Globális áramkimaradás jöhet! Ijesztő lesz ami következik, erre készülj fel!
Globális áramkimaradás jöhet! Ijesztő lesz ami következik, erre készülj fel!A mesterséges intelligencia fejlődése a modern élet minden területét forradalmasítja, az orvostudománytól a gazdaságig. Ám amikor ezek a rendszerek katasztrofális eseményekről készítenek előrejelzéseket, a közvélemény nem mindig lelkesedik. Ilyen volt például az az eset, amikor valaki azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, mikor lesz a következő globális áramkimaradás írja a Blikk.
Hitelfórum.hu
Az áramkimaradással kapcsolatos válasz sokakat meglepett: a mesterséges intelligencia ugyanis 2027. április 27-ét jelölte meg egy globális áramkimaradás időpontjaként. A mindenféle tudományos vagy technikai alátámasztás nélküli információ gyorsan elterjedt, és sorra születtek az összeesküvés-elméletek és mémek, sokan pedig félni kezdtek. De honnan származik ez a jóslat, illetve mennyire valós egy ilyen forgatókönyv?
Mit mondott pontosan a mesterséges intelligencia a közelgő áramszünetről?
Az eredeti kérdés egy felhasználótól érkezett, a válaszban pedig a mesterséges intelligencia azt állította, 2027. április 27. lehet a globális áramszünet időpontja, amely egyszerre több kontinenst is érintene.
Konkrét okokat nem határozott meg, csak homályosan említett olyan tényezőket, mint az infrastruktúra összeomlása, összehangolt kibertámadások, viharok és az összekapcsolt energiahálózatok meghibásodása.
Az AI arra is figyelmeztetett, hogy ez csupán egy spekuláció, és nem tekinthető ellenőrzött előrejelzésnek, ennek ellenére az információ elkezdett keringeni a közösségi médiában, ahol egyes felhasználók valódi figyelmeztetésként értelmezték.
Lehetséges-e egy globális áramkimaradás?
A szakértők ezt nagyon valószínűtlennek tartják. Bár igaz, hogy a villamosenergia-rendszerek összekapcsolódnak, és léteznek sebezhető pontok – ahogy azt a múltban az atomerőművek vagy az elektromos hálózatok elleni kibertámadások esetében is láthattuk –, az egyidejű globális áramkimaradás megjóslásának nincs szilárd műszaki alapja.
Ezenkívül a villamosenergia-hálózatok regionálisan működnek, és olyan elszigetelő mechanizmusokkal rendelkeznek, amelyek megakadályozzák, hogy egy hiba irányíthatatlanul terjedjen tovább. Még a szélsőséges naptevékenységek, például a geomágneses viharok sem egyformán érintenék az egész bolygót. Egy energiaválság forgatókönyvében a legvalószínűbb szcenárió egy zónás összeomlás lenne, de nem egy szinkronizált teljes áramkimaradás.
Miért terjednek ezek a jóslatok?
A mesterséges intelligencia apokaliptikus jóslatai sokakban kíváncsiságot és félelmet keltenek, de egy mélyebb társadalmi jelenségre is rávilágítanak: az infrastruktúrával szembeni bizalmatlanságra, az ismeretlentől való félelemre és a szenzációhajhász diskurzus hatására a digitális platformokon.
Bár az olyan eszközök, mint a ChatGPT vagy a Gemini, képesek beszélgetéseket szimulálni, és akár találgatni is, nem képesek megjósolni a jövőt. A működésük statisztikai mintákon alapul, nem pedig a jövőbeli információkhoz való hozzáférésen. Ezért amikor előrejelzést kérnek tőlük, csak egy spekulatív választ képesek adni a már ismert adatok alapján.