Itt a válasz: Erre számíthatnak a nyugdíjasok Magyarországon!
Itt a válasz: Erre számíthatnak a nyugdíjasok Magyarországon! A nyugdíjszámítás szempontjából kulcsfontosságú valorizációs szorzók minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik. Az erről szóló kormányrendelet tervezetét 2025. március 19-én küldték társadalmi egyeztetésre.
www.hitelforum.hu >>
A tervezet szerint a valorizációs szorzók idén 13,3%-kal emelkednek.
A nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez igazítva a 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre hangsúlyosabbá vált, hogy a nyugdíjigénylés éve meghatározóan befolyásolja a nyugdíj összegét: minél később igénylik a nyugdíjat, annál kedvezőbb a helyzet, még hasonló életpályák esetén is.
Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem tudja kezelni,
csak a nyugdíjemelési eljárás módosítása hozhatna megoldást, amely lehetővé tenné, hogy a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is bekerüljön az emelés mértékét meghatározó tényezők közé.
- A tervezet szerint idén 13,3%-kal emelkednek a valorizációs szorzók.
- A nyugdíj számítása nagyban függ az előző év országos nettó átlagbérből számított valorizációs szorzóktól.
Miért fontos a valorizáció?
Az öregségi nyugdíj összege két fő tényezőtől függ:
-
Az elismert szolgálati idő teljes években meghatározott tartamától függő nyugdíjszorzó százalékos mértékétől, és
-
A számított havi nettó életpálya átlagkereset összegétől, amely az 1988. január 1-jétől a nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig elért, nyugdíjjárulék alapját képező keresetekből kerül kiszámításra.
A nyugdíj összegét tehát a szolgálati idő hossza és a nettó életpálya átlagkeresete egyaránt befolyásolja. A nettó életpálya átlagkeresetét jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve, mivel
a valorizációs szorzók kulcsszerepet játszanak a nyugdíj-megállapítás során.
A valorizáció célja, hogy az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett nettósított éves kereseteket a megfelelő valorizációs szorzóval megszorozva igazítsák a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez. Ezek a szorzók az országos nettó átlagkereset növekedését tükrözik.
A 2025-ös nyugdíj-megállapítás esetén a valorizálás a 2023-ban és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2024-es országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani.
Ez a folyamat azt jelenti, hogy a 2023-as és korábbi években meghatározott valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2024-es év országos nettó átlagkereseti szintjéhez. Az értékkövetés elengedhetetlen a magyar nyugdíjszámítási eljárás során, mivel ennek hiányában a régi keresetek természetes inflációs elértéktelenedését nem lehetne korrigálni.
A valorizációs szorzószámok minden évben a nettó országos átlagbér előző évi nominális növekedését mutatják. Mivel a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi években fokozottan megfigyelhető, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél később igényli valaki a nyugdíját, annál kedvezőbb helyzetbe kerülhet, még hasonló életpályák mellett is.
Ez a helyzet nemcsak az öregségi nyugdíjakra vonatkozik, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is, mivel a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy számítják, mint a „rendes” öregségi nyugdíjat.
A nyugdíjtörvény kimondja, hogy a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.
A 2025-ös nyugdíjmegállapítás során alkalmazandó valorizációs szorzók 13,3%-kal emelkednek.