Itt a friss adat: ismét nő az infláció Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint márciusban 1,8 százalékra emelkedett az infláció Magyarországon a februári 1,4 százalékos szintről. Bár az év elején még kedvező képet mutattak a számok, a tendencia most már egyértelműen felfelé mutat, és az elemzők szerint a drágulás üteme az év második felében akár az 5 százalékot is elérheti.

A hivatalos adatok alapján a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet 2026 márciusában. A februári mélypont után tehát megkezdődött az infláció lassú emelkedése, amely a várakozások szerint a következő hónapokban is folytatódhat.

Vegyes kép az élelmiszereknél

Az élelmiszerárak összességében stagnáltak, sőt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számolva éves szinten 3,2 százalékos csökkenés is megfigyelhető volt.

Ugyanakkor több termék ára jelentősen emelkedett:

• sütőipari termékek: +13,3%
• büféáruk: +9,7%
• cukorka, méz, halkonzerv: +7,9%
• gyümölcsök: +7,5%
• vendéglátás: +7,4%
• jégkrém: +6,6%

Ezzel szemben több alapélelmiszer ára csökkent:

• húskonzerv: -26,1%
• margarin: -24,9%
• burgonya: -18,5%
• sertészsír: -18,4%
• vaj és vajkrém: -18,2%
• tejtermékek (sajt nélkül): -15,3%
• liszt: -13,4%
• tej: -13,1%

A szolgáltatások tovább drágultak

A szolgáltatások ára átlagosan 4,1 százalékkal nőtt, egyes területeken pedig kiugró emelkedést mértek:

• színházi jegyek: +18,8%
• külföldi utazások: +17,8%
• belföldi üdülések: +8,7%
• sport- és múzeumi belépők: +8,4%
• testápolás, autójavítás: +7,8%

A szeszes italok és dohánytermékek ára is emelkedett, átlagosan 5,5 százalékkal, ezen belül a dohányáruk 7,2 százalékkal drágultak.

Energia, üzemanyag és tartós cikkek

A háztartási energia ára 4,3 százalékkal nőtt, ezen belül a vezetékes gáz 7,9, az elektromos áram pedig 2,4 százalékkal drágult.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,7 százalékkal emelkedett. Kiemelkedő volt az ékszerek drágulása, amelyek ára 29,1 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben. Emellett:

• motorkerékpárok: +6,7%
• használt autók: +4,4%
• bútorok: +4,3%
• gyógyszerek: +6%

Az üzemanyagok ára éves alapon 3 százalékkal csökkent, ugyanakkor havi összevetésben már emelkedés látszik.

Egy hónap alatt is emelkedtek az árak

Februárhoz képest a fogyasztói árak átlagosan 0,4 százalékkal nőttek márciusban. Az élelmiszerek ára enyhén csökkent, de több termék – például jégkrém, húsfélék, tojás és étolaj – drágult.

Ezzel szemben olcsóbb lett többek között a vaj, a kávé, a cukor és a tej.

A szolgáltatások ára szintén nőtt, különösen a teherszállítás esetében, ahol 5,5 százalékos emelkedést mértek. Az üzemanyagok ára havi szinten 4,6 százalékkal nőtt, a ruházati cikkek pedig 1,9 százalékkal drágultak.

Jöhet az infláció gyorsulása

A Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a közel-keleti konfliktus és az energiaárak emelkedése jelentős bizonytalanságot okoz a gazdaságban. Az elmúlt időszak piaci feszültségei a forint gyengüléséhez és az energiaárak megugrásához vezettek, ami tovább növeli az inflációs kockázatokat.

A jelenlegi kilátások alapján a következő hónapokban a globális inflációs hatások fokozatosan Magyarországon is érezhetők lesznek, és az év második felében akár 5 százalék körüli infláció is kialakulhat. Ugyanakkor éves átlagban még 4 százalék alatt maradhat a pénzromlás mértéke.

Torzítják a képet az intézkedések

A Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a kiskereskedelmi láncok igyekeznek alacsonyan tartani az árakat az erős verseny miatt, ugyanakkor az árréskorlátozás csak rövid távú megoldást jelent.

A szakmai szervezet úgy látja, hogy ez az intézkedés nem kezeli a beszállítói árnyomást és a piaci problémákat, ezért hosszabb távon nem alkalmas az infláció visszafogására.

Kamatemelés helyett kivárás jöhet

A Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az infláció emelkedése folytatódhat, azonban a jegybank mozgástere jelenleg kedvezőbb, mint a korábbi válságok idején.

A szakértő úgy véli, hogy bár a piacok kamatemelést is áraznak, ennek esélye alacsony. Inkább egy hosszabb kivárási időszak jöhet a monetáris politikában, miközben a döntéshozók folyamatosan figyelik a nemzetközi eseményeket.