lang="hu"> Közel 200 ezer forinttal több maradhat sokak zsebében, csak egy orvosi igazolás kell hozzá!
Site icon Hitel fórum – családi pénzügyek

Közel 200 ezer forinttal több maradhat sokak zsebében, csak egy orvosi igazolás kell hozzá!

hiteles
orvosi-igazolas

Közel 200 ezer forinttal több maradhat sokak zsebében, csak egy orvosi igazolás kell hozzá!

Közel 200 ezer forinttal több maradhat sokak zsebében, csak egy orvosi igazolás kell hozzá! A minimálbér 2026-ban 11 százalékkal emelkedik, ezzel pedig számos más juttatás összege is nő, amely a törvény szerint a minimálbér összegéhez van kötve. Az egyik ilyen kedvezmény a súlyos betegséggel élők adóalap-kedvezménye, mely 2026-tól havi 16 100 forintot is jelenthet. Erre a kedvezményre akár 10-ből 3 magyar is jogosult lehet alapbetegsége alapján, azonban még mindig kevesen tudják, milyen esetben és kinek járhat. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, ki jogosult adóalap-kedvezményre, milyen betegségek alapján és mekkora összegre számíthat.

Hitelfórum.hu

Az előzetes bejelentések alapján a minimálbér 2026-ban 11%-kal emelkedik bruttó 322 800 forintra, a garantált bérminimum – azaz a szakmunkás minimálbér – pedig 7%-kal bruttó 373 200 forintra nő. Így a kedvezmények nélkül számolt nettó minimálbér 214 662 forint lesz. A minimálbér összegéhez számos juttatás igazodik, így 2026-ban ezek is emelkednek. Ilyen juttatás az az adóalap-kedvezmény is, amely bizonyos betegségek esetén járhat a magyar dolgozóknak: hivatalos nevén személyi kedvezmény. A kedvezményre becslések szerint akár a lakosok 35 százaléka is jogosult lehet, viszont sokan nem tudják igénybe venni, vagy előforudlhat, hogy nem is tudnak a lehetőségről.

Az egyes betegségek esetén járó adóalap-kedvezmény mértéke havonta mindig a minimálbér egyharmadának 15 százaléka száz forintra kerekítve, vagyis 2026-tól 16 100 forint. Egy évben ez 193 200 forint kiesést jelenthet, ha valaki nem tud róla, hogy jogosult a kedvezményre.

Személyi kedvezmény 2026-ban

A legtöbben nem így ismerik, de az adóalap-kedvezmény hivatalos neve személyi kedvezmény, így lehet megtalálni a NAV oldalán is. A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni. Az orvosi igazolást, határozatot az elévülési időn belül meg kell őrizni. Illetve orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Súlyosan fogyatékos személynek számít, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben felsorolt betegségek valamelyikében szenved, amelyek fent felsoroltunk, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A kedvezmények érvényesítésének sorrendje:

Kinek jár tartós betegség adókedvezmény 2026-ban?

Azt, hogy ki jogosult adóalap-kedvezményre, a 335/2009-es kormányrendelet határozza meg: ez sorolja fel ugyanis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket. Így, akinek papírja van arról, hogy a rendeletben felsorolt betegségek valamelyikét diagnosztizálták nála, jogosult a személyi jövedelemadója csökkentésére a személyi jövedelemadóról szóló 1995-ös törvény alapján. Sokakat megtéveszhet a „súlyos fogyatékosság” elnevezés, ami alapján azt hihetik, nekik nincs ilyen feljogosító betegségük, állapotuk. Eközben a kedvezmény járhat például a laktózintolerancia, a cukorbetegség egyes esetei, cöliákia vagy endometriózis esetén, mely rengeteg dolgozót érinthet: akár 10-ből 3 magyar is érintett lehet.

A törvény 29/E. §-a úgy szól: „a súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját személyi kedvezménnyel csökkenti. A kedvezmény az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.” A rokkantsági járadékban, fogyatékossági támogatásban részesülők pedig automatikusan jogosultak az adókedvezményre.

Fontos tudni, hogy amennyiben valaki még sosem igényelte a kedvezményt, de a betegség ténye már hosszabb ideje fennáll, akkor visszamenőleg is igényelheti azt az 5 éves elévülési időn belül. Így 2026-ban, aki öt évre visszamenőleg igényli, akár 750 ezer forintot is kaphat.

Betegség lista: itt az összes BNO kód, ami alapján kedvezmény jár

Azt, hogy a betegsége alapján ki jogosult adóalap-kedvezményre, a leletei, illetve a betegségek BNO kódja alapján a dolgozó maga is azonosíthatja. Először a teljesség igénye nélkül felsoroljuk azokat a jellemző állapotokat, amire járhat kedvezmény és amelyek a legtöbb magyart érinthetik: ez alapján már sejthető, jár-e adókedvezmény, érdemes-e jobban utánanézni a kódoknak. A betegségek teljes listája a vonatkozó BNO-kódokkal pedig megtalálható a betegségek általánosabb felsorolása után. A betegségek pontos listáját egyébként a már említett kormányrendelet melléklete tartalmazza, ami ide kattintva is elérhető.

A fenti lista tehát nem teljeskörű felsorolás, viszont aki ez alapján úgy sejti, hogy a nála diagnosztizált állapot is szerepelhet a jogszabályban, akkor kikeresheti az alábbi listából, ahol a betegségek csoportokra vannak osztva és a betegség pontos megnevezése előtt található a 3 vagy 4 jegyű BNO-kód.

Azt sem árt tudni, hogy bár az alábbi listában nem feltétlenül a betegségcsoporthoz tartozó összes betegségre jár a kedvezmény, előfordulhat, hogy valakinek hasonló diagnózisa van, közeli BNO-kóddal. Ilyen esetben érdemes a NAV-nál, illetve a szakorvosnál érdeklődni az adókedvezmény igénybe vehetőségéről.

1. Hallási fogyatékos

2. Mentális és viselkedészavarok

3. Látási fogyatékos

4. Mozgásszervi fogyatékos

A végtag (végtagok) hiánya, csonkoltsága, művégtag használatával is, egy vagy több végtag nagyízületi merevséggel járó elváltozásai:

A járást súlyosan korlátozó deformitással és merevséggel járó M. Bechterew, combcsontfejelhalás, álízület:

Krónikus polyarthritisa végtagízületekben nagyfokú deformitással, következményes merevséggel, izomatrofiával:

Elzáródást okozó (obliteráló) érbetegségek:

Többszörös torpid ulcus crurisszal járó postthromboticus syndroma:

Hemofília, a járást súlyosan korlátozó nagy ízületi merevséggel:

A központi vagy perifériás idegrendszer sérülése, megbetegedése következtében az egyik alsó végtagra terjedő plegia vagy több végtagra terjedő súlyos paresis, illetve plegia:

Előrehaladott deformitással járó rendszerbetegségek:

Az alsó végtag (végtagok) csontjainak vagy a csigolyáknak  olyan körülírt elváltozásai, amelyek spontán törés vagy súlyos idegrendszeri sérülés (bénulás) közvetlen veszélyével járnak:

5. Pervazív fejlődési zavarok

6. Schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok

7. Daganatos betegségek

A vérképzőrendszer rosszindulatú betegségében szenvedő

Csontmetastasisban (csontmetastasisokban) szenvedő

Agyi metastasisban (metastasisokban) szenvedő

Emlő rosszindulatú daganatai

Méhnyak rosszindulatú daganata

Petefészek rosszindulatú daganata

A prosztata rosszindulatú daganata

A here rosszindulatú daganata

Alsó lebeny, hörgő vagy tüdő rosszindulatú daganata

8. Mesterséges testnyílással élő személy

9. Súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő

10. Emésztőrendszer betegségei közül: 

Posztgasztrektómiás szindróma

A bél felszívó felületének jelentős csökkenése (vékonybélrezekció)

Bélnyálkahártya gyulladás:

Crohn-betegség

Colitis ulcerosa

Mukoviszcidózis

11. Ritka betegségek közül: 

Regionális szkleroderma

A réz-anyagcsere rendellenességei

Huntington-kór

Öröklődő ataxia

Myasthenia gravis és egyéb myoneuralis rendellenességek

Epidermolysis bullosa

Neurofibromatosis (benignus)

Göbös agykeményedés (sclerosis tuberosa)

12. Az endokrin és anyagcsere betegségek közül: 

I. típusú diabetes

Szövődményekkel járó II. típusú diabetes

Zollinger-Ellison szindróma

Hipoparatireoidizmus

Addison-kór

13. Veleszületett enzimopátiák

Laktóz intolerancia

14. Hemodialízis, vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő

15. Krónikus légzési elégtelenségben szenvedő

16. Veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III–IV. NYHA funkcionális stádiumban

17. Egyéb fejlődési rendellenességgel születettek

18. A női nemi szervek nem gyulladásos betegségei közül: 

Endometriosis

Mivel viszont ez a jogszabályi lista változhatott a cikkünk megjelenését követően (bár elég ritkán változik, bővül), így érdemes lehet magát a vonatkozó jogszabályt és annak mellékletét megnézni az aktuális állapot szerint.

Hogyan igényelhető az adóalap-kedvezmény?

Az adókedvezmény igényléséhez először is egy igazolásra lesz szükség, amelyen egy szakorvos, vagy az adózó háziorvosa igazolja, hogy valóban szenved a kedvezményre jogosító betegségben. Az igazolással a magánszemély két időpontban kérheti a kedvezmény megállapítását a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV):

Az igazolásnak tartalmaznia kell a személyazonosító adatokat, a lakóhelyet, az adóazonosító jelet, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását az igazolást kiállító szakorvos vagy háziorvos aláírásával, pecsétjével ellátva.

Az adóelőleg-nyilatkozatot legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet kitölteni és beküldeni a NAV-hoz, de a nyilatkozatok kitölthetők és leadhatók papíralapon is a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek. A személyi kedvezmény jogosultjának lehetősége van arra, hogy az adóelőleg-nyilatkozatban kérje a munkáltatót, kifizetőt, hogy a kedvezményt az adóelőleg-nyilatkozat visszavonásáig vegye folyamatosan figyelembe (folytatólagos nyilatkozat). Ekkor a következő évben, években nem kell új nyilatkozatot adnia.

Ezeket olvastad már?:

  1. Ezeket a TAJ kártyákat törölni fogják, megszűnnek – azonnal ellenőrizze ön is tajszámát!
  2. Rengeteg magyar kerül most bajba anyagilag, most kaptuk a hírt 5 perce!
  3. Áfa visszatérítés a 65 év felettieknek! Mutatjuk mit kell tenni a nyugdíjasoknak!
  4. Vége! Elbúcsúzhatunk a villanyóráktól nem kell többé villanyóra, ezt vezetik be helyettük Januártól!
  5. Rendkívüli kormányinfó élőben – Jönnek a friss bejelentések a Kormánytól!
Exit mobile version