Emlékszel még? 39 éve volt hazánk legkeményebb tele!

Hazánk legkeményebb tele harmincnyolc éve volt

Akkor – 1987-ben – a dél felől érkező enyhébb, illetve az északkelet felől bezúduló hideg levegő a Kárpát-medence térségében találkozott. A „keveredési zónában” egy kisebb ciklon alakult ki, amely három napon át tartó havazást hozott.

Időjárási rekordok dőltek meg, városokat zárt el a hó, az utak járhatatlanná váltak, sokan nem jutottak hozzá néhány napig alapélelmiszerekhez sem.

Január 12-én megeredt a hó, és három napon át megállás nélkül esett, a hegyekben közel 80 centiméter hullott, míg az ország többi részén 20-40 centiméternyi mennyiséget mértek. Akadt, ahol az utakon két méter magas torlaszokat épített a hófúvás, százéves hidegrekord dőlt meg, mínusz 15 fokot is mértek.

Az autóutak gyakorlatilag kietlen fehér tájjá változtak, és az is előfordult, hogy az emberek 12 órán át vesztegeltek autóbuszokban, kocsikban, ezek közül sokat teljesen betemetett a hó. Nem is csoda, hogy az autók elakadtak, akkoriban ugyanis, bár nyugaton már létezett, itthon csak a ‘90-es években fedezték fel a téli gumi nyújtotta előnyöket az emberek.

Több autó volt az árokban, mint az utakon

Rengeteg települést zárt el a kegyetlen időjárás a külvilágtól, nemcsak zsákfalvakat, hanem olyan nagyobb városokat is, mint Székesfehérvár. A havat sokszor a betemetett utakról és a házakról is le kellett takarítani, számos háztartás maradt áram nélkül.

– Pontosan emlékszem erre a télre, túl voltunk az ünnepeken, és aznap, január 12-én Budapestre kellett mennünk személygépkocsival a munkatársaimmal. Reggel még csak szállingózott a hó, így fel sem merült bennem, hogy bármi gond lehet. Napközben a havazás rázendített, délután, amikor indultunk haza, már mindenki ideges volt. Az M7-es autópályán jöttünk, de akkor még csak néhány szakasza volt kész. Ahogy véget ért az új szakasz, elképesztőek lettek a körülmények. Nem láttuk hol az út széle, a szél is fújt, lépésben tudtunk haladni. Több autó volt az árokban, mint az úton. Éjszaka volt, mire hazaértünk – mondta Héder Béláné szekszárdi nyugdíjas olvasónk.

Még a szánokat is bevonták az élelmiszerek szállításába

Amiatt, hogy az utak járhatatlanná váltak, az alapélelmiszerek is nehezen jutottak el a boltokba: egy tejszállító autó elakadt a hóban, több tízezer liter tej veszett kárba. Ahol pedig még nem fagytak be a váltók, ott a kenyeret, a hústermékeket különvonatokkal szállították, máshol szánokat, traktorokat vetettek be erre a célra.

Az iskolákban hószünetet rendeltek el az extrém időjárás miatt. Akadtak azonban, akik erről csak később értesültek, és elindították a gyerekeket az iskolákban. Az akkori „napijelentések” szerint Budapesten aznap délben is mínusz 17 fokot mértek. Másnap, 1987. január 13. hajnalra mínusz 18 és mínusz 30 fok közé hűlt le a levegő.

Nézzük mely években voltak a legnagyobb telek hazánkban

A 20. század egyik leghidegebb tele 1941 végén, ’42 elején volt. Sok helyen mértek mínusz 30 fok alatti hőmérsékleteket. Ezen a télen a Duna és a Balaton is befagyott.

Európa egyik leghidegebb tele viszont 1928–1929-ban volt, hazánkban is rekord hideget mértek. Sokáig tartó, vastag hótakaró borította az országot.

Hosszú és rendkívül hideg volt a 1962–1963 év tele. A Balaton két hónapra befagyott, az országban komoly fűtési és közlekedési nehézségek adódtak.

Tartós volt a hideg, sok hóval 1984–1985 telén. Több napon át mértek mínusz 20 fok körüli minimumokat.

Az utóbbi évtizedek egyik leghidegebb tele 2012 februárjában volt. Ez volt az utolsó igazán hideg tél, mínusz 25 fok alatti értékeket mértek több napon át. Sok hó és extrém hideg volt egyszerre.