Június 25-én a Balaton vízállása 76 centiméter volt, ami sokakban ismét aggodalmat keltett a tó állapotával kapcsolatban. A szakemberek szerint azonban a vízszint önmagában nem ad teljes képet a Balaton helyzetéről, és nem feltétlenül utal közvetlen veszélyre.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója szerint a tó hatalmas víztömeggel rendelkezik, ezért egy adott vízállási adat önmagában félrevezető lehet. Hangsúlyozta, hogy a Balaton történetének nagy részében a vízszint jóval nagyobb természetes ingadozást mutatott, mint az elmúlt évtizedekben.
Nem mindig volt ilyen kiszámítható a Balaton
A szakértő szerint a ma megszokott, viszonylag állandó vízszint inkább az emberi beavatkozások következménye, mint természetes állapot. A 19. században végrehajtott vízrendezési munkák és a Sió-zsilip működtetése alapvetően megváltoztatta a tó vízháztartását.
A Balatont korábban kiterjedt mocsarak és lápos területek vették körül, a vízszint pedig jóval nagyobb mértékben változott az évszakok és az időjárás függvényében. A kutatók szerint a 70 és 110 centiméter közötti vízállás természetesnek tekinthető, ezért a jelenlegi szint önmagában még nem számít rendkívüli jelenségnek. – írja a Pénzcentrum.
A klímaváltozás egyre nagyobb kihívást jelent
A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás hatásai egyre erősebben érezhetők a Balatonnál is. Az elmúlt években gyakoribbá váltak azok az időszakok, amikor a párolgás mértéke meghaladta a tóba érkező víz mennyiségét.
Ez hosszabb távon komoly kihívást jelenthet, ezért egyre fontosabbá válik a vízgyűjtő területek megfelelő kezelése és a természetes vízutánpótlás megőrzése.
Nem minden szakértő támogatja a mesterséges vízpótlást
Időről időre felmerül a Balaton mesterséges vízpótlásának lehetősége, azonban a kutatók szerint egy ilyen beavatkozás komoly kockázatokkal járhat. Egy másik vízrendszerből érkező víz ugyanis nemcsak mennyiségében, hanem kémiai és biológiai összetételében is eltérhet a Balatonétól.
A szakértők szerint ezért elsőként nem a vízpótlásban, hanem a természetes vízmegtartás javításában és a vízgyűjtő területek fejlesztésében kell gondolkodni.
A Velencei-tó helyzete jóval súlyosabb
Miközben a Balaton esetében egyelőre nincs szó kritikus állapotról, a Velencei-tónál már sokkal komolyabb problémákkal kell szembenézni. A vízszint történelmi mélypontra csökkent, egyes helyeken a sekély víz miatt a hajózás is ellehetetlenült.
Érdekes módon ugyanakkor a visszahúzódó víz bizonyos természeti folyamatokat is elindított. Több mocsári növényfaj terjedése felgyorsult, és egyes védett madárfajok állománya is látványosan növekedett az elmúlt időszakban.
A kutatók szerint a tavak jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a döntéshozók hosszú távú, természetközeli megoldásokban gondolkodjanak, és ne kizárólag gyors műszaki beavatkozásokkal próbálják kezelni a problémákat.
📜 Tudta? Régen jóval nagyobbat ingadozott a Balaton
A Balaton vízszintje a múltban sokkal nagyobb természetes ingadozást mutatott, mint napjainkban. A 19. század előtti időszakban a tó körül kiterjedt mocsaras és lápos területek húzódtak, amelyek szorosan kapcsolódtak a vízállás változásaihoz.
A mai, viszonylag stabil vízszint jelentős részben a vízszabályozási beavatkozásoknak köszönhető. Emiatt a szakemberek szerint nem feltétlenül az a cél, hogy a Balaton vízállása mindig ugyanazon a szinten maradjon, hanem az, hogy a tó ökológiai egyensúlya hosszú távon fennmaradjon.
