ITT A NAGYON pofon a 64 év felettieknek! Erre senki nem gondolt volna még álmában sem…ÉS valósággá vált!
Elmúlt 64 éves? – ITT A NAGY POFON ÖNNEK IS! Fogalma sincs még róla, pedig nagyot fog csattanni! Erre készüljön mostantól :
Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása példákkal
A nyugdíjak összegének kiszámítása
A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában az egyes rendelkezések – nyugdíjjárulék-alap felső határa, adólevonás, degresszió, stb. – alkalmazását.
A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt.
A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. A nyugdíj megállapításának kezdő időpontja mindhárom esetben 2019. július 3.
Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához a jogszabályban előírt időtartamra rendelkezik keresettel [Tny. 22. § (4) bekezdése].
A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. § (5) bekezdés első mondata].
A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az 1988. évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. § (5) bekezdés második mondata].
1. számú példa
A 42 év szolgálati idővel rendelkező, öregségi teljes nyugdíjat igénylő személy 2019. július 3-tól szeretné az ellátást igénybe venni. A nyugdíj megállapításának napján, 2019. július 3-tól rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító feltételekkel, vagyis a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte és az életkorához előírt szolgálati időt – a minimum 20 évet – megszerezte [Tny. 18. § (2) bekezdése].
A nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időtartam nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetei, jövedelmei képezik. Az ezen időszak alatt elért keresetei és táppénzes napjai az alábbiak szerint alakultak.
Béridőszak | Jövedelem, kereset (Ft) |
Jutalom (Ft) | Év végi részesedés (Ft) |
Kieső idő (táppénz) |
1988.01.01-12.31. | 93 000 | – | 7 000 | – |
1989.01.01-12.31. | 120 000 | 12 000 | 6 000 | – |
1990.01.01-12.31. | 136 000 | 11 000 | – | – |
1991.01.01-12.31. | 90 000 | – | – | 03.02-09.10. |
1992.01.01-12.31. | 550 000 | 30 000 | – | – |
1993.01.01-12.31. | 915 000 | – | – | – |
1994.01.01-12.31. | 912 000 | – | – | – |
1995.01.01-12.31. | 980 000 | – | – | 03.05-04.05. |
1996.01.01-12.31. | 895 000 | – | – | – |
1997.01.01-12.31. | 700 000 | – | – | 04.11-07.03. |
1998.01.01-12.31. | 1 274 000 | – | – | 09.08-09.30. |
1999.01.01-12.31. | 900 000 | – | – | 06.01-12.31. |
2000.01.01-12 31. | 1 035 000 | – | – | – |
2001.01.01-12 31. | 1 995 494 | 180 000 | – | – |
2002.01.01-12 31. | 2 175 497 | – | – | – |
2003.01.01-12 31. | 2 555 000 | – | – | – |
2004.01.01-12 31. | 3 307 000 | – | – | – |
2005.01.01-12 31. | 3 650 000 | – | – | 12.14-12.14. |
2006.01.01-12 31. | 3 395 000 | – | – | 03.06-04.12. |
2007.01.01-12 31. | 3 850 000 | – | – | – |
2008.01.01-12 31. | 3 970 000 | – | – | – |
2009.01.01-12 31. | 3 700 000 | – | – | 09.01-09.30. |
2010.01.01-12.31. | 3 865 000 | – | – | – |
2011.01.01-12.31. | 3 950 000 | – | – | – |
2012.01.01-12.31. | 4 050 000 | – | ||
2013.01.01-12.31. | 4 210 000 | – | – | 01.07-01.16. |
2014.01.01-12.31. | 4 210 000 | 350.000 | – | – |
2015.01.01-12.31. | 4 500 000 | – | – | – |
2016.01.01-12.31. | 4 500 000 | – | – | – |
2017.01.01-12.31. | 4 800 000 | – | – | – |
2018.01.01-12.31. | 4 850 000 | – | – | – |
2019.01.01-07.02. | 3 300 000 | 700 000 | – | – |
Az 1995. és az 1999. években elért keresetek meghaladták az 1992. március 1-jétől évenként meghatározott egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ezért a fent jelzett évek kereseteit az alábbiak szerint kell „korlátozni”.
- évben a bérezett napjainak száma (365-32) 333. A napi nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2.500 forint, amely 333 napra vonatkoztatva (2.500×333) 832.500 forint. A kifizetett 980.000 forint helyett tehát 832.500 forint az 1995. évi ellátási alap.
- évben a bérezett napjainak száma (365-214) 151. Az 1999. évi járulékfizetési felső határ napi 5.080 forint, amely 151 napra számítva 767.080 forint. Tehát a 900.000 forint jövedelemmel szemben a nyugdíj kiszámításánál 767.080 forint vehető csak figyelembe.
Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határokat 1992. március 1-jétől 2012. december 31-éig az 1. számú melléklet tartalmazza. (2013. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ megszűnt.)
A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni.
A nyugdíj kiszámítását az előző táblázatban bemutatott éves bruttó jövedelmek alapján kell elvégezni. (Ennek a járulékfizetési felső határral a leírtak szerint korrigált összege jelentette az egyes években fizetendő nyugdíjjárulék alapját.)
A nyugdíjkiszámítás során azonban az éves nettó jövedelmek átlagát kell meghatározni. Ezek kalkulációja során – kedvezően eltérve az általános szabályoktól – a levonandó személyi jövedelemadót nem az éves bruttó jövedelem, hanem ennek egyéni járulékkal csökkentett összege alapján kell kiszámítani. Ennek során a következők szerint kell eljárni.
Az 1988. január 1-jétől elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével [Tny. 22. § (6) bekezdés a) pont].
A levonandó járulékok százalékos kulcsait a 2. számú melléklet tartalmazza.
A járulékok levonását követően az igénylő korrigált keresetei a következők szerint alakulnak.
Béridőszak | Egyéni járulékkal csökkentett jövedelem, kereset (Ft) |
Egyéni járulékkal csökkentett jutalom (Ft) | Egyéni járulékkal csökkentett év végi részesedés (Ft) |
Kieső idő (táppénz) |
1988.01.01-12.31. | 83 700 | – | 6 300 | – |
1989.01.01-12.31. | 108 000 | 10 800 | 5 400 | – |
1990.01.01-12.31. | 122 400 | 9 900 | – | – |
1991.01.01-12.31. | 80 820 | – | – | 03.02-09.10. |
1992.01.01-12.31. | 489 500 | 26 700 | – | – |
1993.01.01-12.31. | 805 200 | – | – | – |
1994.01.01-12.31. | 807 120 | – | – | – |
1995.01.01-12.31. | 736 763 | – | – | 03.05-04.05. |
1996.01.01-12.31. | 792 075 | – | – | – |
1997.01.01-12.31. | 619 500 | – | – | 04.11-07.03. |
1998.01.01-12.31. | 1 127 490 | – | – | 09.08-09.30. |
1999.01.01-12.31. | 671 195 | – | – | 06.01-12.31. |
2000.01.01-12 31. | 905 625 | – | – | – |
2001.01.01-12 31. | 1 746 058 | 157 500 | – | – |
2002.01.01-12 31. | 1 903 560 | – | – | – |
2003.01.01-12 31. | 2 235 625 | – | – | – |
2004.01.01-12 31. | 2 860 555 | – | – | – |
2005.01.01-12 31. | 3 157 250 | – | – | 12.14-12.14. |
2006.01.01-12 31. | 2 912 910 | – | – | 03.06-04.12. |
2007.01.01-12 31. | 3 195 500 | – | – | – |
2008.01.01-12 31. | 3 295 100 | – | – | – |
2009.01.01-12 31. | 3 071 000 | – | – | 09.01-09.30. |
2010.01.01-12 31. | 3 207 950 | – | – | – |
2011.01.01-12 31. | 3 258 750 | – | – | – |
2012.01.01-12.31. | 3 300 750 | – | ||
2013.01.01-12.31. | 3 431 150 | – | – | 01.07-01.16. |
2014.01.01-12.31. | 3 431 150 | 285 250 | – | – |
2015.01.01-12.31. | 3 667 500 | – | – | – |
2016.01.01-12.31. | 3 667 500 | – | – | – |
2017.01.01-12.31. | 3 912 000 | – | – | – |
2018.01.12-04.31. | 3 952 750 | – | – | – |
2019.01.01-07.02. | 2 689 500 | 570 500 | – | – |
A „járuléktalanítást” követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell [Tny. 22. § (6) bekezdés b) pont].
A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének megállapításához az előzőekben járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék mértékével emelve kell figyelembe venni (ún. szuperbruttósítás).
A 2012. évben az adóalap-növelő összeget csak a jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után kell megállapítani, 27 %-os mértékkel. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdés].
Az egyes évekre vonatkozó adótáblák a 3. számú mellékletben találhatóak.
A képzett adó kiszámításánál naptári évenként érvényesíteni kell a TnyR. 15 §-ában meghatározott adóalap- illetve adókedvezményeket is. Ezeket a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az adókiszámítást követően a „valorizáció”-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani [Tny. 22. § (9) bekezdése].
Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető 1988-2017. évek kereseteit 2019-ben a 2018. év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ez valorizációs szorzószámok segítségével történik, amelyek a 5. számú mellékletben találhatóak.
Az adókiszámítás és a valorizáció menete
1988. év | |
Az 1988. évben kifizetett kereset járulékkal csökkentett összege | 83.700 Ft |
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény | – 12.000 Ft |
összesen: | 71.700 Ft |
az 1988. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa | – 70.000 Ft |
az adott sávban adózó összeg | 1.700 Ft |
az adósáv szerinti adó mértéke 25% (1.700×0,25) | 425 Ft |
az adósáv alsó határának (70.000 Ft) adója | +4.400 Ft |
éves képzett adó összege (425+4.400) | 4.825 Ft |
az 1988. évben kifizetett munkabér – éves adó (83.700-4.825) | 78.875 Ft |
az év végi részesedés 1988. évben még adómentes volt | + 6.300 Ft |
az 1988. évi adóval csökkentett összes jövedelem | 85.175 Ft |
valorizációs szorzószám: 31,251 | |
ennek alapján, | |
1988. évben ellátási alapként figyelembe vehető (85.175 x 31,251) | 2.661.804 Ft |
1989. év | |
Az 1989. évi munkabér, jutalom és év végi részesedés járulékkal csökkentett összege | 124.200 Ft |
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény | – 12.000 Ft |
összesen: | 112.200 Ft |
az 1989. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa | – 100.000 Ft |
az adott sávban adózó összeg | 12.200 Ft |
az adósáv szerinti adó mértéke 29% (12.200×0,29) | 3.538 Ft |
az adósáv alsó határának (100.000 Ft) adója | + 9.450 Ft |
éves képzett adó összege (3.538+9.450) | 12.988 Ft |
az 1989. évi adóval csökkentett összes jövedelem (124.200-12.988) | 111.212 Ft |
valorizációs szorzószám: 26,733 | |
ennek alapján, | |
1989. évben ellátási alapként figyelembe vehető:_ | 2.973.030 Ft |
1990. év | |
Az 1990. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege | 132.300 Ft |
ebből levonva az éves adóalap kedvezmény | – 12.000 Ft |
összesen: | 120.300 Ft |
az 1990. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa | – 90.000 Ft |
az adott sávban adózó összeg | 30.300 Ft |
az adósáv szerinti adó mértéke 30% (30.300×0,3) | 9.090 Ft |
az adósáv alsó határának (90.000 Ft) adója | + 5.250 Ft |
éves képzett adó összege (9.900+5.250) | 14.340 Ft |
az 1990. évi adóval csökkentett összes jövedelem (132.300-14.340) | 117.960 Ft |
valorizációs szorzószám: 21,985 | |
ennek alapján, | |
1990. évben ellátási alapként figyelembe vehető: | 2.593.351 Ft |
Az 1991. évben a kieső napok miatt az elért keresetet először évesíteni kell. (Ez a technikai megoldás az időarányos személyi jövedelemadó reális meghatározása érdekében szükséges.) Ezt követően történhet meg az éves adó meghatározása, majd az éves adóból ki kell számítani a bérezett napokra eső „képzett” adó összegét. Hasonlóképpen kell eljárni minden olyan esetben, amikor a naptári éven belül kieső idő van, vagyis a kereset nem teljes naptári tartamra szól.