Jön az ősz, jön a lehűlés így kell locsolni a kiégett füvet, a kertet!
Így kell locsolni a kiégett füvet, hogy újra zöldben pompázzon a kerted! A legjobb, ha megelőzzük a bajt, így rendszeresen öntözzük a gyepet, hogy ne éghessen ki. Ha pedig már öntözünk, figyeljünk rá, hogy ne csak rövid ideig öntözzük meg a füvet. Ha mindig csak egy kevés vizet adunk neki, mindig csak a talaj felülete lesz nedves, így a fű nem lesz arra kényszerítve, hogy a gyökereit mélyre eressze és a mélyebb talajrétegekből szívja fel a vizet. Ezért, ha nincs időnk, inkább hagyjunk ki egy öntözést, de a következő öntözés már hosszú ideig tartson.
Hitelfórum.hu
A fűnek egyszerre legalább 15 liter vízre van szüksége. Ha nem mi magunk öntözünk, akkor a legcélszerűbb, ha egy adott zónánál a melegebb, nyári napokon 30 perces öntözésre állítjuk be az automatát. Ez kellő idő ahhoz, hogy egy átlagos méretű gyep talaja át tudjon nedvesedni. Csak akkor öntözzük minden nap a gyepet, ha tartósan 30 Celsius-fok feletti a hőmérséklet.
Ha ugyanis feleslegesen öntözzük a gyepet napi rendszerességgel, akkor hasonlóan a rövid idegi tartó öntözéshez, a fű gyökerei meg fogják szokni, hogy rögtön a talaj felső rétegeiből táplálkozhatnak, és nem nyúlnak le mélyebben a gyökerek, még az ínséges időszakokban sem. Fontos, hogy éppen ezen okok miatt soha ne jusson eszünkbe csepegtetőre állítani az öntözőt!
Arra is ügyeljünk, hogy a fű ne álljon pangó vízben. Mivel a gyomok többsége nagyon is kedveli a pangó vizet, így, ha nem szabunk gátat az öntözésnél a felesleges vízmennyiség gyepre történő kijuttatásának, azzal a különféle egynyári perje és muharfélék a nyár végére teljesen átveszik a hatalmat a gyep felett. A gyep pedig fulladozni fog egy ideig, majd feladja.
Az esti öntözést pedig felejtsük el akkor, amikor kánikula van. Ekkor a talaj fel van melegedve, és a víz hatására nagy lesz a kipárologtatás, így a fű hamarosan a gombás fertőzések melegágya lehet. Időzítsük inkább az öntözést reggelre, amikor még nincs napsütés, de a fűnek elég ideje lesz felszáradni estig.
Tápanyagot is pótoljunk
Ha már jól kitanultuk a helyes öntözést, akkor tanuljuk ki a fű táplálásának módját is. A fűnek ugyanis egyáltalán nem elég, ha megfelelően öntözzük, tápanyag pótlásra is szüksége van. A növények, így a fű számára is, a legfontosabb tápanyagok a nitrogén (N), amely a növekedést segíti, a foszfor (P), amely a gyökérképződést támogatja, és a kálium (K), amely erősíti a sejtfalat, szabályozza a vízháztartást és segít a fűnek, hogy jobban átvészelje a telet. A fotoszintézishez pedig magnézium (Mg) és vas (Fe) szükséges.
A gyepműtrágyákból sok fajta létezik, így mindig a fű korát és az adott évszakot figyelembe véve válasszunk. Tavasztól kezdődően a sok öntözés hatására a fű folyamatosan növekszik, így rendszeres tápanyag utánpótlásra van szüksége. Érdemes tehát havonta-kéthavonta tápanyagot juttatnunk a gyepünk részére.
Tavasszal főleg nitrogénben gazdag műtrágyára van szüksége a gyepnek, amellyel meg tudjuk erősíteni a hosszú, téli hónapok után. Ha ezt megadjuk neki, akkor 8-10 hétig nem szükséges újabb tápanyagot pótolni. Nyáron azonban újabb dózisra van szüksége, melyet érdemes legalább kéthavonta megadni neki. De ekkor már nem elég csak a nitrogént pótolni, hiszen ekkor a levélzet megnyúlna, és ritkásnak tűnne. Így hát érdemes minden szükséges tápanyagot megadni a gyepnek a nyár folyamán.
Ez a helyes fűnyírás titka
Természetesen az sem mindegy, hogyan vágjuk a füvet. Fontos, hogy mindig éles legyen a fűnyíró kése. Arra is ügyeljünk, hogy ne vágjuk túlságosan rövidre, a kaszálék pedig soha ne maradjon a gyepen. Ha rajta hagyjuk, a fű nem jut elég napfényhez, nem járja át jól a levegő, és emiatt gombás fertőzések támadhatják meg.
Ha túlságosan rövidre nyírjuk a füvet, még kevésbé tudja megvédeni magát a hőségtől és a napsütéstől, így hamarosan ki fog égni. A legjobb, ha megvárjuk, míg jön egy nagyobb eső, és amikor felszárad, már lehet is nyírni. Ha mindenképpen le szeretnénk vágni a füvünket, akkor érdemes a gyep magasságát 6-8 centiméternél hosszabbra hagyni, mert így árnyékot tud adni magának, és nem ég ki.
Ne reggel nyírjuk a füvet, amikor még harmatos, hanem inkább délelőtt, amikor már kellően száraz, de még nem éri túlságosan erős napfény. A levágott rész soha ne haladja meg a fű teljes hosszának egyharmadát, különben könnyen megsárgul és rengeteg nitrogént is veszíthet a füvünk. Ahogy egyre hűvösebb lesz az idő, úgy hagyjuk egyre hosszabbra a füvet. Azonban arra mindig ügyeljünk, hogy a fűnyírónk pengéje elég éles legyen, hogy a nyírás során ne roncsoljuk a fűszálakat. Így hát ne csak a gyepre, a fűnyíróra is figyeljünk oda. Élezzük rendszeresen, és tisztítsuk meg minden egyes fűnyírás után.
Így mentsd meg a kiégett füvet
Amennyiben megtörtént a baj és kiégett a fű, még nincs minden veszve. A következőket teheted a megmentése érdekében amit itt írtak.
1. A fűnek általában csak a felszíne szárad ki, így a gyökerek túlélhetik. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy ne hagyjuk hetekig szenvedni a füvet, hanem alaposan öntözzük meg, így idővel újra szívesen fogunk ránézni és rálépni.
2. Nem elég csak a víz, ha kiégett a füvünk. A tápanyagot is pótolni kell. Erre a legalkalmasabb időpont a nyár vége, vagy az ősz eleje. Ilyenkor sok káliumra és kevés nitrogénre van szüksége a fűnek, hogy regenerálódjon, és fel tudjon készülni a télre.
3. Két héttel azután, hogy trágyáztuk, lazítsuk meg a gyepet. Ekkor el tudjuk távolítani azokat a csomókat, amelyek filcesedtek, és a végleg kipusztult fű helyére fűmagot vethetünk. Ügyeljünk rá, hogy a mag csak akkor csírázik majd ki, ha rendszeresen öntözzük.
4. A fűmagok esetében válasszunk olyan fajtát, amelyik jobban viseli a szárazságot, így a kánikula idején is tovább lesz szép a pázsit, illetve, ha meg is ég, sokkal hamarabb fog tudni regenerálódni.
5. Nagyon fontos a helyes és rendszeres öntözés!
6. Ne nyírjuk túlságosan rövidre a füvet, hiszen úgy még kevésbé lesz képes megvédeni magát a napsütéssel szemben. A rövid fűszálakat sokkal gyorsabban tudja kiégetni a nyári napsütés, mint amikor a hosszabb fűszálak árnyékot vetnek egymásra. Elég kéthetente füvet nyírni, sőt, ha ki van száradva, még ritkábban is.

Nagy Zoltán pénzügyi témákkal foglalkozó szerző és Wikipédia szerkesztő, több mint 10 éves tapasztalattal bír a hazai pénzügyi szektor, a lakossági hitelezés és az állami támogatások elemzésében. Zoltán célja, hogy hiteles és közérthető tájékoztatást nyújtson a magyar családok és nyugdíjasok számára. Impresszum