Így változik meg az életünk 2026 januártól, ez mindenki pénztárcáját érinteni fogja majd!

Így változik meg az életünk 2026 januártól, ez mindenki pénztárcáját érinteni fogja majd!

Így változik meg az életünk 2026 januártól, ez mindenki pénztárcáját érinteni fogja majd! A magyar kormány benyújtotta a 2026-os költségvetés fejezeti köteteit, így gyakorlatilag elkészült a jövő évi büdzsé jogszabályi háttere. A legfontosabb elem az NGM frissített középtávú makrogazdasági előrejelzése, amely nem csak 2026-ra, hanem 2027–2029-es időszakra is tartalmaz számokat és célkitűzéseket. Kiemelkedő újdonság, hogy 2027-től a kormány várakozásai szerint már nem számol az extraprofitadó-bevételekkel – legalábbis a jelenlegi tervek szerint.

( Hitelfórum.hu )

1. Makrogazdasági pálya: növekedés, hiány, GDP-értékek

Az előrejelzés szerint a GDP dinamikája stabil, hosszú távon kiszámítható:

• 2025: 4,1 % (várható)

• 2027: 3,9 %

• 2028–2029: újra 4,1 %

A 2029-es GDP értéke folyó áron akár 120 000 milliárd forint is lehet.

A költségvetési hiánytervek enyhébb módosítást mutatnak:

2. Extraprofitadó: fokozatos kivezetés vagy átmenet?

Az extraprofitadó (nyerésadó) az elmúlt évek költségvetésének egyik jelentős bevételi forrása volt, különösen a pénzügyi, energia, biztosítási és kiskereskedelmi szektorokban.

A 2026-os tervekben még szerepelnek ezek a bevételek, de 2027-től a kormány nem számol velük, legalábbis a pénzügyi- és energetikai ágazatban. A várható befizetések:

• Pénzügyi szervezetek: 2026-ban 292 milliárd → 2027-ben 126,4 milliárd forint Sovos

• Biztosítók: 220,3 milliárd → 171,9 milliárd

• Kiskereskedelmi láncok: 329,2 milliárd → 204,9 milliárd

• Energiaágazat: 195,9 milliárd → 83,3 milliárd

Kiemelendő, hogy a kiskereskedelmi és biztosítási ágazatok esetében nincs egyértelmű ígéret a további kiemelés nélküli megszüntetésre – ezek az adók akár továbbra is részei lehetnek a költségvetésnek. Sovos

3. További újdonságok és támogató intézkedések

A 2026-os költségvetés tartalmaz jelentős családtámogatási és rezsicsökkentő intézkedéseket is:

• Családtámogatások: 4 800 milliárd forint

• Rezsi védelem (rezsicsökkentés védelme): 800 milliárd forint

Emellett beépített tény, hogy a választási évre tekintettel is erősödnek a közvetlen családi juttatások, amelyek a választói támogatás megtartását célozzák.

4. Kockázatok az előrejelzés mögött

a) Extraprofitadó eltűnése: kiigazolódás vagy tovább él?

Az adók törvényi szinten lettek beemelve, így 2026 után is maradhatnak – politikai döntés, hogy ezek valóban megszűnnek-e. A kormány megfogalmazása szerint csak “amíg extraprofit van”, de az extraprofit mérése és megítélése szubjektív is lehet.

b) Gazdasági lassulás, EU források elapadása

A gazdasági kockázatok elhúzódó gyengélkedés, az európai források visszatartása, és kereskedelmi háborúk is árnyalhatják a növekedési kilátásokat

c) Hiánycél teljesítése

Az OECD és az EU bróker szervezetek jóval magasabb hiányt jeleztek előre: 2025-re akár 4,6–4,7 % is lehet, szemben a kormány által tervezett 3,7 %-kal

d) Hitelminősítők és finanszírozási kockázatok

A hiány és a gyengébb gazdasági teljesítmény a hitelminősítők szempontjából is jelenthet kockázatot – egy leminősítés rontaná az államadósság finanszírozási feltételeit

A 2026-os költségvetés makrogazdasági háttere megerősödött, hiszen tartalmazza az előzetes költségvetést és a NGM friss előrejelzéseit is. A GDP-növekedési forgatókönyv stabilnak tűnik (kb. 4 %), és az államháztartási hiány fokozatosan szűkül tervek szerint, ami felépítést hozhat a fenntarthatóság felé.

A kulcs azonban az extraprofitadó jövője. A jövő évtől ezek már nem láthatók bevételként több szektorban, ám jogilag megjelenésük fenntartását a kormány bármikor indokolhatja. Ez a bevételi forrás addig is levegőben lóg, jelentős bizonytalanságot hoz.

A fogyasztói és üzleti szereplőknek is fontos, hogy figyeljék majd 2026 gazdasági eredményeit – ezek dönthetik el, hogy a tervek reálisan megvalósulhatnak-e, vagy a megszűnésre ítélt extraprofitadók mégis hosszabb ideig fennmaradnak.