Így változik meg az életünk 2026 Január 1-től, erről mindenkinek tudnia kell!

Bővülnek a családi és anyasági adókedvezmények

Január 1-jétől bővül az szja-mentességre jogosult anyák köre, és emelkedik a családi adókedvezmény, amely jelentős különbségeket eredményez majd a nettó bérekben keresettől és családi állapottól függően. A családi szja-kedvezmény összege a tavaly júliusi utáni újabb 50 százalékos emelés hatására a 2025 elejinek a duplájára nő. Januártól egy gyerek után már havonta nettó 20 ezer, két gyermek esetében gyermekenként 40 ezer, három vagy több gyermeknél pedig gyermekenként 66 ezer forint jár a családoknak. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos eltartottak után jövőre pedig már havi nettó 20 ezer forint kedvezmény vehető igénybe.

Januártól a háromgyerekes anyák után a kétgyermekes anyák jelentős része is adómentességet kap a munkajövedelmükre. 2026-tól közülük a 40 év alattiaknak nem kell már életük végéig szja-t fizetni a munkából származó jövedelmük után.

Évi 1 millió forintos lakhatási támogatás közszolgálati dolgozóknak

Január 1-jétől évi egy millió forint vissza nem térítendő Otthontámogatásban részesülnek a közszolgálati dolgozók. Az állami pénzt lakáshitel-törlesztésre vagy új lakáshitel önrészére fordíthatják a jogosultak. Ha házastársak vesznek fel közös hitelt, akkor mindketten megkaphatják az Otthontámogatást.

Nő a minimálbér, a garantált bérminimum és számos ellátás összege

2026. január 1-től a minimálbér 11 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal emelkedik. Utóbbi azoknak a keresetét határozza meg, akiket legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatnak.

• A minimálbér összege a 2025-ös bruttó 290 800 forintról bruttó 322 800 forintra nő.

• A garantált bérminimum a 2025-ös bruttó 348 800 forint helyett bruttó 373 200 forint lesz.

A minimálbér-emelés közvetlenül 700 ezer munkavállalót érint. Ennél viszont jóval többen kapnak a korábbinál nagyobb összegű ellátást január elsejétől. A minimálbér ugyanis számos olyan juttatás összegét határozza meg, mint a gyed, az álláskeresési támogatás vagy a táppénz.

Nyugdíjemelés és plusz juttatások

2026. január 1-jétől 3,6 százalékos nyugdíjemelés lép életbe. Amennyiben az éves infláció ennél magasabb lesz, novemberben kiegészítő nyugdíjemelésre vagy kompenzációra kerülhet sor.

2026 februárjában egyszerre több pluszjuttatás is érkezik:

• 13. havi nyugdíj: 100%

• 14. havi nyugdíjból az első részlet: 25%

Fontos, hogy nemcsak az idősek, hanem minden olyan személy megkapja a plusz juttatásokat, aki például árvasági vagy rokkantsági, vagyis nyugdíj szerű havi ellátásban részesül.

Újdonság 2026. január 1-jétől, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló nyugdíjasok is szabadon felvehetik a nyugdíjukat, és jogosultak lesznek a 13. és a 14. havi nyugdíjra is.

Változnak a hitelfelvétel szabályai

Január 1-jétől szigorodnak a hitelfelvétel szabályai. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentősen megemelte azt a havi jövedelemszintet, amelytől a bankok magasabb törlesztőrészletet engedhetnek meg a kölcsönigénylőknek. A legalább 10 éves kamatperiódusú lakáshiteleknél a korábbi 600 ezer helyett már legalább 800 ezres nettó jövedelem kell ahhoz, hogy a havi fizetés 60 százalékát is elérhesse a törlesztőrészlet.

Jó hír viszont, hogy az az összeghatár is emelkedik, ami alatt nem kell alkalmazniuk a bankoknak az adósságfék-szabályokat. A korábbi 450 ezer forintról 550 ezer forintra nő annak a kölcsönnek az összege, amire nem vonatkoznak a korlátozások.

Lakásfelújítást már nem lehet SZÉP-kártyával fizetni

2026. január 1-jétől már nem lehet lakásfelújításhoz kapcsolódó termékeket vásárolni a SZÉP-kártyákkal. Megmarad viszont az a decembertől újra bevezetett lehetőség, hogy a hideg élelmiszert vásárolhatunk SZÉP-kártyával. Ezzel jószerivel készpénzként használható a SZÉP-kártyán lévő egyenlegünk, hiszen a bolti vásárlásoknál alkohol és só kivételével bármire költhetünk belőle. Ezzel egyelőre 2026. április 30-ig élhetünk, aztán majd kiderül, jön-e hosszabbítás.

Megszűnik a nyugdíjpénztár lakáscélú használata

2025-ben a kormány egy évre lehetővé tette az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználását. A várt roham elmaradt, de októberben maguk a nyugdíjpénztárak kezdeményezték, hogy tartósan megmaradjon a lakáscélú felhasználás lehetősége a tagok számára. Egyelőre azonban 2026. január 1-jétől nem lehet adómentesen lakáscélra költeni a nyugdíj-megtakarításokat.

Otthon Start külterületi ingatlanokra is

Január 1-jétől külterületi lakóingatlanokra is felvehető lesz az Otthon Start fix 3 százalékos hitele. A változtatás azonban nem jelenti azt, hogy január 1-jétől minden zártkerti ingatlant meg lehet venni az Otthon Start Program keretében. A támogatott hitelt ugyanis a továbbiakban is csak olyan ingatlanokra lehet majd felvenni, amelyek lakóházként vannak bejegyezve és megfelelnek a lakhatáshoz hivatalosan szükséges feltételeknek. (Az Otthon Start hitelt tervezők január 15-én az Otthon Start Expón egy helyen tájékozódhatnak a kölcsön feltételeiről, a bankok kínálatáról és a megvásárolható ingatlanokról.)

Meghosszabbították a CSOK Plusz kedvezményt

Egy novemberben megjelent módosításnak köszönhetően a várandós vagy örökbefogadási engedélyezési eljárásban részt vevő anyák 2025. december 31. után is az életkorukra való tekintet nélkül igényelhetik a CSOK Plusz lakáshitelt.

Duplájára nő az ingyenes készpénzfelvétel havi kerete

Fontos változás az is a mindennapi pénzügyekben a készpénzfelvételi szabályok változása. Ez ugyan még nem január 1-től él, de már csak egy hónapot kell rá várni. Február 1-jétől ugyanis az eddigi 150 ezer forintról 300 ezer forintra emelkedik az az összeg, amit ingyenesen lehet felvenni a bankautomatákból. A keretrendszer nem változik:

• továbbra is csak egy bankszámlához kapcsolható,
• havonta legfeljebb két tranzakcióra vonatkozik a kedvezmény,

• bármely magyarországi ATM-nél fel lehet venni díjmentesen az összeget, vagyis nem kell a saját bank automatáját keresni.

Kisvállalkozókat érintő adóváltozások

Sok mellék- vagy főállásban vállalkozót érint, hogy 2026 január 1-jétől

• 40 százalékról 45 százalékra emelték az átalányadózók költséghányadát, és
• 12 millióról 20 millió forintra

Forrás