Hatalmas változás jöhet a boltokban, a kasszáknál fogunk szembetalálkozni vele!
Hatalmas változás jöhet a boltokban, a kasszáknál fogunk szembetalálkozni vele! Az árrésstop bevezetése óta az élelmiszerárak lassan emelkednek. De a szabályozott termékek ára továbbra is alacsony szinten maradt. A kormányzati intézkedés hatása egyelőre kitart, a beszállítók nem emelik áraikat, és a keresztárazás jelei is csak korlátozottan mutatkoznak – tudósított a Portfolio.
Az élelmiszerek átlagos árszintje lassan, de folyamatosan emelkedik azután, hogy áprilisban az árrésstop hatására havi összevetésben több mint egy százalékkal csökkent. Ez a drágulás ugyanakkor vizsgálataink szerint továbbra sem az árrésstopos termékekre jellemző. Vagyis egyelőre kitart az intézkedés hatása a boltokban. Amihez az is kell, hogy a beszállítók nem emelik az áraikat.
A kormány az árrésstop bevezetésekor ígéretet tett arra, hogy szoros figyelemmel kíséri a kereskedők és beszállítók reakcióit, különös tekintettel a keresztárazásra és a beszállítói áremelésekre. Az Online Árfigyelő rendszer adatai alapján három fő termékcsoport különböztethető meg az árak alakulása szempontjából.
Az árrésstopos termékek esetében szinte minden áru hasonló mintát mutat: a szabályozás életbe lépése után az árak meredeken csökkentek, majd stabilizálódtak. Például a 2,8 százalékos UHT tej literenkénti átlagára 457 forintról 380 forint körüli szintre csökkent, a 20 százalékos tejföl egységára 2200 forintról 1500-1600 forintos sávba mérséklődött, míg a trappista tömbsajt kilója közel 4 ezer forintról 3000 forint körüli szintre esett vissza.
A nem árrésstopos, de az árfigyelőben szereplő termékek esetében a kereskedőknek van mozgásterük, de ezt óvatosabban használják. A téliszalámi ára például nagyobb kilengéseket mutatott, de nem beszélhetünk dráguló tendenciáról, az egységára 8500 forint körül mozog. A zsemle kilogrammra vetített egységára 800-900 forint között ingadozik.
Azoknál a termékeknél, amelyek nem szerepelnek az árfigyelőben, csak a statisztikákon keresztül láthatunk rá az árak alakulására. Az élelmiszerek ára áprilisban 1,3 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Majd májusban 0,6, júniusban 0,1, júliusban pedig 0,3 százalékkal emelkedett.
Az árrésstop bevezetése óta az élelmiszerdrágulás jelentős részét az idényáras termékek áremelkedése okozza. Amelyek hagyományosan időjárásfüggő árazásúak. Keresztárazásra leginkább az „édesipari lisztesáru” termékkörben lehet gyanakodni, ahol júniusban és júliusban is 6% körüli mértékű drágulást figyelt meg a KSH.
Az árrésstopot Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be az évértékelő beszédében. A szabályozás lényege, hogy az érintett termékek esetében a kereskedők nem alkalmazhatnak magasabb árrést, mint 10 százalék (drogériai termékek esetén 15 százalék). A jelenlegi szabályozás szerint az árrésstop nyár végéig marad érvényben. De egyre több jel utal arra, hogy a kormány a közelgő választásokig meghosszabbíthatja az intézkedést.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség ugyanakkor a fokozatos kivezetés mellett érvel, szerintük „az árréstop az egyszeri hatása kimúlt, ma már nem szolgálja az infláció csökkentését, éppen ezért indokolt az augusztus végi megszüntetése.”