáció lehet.

Mi az a komplex minősítés? Miért van erre szükség?

Az egészségi állapot nem állandó. Folyamatosan változik, betegségek, sérülések hatására rosszabbodhat, de az orvosok gyógyító munkájának, a gyógyszereknek és az orvosi rehabilitációnak köszönhetően javulhat is.
Ahhoz, hogy egy megváltozott munkaképességű egészségkárosodott illetve fogyatékos személy a munkaerőpiacon egészségi állapotának megfelelő munkakörben el tudjon helyezkedni szükséges az aktuális állapotának szakértői véleményezése. A véleményezést komplex szakértői bizottság végzi.
A komplex minősítés elsősorban a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához kapcsolódik, azonban ennél sokkal szélesebb a tartalma. A minősítési eljárás középpontjában a kérelmező egészségi állapotának, rehabilitálhatóságnak, a rehabilitáció lehetséges irányának, illetve a rehabilitációs szükségleteknek a megállapítása áll. A megmaradt egészségi állapot felmérése, a szükségletek és rehabilitációs irányok meghatározása annak érdekében történik, hogy a megváltozott munkaképességű személy minél sikeresebben tudjon elhelyezkedni az egészségi állapotának megfelelő munkakörökben.

Komplex minősítési eljárás (hol, kik végzik, hogyan lehet elindítani, és mi a menete)
A komplex minősítést megelőzően az érintetteknek – háziorvossal történő egyeztetést követően – a megfelelő szakrendeléseken kell a panaszaikat kivizsgáltatni, az eredményekről az orvosi papírokat időben beszerezni. Ezeket a vizsgálati dokumentumokat – az egyéb kötelezően benyújtandó iratokkal együtt – a megyei/fővárosi kormányhivatal rehabilitációs hatóságai számára kell benyújtani a komplex minősítési eljárás megkezdéséhez. Az orvosszakértők számára ezen dokumentumok alapján nyerhető teljes kép az aktuális egészségi állapot megítéléséhez.

A komplex minősítést megelőzően az érintetteknek – háziorvossal történő egyeztetést követően – a megfelelő szakrendeléseken kell a panaszaikat kivizsgáltatni, az orvosi papírokat időben beszerezni. Ezeket a vizsgálati eredményeket kell majd az orvosszakértők részére hiánytalanul átadni a komplex minősítési vizsgálat során, hiszen ezen dokumentumok alapján nyerhető teljes kép az aktuális egészségi állapotról.

A komplex minősítési eljárás a rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalainál indítható el a szükséges adatlapok/nyomtatványok kitöltésével. Az adatlap kitöltése előtt javasoljuk a Tájékoztató az Adatlap kitöltéséhez című dokumentum áttanulmányozását.

Tájékoztató az Adatlap kitöltéséhez című dokumentum megtekintése – külső honlap
A nyomtatványok megtekintése. – külső honlap

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság honlapján a Megváltozott munkaképességű személyek/Elérhetőségek címszó alatt megtalálja azokat a Rehabilitációs hatóságként eljáró szerveket – külső honlap, ahol részletes tájékoztatást kaphat és elindíthatja az eljárást.

További információk a komplex minősítésről:

Komplex minősítéssel összefüggő információk – külső honlap
– külső honlap

Minősítési szabályok
A komplex minősítés során alkalmazandó szempontrendszereket 2012-ben foglalták jogszabályba. A pontosan részletezett orvos-, szociális- és foglalkozási rehabilitációs szakértői minősítési szabályokat a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet – külső honlap – külső honlap tartalmazza.

Komplex minősítési kategóriák
A komplex minősítésben az egészségkárosodás és a rehabilitálhatóság, a foglalkozási rehabilitációs esélyek függvényében új minősítési kategóriák kerültek meghatározásra:

Rehabilitáció nélkül foglalkoztatható (60% feletti egészségi állapot)
B1: foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% közötti egészségi állapot).
B2: egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (51-60% közötti egészségi állapot)
C1: tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (31-50% közötti egészségi állapot).
C2: egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (31-50% közötti egészségi állapot)
D: csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (1-30% közötti egészségi állapot).
E: egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes.