Ha 2026 januártól 250 ezren alul van a nyugdíjad, most nagyon rossz hírünk van!

A A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2025 novemberében az öregségi átlagnyugdíj 250 294 forint volt. Ez ugyan némi javulást jelent az előző évekhez képest, de a számok mögött továbbra is komoly szociális problémák húzódnak: a magyar nyugdíjasok közel fele még mindig 200 ezer forint alatti jövedelemből kénytelen megélni.

Hitelfórum.hu friss pénzügyi hírek

A KSH által közzétett havi adatok azt mutatják, hogy az év elejéhez képest az átlagnyugdíj mindössze 7 967 forinttal emelkedett tíz hónap alatt – ami havi szinten alig érezhető változást jelent. A hivatal adatai szerint 2025 januárjában 242 327 forint volt az öregségi átlagnyugdíj, amely novemberre 250 294 forintra nőtt.

A statisztikák alapján tehát javulás látható, ám az infláció, az élelmiszerárak és a gyógyszerek drágulása miatt a növekedés reálértéke gyakorlatilag eltűnik. Sok idős ember ma is kénytelen lemondani korábbi szokásairól, utazásról, kulturális programokról vagy akár alapvető kiadásairól.

Az infláció felemészti a nyugdíjemelést

A mindennapi megélhetési költségek folyamatosan emelkednek, miközben a nyugdíjak reálértéke csökken. A 2025-ös év során az élelmiszerek ára átlagosan 10–15%-kal nőtt, a gyógyszerek és a közüzemi díjak pedig több területen is drágultak.

Egy átlagos, egyedül élő nyugdíjas, aki 180–190 ezer forintból gazdálkodik havonta, gyakorlatilag szinte semmilyen megtakarításra nem képes, és sokan csak a gyermekeik segítségével vagy szociális támogatásokból tudják kifizetni a rezsit.

A nyugdíjas szervezetek évek óta követelik, hogy a nyugdíjemelés mértékét ne csak az inflációhoz, hanem a nettó bérek növekedéséhez is igazítsák, hiszen a társadalmi különbségek az aktív és inaktív korosztály között egyre nagyobbak.

Szakértők: reform nélkül egyre több lesz a leszakadó nyugdíjas

A GRANTIS és több pénzügyi szakértő szerint a nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlen, ha a következő évtizedben nem akarunk tömeges elszegényedést látni az idősek körében.

A fő problémák közé tartozik:

• a járulékfizetők számának csökkenése a fiatalok elvándorlása és a népességfogyás miatt,

• a tartalékrendszer hiánya, amely nem teszi lehetővé az inflációval lépést tartó emeléseket,

• valamint a nyugdíjkassza egyensúlyának romlása, amely hosszú távon fenntarthatatlanná teheti a rendszert.

A szakértők szerint szükség lenne:

• rugalmas nyugdíjkorhatárra,

• differenciált emelési rendszerre, amely figyelembe veszi a jövedelmi különbségeket,

• és önkéntes kiegészítő megtakarítások ösztönzésére, különösen a fiatalabb korosztály körében.

A mindennapok realitása: „Minden forintnak megvan a helye”

Sok idős ember szerint a statisztika nem mutatja meg a valóságot. Egy nyíregyházi nyugdíjas, aki 196 ezer forintot kap havonta, így fogalmazott:

„A gyógyszerekre elmegy 20 ezer, a rezsi télen 60 ezer, az ételre marad, ami marad. A gyerekeim segítenek, különben nem tudnék kijönni.”

A helyzet különösen nehéz az egyedül élő nők és vidéki kisnyugdíjasok számára, akik gyakran a téli hónapokban választani kényszerülnek fűtés és élelmiszer között.

A KSH adatai alapján az átlagnyugdíj ugyan növekszik, de a nyugdíjasok valós életszínvonala romlik.
A számok mögött egy egyre mélyülő társadalmi szakadék húzódik meg, ahol a nyugdíjasok közel fele 200 ezer forint alatti jövedelemből próbálja fenntartani magát. A szakértők szerint átfogó reform és valós értékű emelés nélkül a következő években tovább nőhet a szegénység kockázata az idősek körében.