Így változtak a garancia és jótállás szabályai, ez minden magyart érint!

Így változtak a garancia és jótállás szabályai, ez minden magyart érint!

Így változtak a garancia és jótállás szabályai, ez minden magyart érint! 2024-ben a jótállással kapcsolatos panaszok alapján összesen 126 hatósági eljárás indult, ebből 73 esetben jogsértést állapítottak meg, és összesen 34 700 000 forint bírságot szabtak ki – közölte a Pénzcentrum kérdésére a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH).

Hitelfórum.hu

Mint hozzátették: a szavatossággal és jótállással kapcsolatban a fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzések magas arányban tárnak fel hiányosságokat kisebb és nagyobb vállalkozások esetén is, ezért indokolt a folyamatos hatósági jelenlét fenntartása.

Kiemelték azt is, hogy a jótállást érintően a kormányhivatalok az NKFH szakmai irányítása mellett állandó jelleggel végeznek ellenőrzéseket mind a hagyományos kereskedelemben, mind pedig az online térben. A vizsgálatok magukba foglalják a vállalkozások jótállást és szavatosságot érintő, fogyasztók felé irányuló tájékoztatási gyakorlatának ellenőrzését, a jótállási jegyek tartalmának ellenőrzését, valamint a minőségi kifogások intézésének vizsgálatát.

Arra a kérdésünkre, hogy jellemzően milyen vásárlói panaszok érkeznek a hatósághoz a jótállással, szavatossággal kapcsolatban, azt közölték, hogy ezek több fő témát is gyakorta érintenek:

Gyakori probléma a jótállási és kellékszavatossági jogok nem megfelelő teljesítése (pl. hibás termékek kijavításának vagy cseréjének elmaradása, késlekedése) valamint a hibás teljesítés elutasítása vagy nem megfelelő intézése. Előfordul a jótállási jegyek hiánya, vagy azok formai hibája, illetve a nem megfelelő vagy hiányos tájékoztatás a fogyasztói jogokról – részletezték.

Az NKFH azt is elárulta: a tapasztalatok alapján a fogyasztók nehezen tudják eldönteni, hogy mi a különbség a kellékszavatosság és a jótállás között, illetve nincsenek tisztában ezek igényérvényesítési szabályaival. A hatóság szerint az alábbi szabályokkal jellemzően nincsenek tisztában a magyar fogyasztók:

• Fontos tudni, hogy a csomagolás megőrzése nem feltétele a jótállási igény érvényesítésének,
• valamint érdemes tisztában lenni a kétlépcsős jogérvényesítés lehetőségeivel (kijavítás/kicserélés → árleszállítás/elállás).
• Célszerű tisztában lenni azzal is, hogy a jótállási jegy hiánya nem zárja ki a jogérvényesítést, ha például nyugta vagy számla rendelkezésre áll.
• A jótállási jegy elektronikus formában is átadható, sőt 2025-től ez az általános szabály, és bizonyos esetekben (pl. 50.000 Ft alatti termékeknél) az egyszerűsített tájékoztatás is elegendő.
• A vállalkozásnak továbbá kötelezettsége, hogy jegyzőkönyvet vegyen fel a bejelentett jótállási igényről.

Csak néhány hónapja él a vonatkozó szabály

Az elektronikus jótállási jegy fontosságát emelte ki a Pénzcentrumnak dr. Földvári Attila, az E-jótállás nevű szolgáltatócég jogi vezteője. Mint emlékeztetett: 2024. december 20-án, a 132. számú Magyar Közlönyben megjelent az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: 151/2003. Korm. rendelet) módosítása, amelynek egyik célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amit alapvetően azzal kíván elérni, hogy kiterjeszti az ún. elektronikus jótállási jegy átadásának lehetőségeit.

A módosítás alapján „a vállalkozás az e rendelet előírásainak megfelelő jótállási jegyet – a fogyasztó eltérő kérése hiányában elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére”. Amennyiben a vállalkozás él a 151/2003. Korm. rendeletben foglalt lehetőségével, és nem állít ki jótállási jegyet, a jótállási jegy bizonyos tartalmi elemeiről ebben az esetben tájékoztatnia kell a fogyasztót.

A fogyasztók szavatossági és jótállási igényeinek intézését érintő tájékoztatási és adminisztratív jellegű előírások betartásának ellenőrzésére a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel – magyarázta dr. Földvári Attila, majd hozzátette: a jogszabályok szerint emellett a fogyasztóvédelmi hatóság széleskörű hatósági jogkörrel rendelkezik a jótállással, illetve szavatossággal kapcsolatos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában is.

A módosítás alapján „a vállalkozás az e rendelet előírásainak megfelelő jótállási jegyet – a fogyasztó eltérő kérése hiányában elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére”. Ha azonban a fogyasztó ragaszkodik a jótállási jegy kiállításához, akkor a jótállási jegyet papíralapon kell kiállítani részére. A „kisértékű” – 50 000 Ft-ot meg nem haladó eladási árú – fogyasztási cikkek esetében a jótállás a számla vagy nyugta ellenében érvényesíthető, ezekben az esetekben a vállalkozás nem köteles a jótállási jegy kibocsátására sem papír alapon, sem pedig elektronikus úton – fogalmazott a szakember. A cég szerint nem tudni biztosan, hogy a közeljövőben kötelezővé akarják-e tenni az elektronikus jótállási jegyet, egyelőre csak spekulációk vannak a témában.

Arra a kérdésünkre, hogy mi a különbség a papír alapú és az elektronikus jótállás érvényesítése között, kifejtette, hogy a jótállás érvényesítése elektronikus vagy hagyományos jótállási jegy esetén ugyanúgy zajlik: a jótállási jegy alapján a fogyasztó a hiba kijavítását kérheti elsősorban, a vállalkozásnak törekednie kell a 15 napon belüli kijavításra. Azonban, ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ezzel kapcsolatban kiemelte:

• Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
• Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni.
• Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a termék vételárát nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
• Ha a kötelező jótállás alá eső fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított harmincadik napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül kicserélni.
• Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a termék vételárát a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.

Azt is kiemelte, hogy a jótállás időtartama a termék árának függvénye: 2 év a jótállási idő a 10 000 Ft-ot elérő, de 250 000 Ft-ot meg nem haladó tartós fogyasztási cikkek esetén, míg 250 000 Ft eladási ár felett 3 év a kötelező jótállási idő.

A kötelező jótállás esetén a vállalkozás csak akkor mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett., azaz a fogyasztó miatt következett be olyan esemény amely a meghibásodást okozta. A lényeg hogy ebben az esetben a bizonyítási teher a vállalkozáson van, csak akkor mentesül ha tudja bizonyítani az állítását. – tette hozzá dr. Földvári Attila.

Rengeteg vevőnél már ez az elvárás

Frankó József az E-jótállás tulajdonosa és ügyvezetője pedig arról beszélt, hogy az elektronikus jótállásra való átállás nemcsak a garanciális ügyek kezelésében előnyös a cégek számára. Egyfelől a jótállások digitális tárolása jóval egyszerűbb és átláthatóbb, kevésbé emberi erőforrás, tárolás és eszközigényes. Másfelől szerinte az e-jótállás bevezetése jelentős papírfelhasználástól kíméli meg a vállalkozásokat. Egy kis vagy középvállalkozás – az iparágtól függően – évente akár több millió forintot is elkölthet csak papírra, nyomtatásra, tárolásra. Egy elektronikus rendszer ezen költségek töredékébe kerülhet, ráadásul nem terheli a környezetet.

A digitális jótállás megszünteti a kézi adatbevitel szükségességét, a nyomtatással, tárolással és a szervízzel történő egyeztetés során egyaránt. Az adminisztráció ideje radikálisan csökken, így kapacitás szabadul fel, melyet a vállalkozás fejlesztésébe lehet forgatni – egy vállalkozásnak tizedébe kerül, mintha ezeket valamelyik embere papíralapon intézné állandóan. Összefoglalva tehát olcsóbb, környezetkímélőbb és egyszerűbb is ez a megoldás – magyarázta a tulajdonos-ügyvezető.

A digitális jótállási jegy nemcsak megfelel a törvényi előírásoknak, hanem találkozik egy óriási igénnyel. A fogyasztók egyre inkább elvárják, hogy mindent – számlát, jótállási jegyet, kommunikációt – digitálisan, gyorsan és átlátható módon intézhessenek. Tehát nem extra szolgáltatás, hanem alapvető elvárás. Ugyanakkor látjuk, hogy a piacot edukálni szükséges, le vagyunk maradva a digitalizáció terén, ezen dolgozunk mi is – tette hozzá Frankó József.

Mi a helyzet a szürkeimportos tech-cuccokkal?

Magyarországon a szürkeimport is virágzik, sok webáruház kínál ilyen termékeket. A szürkeimport azt jelenti, hogy egy terméket – például egy okostelefont – nem a gyártó hivatalos magyarországi forgalmazói hálózatán keresztül, hanem más, gyakran külföldi csatornákon át hoznak be és árulnak belföldön.

Például előfordulhat, hogy egy telefont Ázsiából vagy más európai országból szerez be egy webshop, majd magyar fogyasztóknak kínálja jóval a hivatalos ár alatt. Ilyen esetekben az a közvélekedés, hogy a szürkeimportos készülékeknél a gyártói garancia nem feltétlenül érvényes Magyarországon, vagy csak nehezebben érvényesíthető, és gyakran a kereskedő saját, korlátozott garanciát vállal, ami kevesebb jogot és rövidebb szervizelési lehetőséget jelenthet. Megkérdeztük a szakértőktől, mi az igazság ennek kapcsán.

Mint dr. Földvári Attila kiemelte: a szürkeimport kifejezés egyébként jogilag nem létező kategória. Az Európai Unió területén belül a másik országból behozott áru nem számít importnak, és kizárólagos forgalmazói jog sem létezik, ezért ha egy cég a hivatalos hazai képviselet helyett külföldről szerzi be az árusított terméket, az teljesen legális dolog.

Az ilyen termékekre jogilag ugyanazok a garanciális feltételek vonatkoznak, mint a helyi képviselőtől beszerzett termékekre, azonban nyilvánvaló hátránya hogy a garanciális ügyintézés nehezebb és hosszabb lehet, mert egyrészt ilyenkor külföldre kell visszaküldenie a terméket, illetve nehezen ellenőrizhető az eladó megbízhatósága.

Az EU-n kivülről történő szürkeimport esetén fennáll a kockázata, hogy a szürkeimport-termékek nem felelnek meg az EU fogyasztói igényeknek, mivel azok nem ezen piacok igényei szerint lettek tervezve és kialakítva és természetesen még bizonytalanabb az ilyen eladóknál a jótállási jogok érvényesítése – tette hozzá.