Így változik meg az életünk 2025 Január 1-től, erről mindenkinek tudnia kell!

Így változik meg az életünk 2025 Január 1-től, erről mindenkinek tudnia kell! 2025 számos fontos változást hoz a mindennapi életben, amelyek bérre, támogatásokra és juttatásokra is hatással lesznek. Januártól emelkedik a SZÉP-kártya keretösszege 450 ezerről 570 ezer forintra, és új „Aktív Magyarok” zseb is elérhetővé válik, havi 10 ezer forint értékű támogatással az aktív időtöltéshez. A családi adókedvezmények összege fokozatosan növekszik: például három eltartott esetén 2026-ra havi 66 ezer forintra nő. Az új évtől 35 év alatti munkavállalók lakhatási támogatásként évi 1,8 millió forintot igényelhetnek bérleti díjra vagy lakáshitel törlesztésére. Ezekhez hasonló fontos változásokat gyűjtöttünk össze cikkünkben.

Hitel fórum

Január 1-től több fontos változás lép életbe Magyarországon, amelyek jelentős hatással lehetnek a családokra, munkavállalókra, vállalkozókra, és az egészségügyi rendszerre egyaránt. A Pénzcentrum összefoglalta a legfontosabb változásokat, amelyek holnap után élesednek, így számolhatunk a hitelekkel, támogatásokkal, bérekkel és egyéb szolgáltatásokkal 2025-ben.

Minimálbér és garantált bérminimum 2025

2025-ben a minimálbér 9%-kal, 266 800 forintról 290 812 forintra, a garantált bérminimum pedig 7%-kal, 326 000 forintról 348 820 forintra emelkedik, amitől a nettó bérek is növekednek: a minimálbér nettója 193 390 forint, a garantált bérminimumé pedig 231 965 forint lesz. A béremelések hatására számos juttatás, például a gyed, a gyod és az álláskeresési járadék összege is nő. Az infláció és a gazdasági mutatók alakulása miatt a megállapodás újratárgyalható. A változások közel egymillió ember bérét érintik közvetlenül, de a minimálbér emelése a hitelfelvevők számára is kedvezőbb feltételeket teremthet.

Az emelésekkel párhuzamosan emelkedik 2025-től a minimálbér összegéhez kötött gyermekgondozási díj (gyed) maximum összege is. Ez a járadék legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet, így 2025- től bruttó 407 137 forintot is kaphatnak a jogosultak. De emellett a táppénz maximum összege is a minimálbérhez van kötve. Egy napra a minimálbér kétszeresének 30-ad részével kell számolni, ami 2025-ben 19 387 forint lesz, ha a most beígért emeléssel számolunk.

Banki hitelek és támogatások változása 2025-től

A lakástámogatási rendszer legfontosabb pilléreinek – CSOK+, Falusi CSOK – megtartása mellett 2025-ben számos átalakítás történik.

A Babaváró esetén jelen ismereteink szerint módosítják az életkori korlátot: a feleség igényléskor 35 év alatti kell legyen. (Eredetileg 2025-ben már csak akkor lehetett volna igényelni a támogatást, ha a feleség még nem töltötte be a 30. életévét.)
Az 5 ezer főnél kisebb településeken újraindul a legfeljebb 3 millió forint összegű otthonfelújítási program.
Az ÖNYP megtakarítás egyenlegét a jövő évben bárki fordíthatja lakáscélra adómentesen.
A SZÉP kártyán lévő egyenleg felét fel lehet használni lakásfelújításra, korszerűsítésre is.
A 35 év alattiak munkáltatói juttatásként havi 150 ezer forint lakhatási támogatást kaphatnak. Ez lakáshitel törlesztésére és albérleti díjra is fordítható.
Az energiahatékony, „zöld” lakások megvásárlásához elegendő lehet akár 10% önerő is. (Alapesetben legalább 20% saját megtakarítás szükséges egy lakásvásárláshoz.)
2025. áprilisától pedig jöhet az 5%-os önkéntes kamatplafon a lakáshiteleknél. Segítségével a 35 év alattiak energiahatékony lakásokat vásárolhatnak meg kedvező kamatozás mellett.

Babaváró támogatás

A Babaváró hitel keretösszege 2025-től változik. Továbbra is elérhető marad a kamatmentes, 10 millió forintos kölcsön, de csak bizonyos feltételek mellett. Az egyik legnagyobb változás, hogy csak a 30 év alatti nők számára lesz automatikusan igényelhető. Azoknak, akik 30-40 év közöttiek, már várandósnak kell lenniük az igényléskor. Az első gyermek születése után a törlesztés három évre felfüggeszthető marad, és a kamatmentesség is érvényes marad a futamidő végéig.

CSOK és lakhatási támogatások

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) és a Falusi CSOK feltételei szigorodnak. A támogatások továbbra is elérhetők új és használt lakásokra, valamint bővítésekre, de az igényléshez szigorúbb jövedelmi feltételeket kell teljesíteni, különösen az átalányadózó vállalkozók és őstermelők számára. A program kiterjesztett formája, a CSOK Plusz, várhatóan bővebb lehetőségeket nyújt majd.

Otthonfelújítási támogatás

A lakások energetikai korszerűsítésére és felújítására irányuló támogatások folytatódnak. Ezek kombinálják a kamatmentes hiteleket és a vissza nem térítendő támogatásokat. Az igénylés során azonban az egyéni jövedelmi viszonyokat figyelembe veszik, és eltérő mértékű támogatás érhető el régiónként.

SZÉP kártya

A 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kilencedik pontja értelmében a SZÉP-kártyát kiterjesztik több felhasználási felületen is, ezek közzé tartozik a/az

Új „Aktív Magyarok” zseb: A SZÉP-kártyán egy új zseb nyílik, amely havi 10 ezer forintig támogatja az aktív életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokat.
Keretösszeg emelése és lakásfelújítás: A SZÉP-kártya éves kerete 450 ezer forintról 570 ezer forintra nő, a 2025-ös munkáltatói támogatások 50%-a lakásfelújításra is fordítható.
Lakhatási támogatás: Béren kívüli juttatásként 1,8 millió forint éves keretösszegig nyújtható lakhatási támogatás 35 év alatti munkavállalóknak lakásbérleti díjra vagy lakáshitel törlesztésére.

Lakáshitel változások

Az állami és társadalombiztosítási juttatások mellett a hitelfelvételnél is számít, hogy mennyi a minimálbér, néhány bank ugyanis ehhez az összeghez köti az elvárt minimum jövedelmet a hiteligénylésnél. A minimálbért keresőknek emellett a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) szempontjából is jót tesz az emelés, hiszen a magasabb igazolt jövedelemre a bankok arányosan magasabb összegű hitelt adhatnak.

Az már a kölcsön fajtájától és feltételeitől függ, hogy hol húzódik a határ. Személyi kölcsön esetében a minimálbérnél és a bérminimumnál a havi törlesztőrészlet maximum a nettó jövedelem 50 százaléka lehet. Minimálbérnél legfeljebb 96 695 forintos törlesztőrészlet vállalható, garantált bérminimum esetén ez az összeg 115 983 forint.

Ha pedig zöld lakáscél esetére vesz fel valaki hitelt az a havi törlesztőrészlet nettó jövedelem 60 százaléka lehet, tehát minimálbér esetén legfeljebb 116 034 forint, míg a garantált bérminimum esetén 139 179 forint. Lakáshiteleknél a határ a minimálbér és a garantált bérminimum esetén a havi jövedelem 25-50 százaléka a választott kamatváltoztatási periódustól függően. Azt már a bankok határozzák meg, hogy a minimálbérre hiteleznek-e egyáltalában, és ha igen, milyen feltételekkel, de a JTM által meghatározott korlátot nem léphetik át.

Új hitel érkezik, elindul a munkáshitel

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleményében azt írta, amennyiben a nemzeti konzultációban is támogatást kap az intézkedés, akkor a 17-25 év közötti dolgozó fiatalok januártól már felvehetik az akár 4 millió forintos kamatmentes, szabadon felhasználható munkáshitelt. A közlemény szerint a munkáshitelt teljesen új támogatásként az új gazdaságpolitikai akcióterv keretében vezeti be a kormány azért, hogy újabb segítséget adjon a fiatalok életkezdéséhez. A 25 év alatti dolgozó fiatalok emellett továbbra is számíthatnak a személyi jövedelemadó mentes jövedelemre.

Ismertették, hogy a munkáshitel lehetőséget teremt a fiatal munkavállalók számára, hogy akár 4 millió forint kamatmentes hitelt igényeljenek, amely szabadon felhasználható és 10 éves futamidő alatt törleszthető. A hitel feltételei között szerepel, hogy azok a fiatal munkavállalók jogosultak rá, akik heti legalább 20 órában alkalmazottként vagy vállalkozóként tevékenykednek. Az igénylő vállalja, hogy a hitel folyósításától számított legalább 5 évig bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkezik, dolgozik, avagy vállalkozást folytat.

Mennyit fizetünk csütörtöktől a készpénzfelvételért?

Nagy port kavart idén a hír, hogy tovább nő a készpénzfelvételek összege csütörtöktől, azaz 2025 január 1-től. Nem meglepő, hogy ezen tranzakciók költsége emelkedik, hiszen a banki adóterhek is ezen megbízásoknál emelkedtek. A kormány döntése értelmében ugyanis augusztus elsejétől megemelték a tranzakciós illeték mértékét:

Az átutalások, értékpapír műveletek, postai befizetések esetében az adó mértéke 0,3%-ról 0,45%-ra emelkedett. A megbízásonkénti maximum illeték pedig 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedett.
A készpénzfelvételhez kapcsolódó adó pedig 0,6%-ról 0,9%-ra nőtt.
A lakosság esetében jó hír, hogy az illetékmentesen átutalható összeghatárt 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelték. Gyakorlatilag a lakossági átutalásoknál csak ezen összeghatáron felüli rész után kell a banknak adót fizetnie.

Emellett október elsejétől a devizaváltással járó megbízásokra bevezettek egy kiegészítő tranzakciós illetéket, ennek mértéke 0,45% maximum 20 ezer forint. Ezt a normál adón felül kell megfizetnie a pénzintézeteknek. Felmerülhet a kérdés, hogy miért most terhelik át a bankok a nyáron megemelt adókat. Ennek oka, hogy a lakossági ügyfelek esetében a díjak áthárítását az idei évben a kormány megtiltotta. Ez a tilalom azonban lejár és gyakorlatilag az összes pénzintézet bejelentette már a jövő évi díjemelést.

A CIB Banknál 2025. január 17-től módosulnak a lakossági számlaköltségek.
Az Erste Banknál 2025. február 3-tól módosulnak a lakossági számlaköltségek.
A Gránit Banknál 2025. február 14-től módosulnak a lakossági számlaköltségek.
A MagNet Banknál 2025. február 1-től módosulnak a lakossági számlaköltségek.
Az MBH Banknál 2025. január 31-től, vagy 2025. február 1-től módosulnak a lakossági számlaköltségek. (Számlaszámtól függ a pontos dátum)
Az OTP Banknál 2025. január 1-től módosulnak a lakossági számlaköltségek.
A Raiffeisen Bank 2024. november 21-től terheli át a megemelt adót az új ügyfelei egy részére. A meglévő ügyfelek pedig 2025. február 17-től találkozhatnak az új díjakkal.
Az UniCredit Banknál 2025. február 1-től módosulnak a lakossági számlaköltségek.
A Wisenál 2025. február 1-től módosulnak a lakossági számlaköltségek. A Bankmonitor szakértői szerint az, hogy minden bank átterheli a megemelt adóterhet nem azt jelenti, hogy minden bankszámla költsége emelkedni fog. Érdemes szétnézni a piacon keresve a jó lehetőséget, akciós csomagokat.

A Bankmonitor szakértői szerint az, hogy minden bank átterheli a megemelt adóterhet nem azt jelenti, hogy minden bankszámla költsége emelkedni fog. Érdemes szétnézni a piacon keresve a jó lehetőséget, akciós csomagokat – emelték ki.

Egyéb szolgáltatások, tarifák változása január 1-től

Ügyfélkapu

A hagyományos Ügyfélkapu 2025 januárjában megszűnik, helyét pedig az Ügyfélkapu+ és a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) applikációi veszik át. Ahhoz viszont, hogy továbbra is lehetőségünk legyen ügyeket intézni az online térben, még az idei évben (2024) át kell regisztrálnunk valamelyik új felületre. Ahhoz, hogy konkrétan az átregisztrálási folyamathoz mire van szükség, és hogyan néz ki mindez a gyakorlatban, ebben a cikkünkben nyújtottunk segítséget.

Postai tarifák

Ahogy azt megírtuk 2025. január 1-jétől a lakosság által leggyakrabban használt 50 gramm alatti tömegkategóriákban a díjak a következők szerint alakulnak: a belföldi elsőbbségi levél díja 25 Ft-tal, 365 Ft-ról 390 Ft-ra, míg a szintén belföldi nem elsőbbségi levél díja 15 Ft-tal, 255 Ft-ról 270 Ft-ra változik. A Magyar Posta belföldi levélfeladási díjai a legalacsonyabbak közé tartoznak régiós viszonylatban még mindig.

Útdíjak

A hazai útdíjak rendszere szintén változik, különösen a megyei matricák árainak felülvizsgálata várható. Ezek a változások nagyobb mértékben érinthetik a teherfuvarozást és a napi ingázást végzőket.

Egészségügyi változások 2025

Várhatóan bevezetik a digitális állampolgárság (DÁP) új elemeit, amelyek révén egyszerűbbé válik az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés. Az e-recept és az e-beutaló rendszerek további fejlesztése is napirenden van, bár konkrétumokat még nem közöltek.