Itt az új rokkantsági besorolás táblázat 2025 – ezt jelentik a B1, B2, C1, C2, D, E kategóriák!
Itt az új rokkantsági besorolás táblázat 2025 – ezt jelentik a B1, B2, C1, C2, D, E kategóriák! A rokkantsági ellátás olyan pénzbeli ellátás, amely a magyar egészségbiztosítási rendszer része, és a megváltozott munkaképességű személyek igényelhetik, amennyiben jogosultak az ellátásra.
Hitel fórum.hu
Kik minősülnek megváltozott munkaképességű személyeknek?
Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt:
- akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
- aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés érvényessége alatt,
- akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény érvényessége alatt, vagy
- aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.
Kinek jár rokkantsági ellátás?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerint:
2. §
(1) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (a továbbiakban: megváltozott munkaképességű személy), és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző
aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,
ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át
biztosított volt, és rendszeres pénzellátásban nem részesül.
akinek
• rehabilitációja nem javasolt, vagy
• foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de a kérelem benyújtásának (vagy a felülvizsgálat) időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
ha rendelkezik azokkal a feltételekkel, melyeket a törvény a jogosultság megállapításához előír: a kérelem benyújtásakor betöltötte 15. életévét, a komplex minősítés eredménye szerint B2, C2, D vagy E minősítési kategóriába tartozik, az előzetes biztosítási időt megszerezte, és más rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Az ellátás megítélésének már nem feltétele, hogy az érintett személy ne végezzen kereső tevékenységet. Vagyis lehetséges mellette dolgozni. Valamint rokkantsági ellátást kaphat olyan személy, aki egyben fogyatékossági támogatásban is részesül.
Nem folyósítható viszont rokkantsági támogatás és rokkantsági járadék egyszerre.
Komplex minősítési kategóriák vagy leszázalékolási kategóriák
A komplex minősítés nyomán a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra vagy rokkantsági ellátásra lehet jogosult. A komplex minősítési kategóriák 0 és 100% közötti százalékos arányban adja meg az egészségi állapot megváltozottságának mértékét. (Ha egy egészséges ember állapota 100%-nak számít, akkor ezen a betegségek, egészségügyi károsodások, fogyatékosságok bizonyos mértékben csökkentenek. Ezt az arányt adja meg a komplex minősítés.) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról a 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) rendelkezik.
Leszázalékolás kategóriák
• B1 minősítési kategóriába tartozik, akinek az egészségi állapota 51-60% mértékű, foglakoztathatósága rehabilitációval helyreállítható;
• C1 minősítési kategóriába tartozik, akinek az egészségi állapota 31-50% mértékű, tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
• B2 minősítési kategóriába tartozik, akinek az egészségi állapota 51-60% mértékű, foglakoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján rehabilitációja nem javasolt (vagyis rehabilitálható, de az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 év vagy kevesebb idő múlva elérő személyek is idesorolandók),
• C2 minősítési kategóriába tartozik, akinek az egészségi állapota 31-50% mértékű, foglalkoztathatósága tartós rehabilitációt igényel, de a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján rehabilitációja nem javasolt (a tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő, de az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 év vagy kevesebb idő múlva elérő személyek is idetartoznak);
• D minősítési kategóriába tartozik, akinek egészségi állapota 1-30% mértékű, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, és orvosszakmai szempontból önellátásra képes;
• E minősítési kategóriába tartozik, akinek egészségi állapota 1-30% mértékű, orvosszakmai szempontból önellátásra nem képes, vagy önellátásra csak segítséggel képes.
Rehabilitációs ellátást a B1, C1 kategóriába sorolt személyek kapnak, akiknek az egészségi állapota maximum 60%, és a bizottság munkavégzésre alkalmasnak találja őket.
Rokkantsági ellátást a B2, C2, D és E minősítési kategóriába sorolt személyek részére állapítanak meg. Akinek az állapota a minősítés alapján maximum 60%, és a bizottság számára a munkavégzést nem javasolja, vagy öt éven belül nyugdíjba megy. Az ellátások mellett lehet munkát végezni, amelynek 2021. január 1. óta nincs felső keresetkorlátja.
Rokkantsági ellátás kiszámítása
Az ellátás összegét a kérelem benyújtását megelőző évben elért havi átlagjövedelem alapján állapítják meg (amelynek legalább 180 napnak kell lennie).
Ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző évben nem rendelkezik jövedelemmel, akkor azt vizsgálják, hogy a referencia-időszak kezdő időpontját követően, és a kérelem benyújtását megelőzően (azaz az előző év első napja és a kérelem benyújtásának napja közti időszakban) rendelkezik-e legalább 180 naptári napi jövedelemmel.
Ha a kérelmező nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, akkor az ellátást egy úgynevezett alapösszeg alapján állapítják meg (ami egy fix összeg és aszerint, hogy valaki milyen ellátási formában részesül, ennek az alapösszegnek egy bizonyos százalékát kapja meg ellátásként).
Ha az igénylő amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben vagy baleseti táppénzben részesült, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy – ha az számára kedvezőbb – a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet vegyék figyelembe.
A rokkansági ellátás után nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetni, mert ez adómentes jövedelemnek számít. A rokkantsági ellátás után sem adó-, sem bevallási kötelezettség nincs.
Az ellátás összege
A rokkantsági ellátás havi összege 41 295 forinttól 206 480 forintig terjedhet. Mértéke az adott esetben függ a minősítési kategóriától, a törvényben előírt időszakra számított havi átlagjövedelemtől és a kormányrendeletben meghatározott, évente megállapításra kerülő alapösszegtől.
- B2 minősítési kategóriában a havi átlagjövedelem 40%-a, de minimum 41 295 Ft és maximum 61 945 Ft (vagyis az alapösszeg harminc és negyvenöt százaléka);
- C2 minősítési kategóriában a havi átlagjövedelem 60%-a, de minimum 61 945 Ft és maximum 206 480 Ft (vagyis az alapösszeg negyvenöt és százötven százaléka)
- D minősítési kategóriában a havi átlagjövedelem 65%-a, de minimum 68 830 Ft és maximum 206 480 Ft (vagyis alapösszeg ötven és százötven százaléka)
- E minősítési kategóriában a havi átlagjövedelem 70%-a, de minimum 75 710 Ft és maximum 206 480 Ft (vagyis az alapösszeg ötvenöt és százötven százaléka).
Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy figyelembe vehető havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összegét a megfelelő minősítési kategória minimum összegében határozzák meg. Az alapösszeg – 2023. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított ellátásra való jogosultság esetén: 137 655 Ft.
Kinek jár rokkantsági járadék?
A rokkantsági járadékra az a 18. életévét betöltött magyar állampolgár jogosult, akinek:
- a 25. életéve betöltése előtt keletkezett, és folyamatosan fennálló egészségkárosodása legalább 70 % – os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül.
A járadék megállapításának tehát nem feltétele, hogy az érintett nyugdíjra jogosító szolgálati idővel rendelkezzen.
A rokkantsági járadék megállapításának nem akadálya:
- ha a kérelmező fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
- ha a kérelmező jogán családi pótlékot folyósítanak, vagy
- ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.
Rokkantsági járadékra nem jogosult az a személy, aki nem Magyarországon, hanem valamely Európai Uniós országban, vagy Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában vagy Svájcban él.
A rokkantsági járadék megállapítását a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál, a „Rokkantsági járadék iránti igény” nyomtatványon kell igényelni. Postán és elektronikusan, illetve a kormányhivatal ügyfélszolgálatán keresztül egyaránt be lehet nyújtani az igénylést.