FRISS HÍR – OSSZÁTOK MEG >>> FIGYELEM! MOST ÉRKEZETT A FIGYELMEZTETÉS A HÍRADÓTÓL!! AKI ILYEN PÖTTYÖT LÁT MAGÁN VAGY A GYEREKÉN AZONNAL HÍVJON MENTŐT!
“Aki ilyen lila pöttyöket lát a gyerekén, azonnal hívjon mentőt!”
Mi a meningococcus?
A meningococcus fertőzést a hasonló nevű baktérium okozza, amelynek az ABC betűivel jelölt csoportjai ismertek. Leggyakoribb formája az agyhártyagyulladás. Magyarországon évente körülbelül 50 esetet jelentenek, ezeket főleg a baktérium B, ritkábban a C csoportja okozza. A közép-afrikai országokban az A csoportú meningococcus évente több százezer megbetegedést okoz, de járványosan fordul elő Dél-Amerikában, az Arab félszigeten és az indiai kontinensen is.
Hogyan terjed?
A meningococcus baktériumokat a nyál közvetíti köhögéskor, tüsszentéskor, csókolózáskor, hasonlóan sok más légúti kórokozókhoz. Könnyen terjed egyik emberről a másikra, ezért kapta a betegség a megkülönböztető nevét: járványos agyhártyagyulladás. Zárt közösségek (óvoda, iskola, kollégiumok, szórakozóhelyek) megfelelő feltételei a járványos terjedésnek, emiatt a kisgyermekek és kamaszok között fordul elő leggyakrabban.
A betegség kialakulása
- Bárki hordozhatja a baktériumot a torkában, orrában anélkül, hogy megbetegedne. A tünetmentes hordozás nem veszélyes, sőt segíti a védettség kialakulását. Ritkán előfordul azonban, hogy a baktérium áthatol a nyálkahártyán, onnan a vérkeringéssel az agyhártyákhoz jut, és ott gyulladást okoz. A betegség lappangási ideje 2-10 nap. A meningococcus betegség klinikailag két formában jelentkezhet, agyhártyagyulladás illetve vérmérgezés (szepszis) képében. A két forma gyakran együtt jelentkezik.
- Az agyhártyagyulladás (meningitisz) az agyvelőt körülvevő burok gyulladása. Legtöbbször vírusos, ritkábban baktérium okozta fertőzés következtében alakul ki. A vírusos agyhártyagyulladás viszonylag gyakori, jóindulatú, magától gyógyuló kórkép.
- A baktériumok, például a meningococcusok, súlyos folyamatot, gennyképződést idéznek elő az agyhártyán. A vérmérgezés (szepszis) úgy alakul ki, hogy a baktérium az orr vagy a torok nyálkahártyáján áthatolva a vérkeringésbe jut. A véráramba került kórokozók nagy gyorsasággal szaporodni kezdenek és olyan mérgező anyagok termelődnek, melyek a hajszálerek elzáródásához és fontos szervek vérellátásának romlásához vezetnek.
- Ennek következménye, hogy a vérnyomás csökken, a vizelet-elválasztás megszűnik, a bőrön és egyes belső szervekben bevérzések, majd elhalások keletkeznek, a keringés összeomlik. A betegség órák alatt kialakulhat és igen gyorsan halálhoz vezethet. A megbetegedések kb. negyedében az agyhártyagyulladás és a szepszis együtt jelentkezik.
Hogyan lehet felismerni az agyhártyagyulladást?
Csecsemőknél a láz nem mindig magas. A „rosszullétre” utal a riadt, szenvedő tekintet, a hányinger, a hányás, az étel-, szoptatás visszautasítása és a sikoltozó sírás. A koponyában lévő nyomásfokozódás miatt a fejtetőn, a csontok találkozásánál lévő kutacs feszes, elődomborodik. A csecsemő aluszékony, nem ébreszthető, nyaka merev, fejét hátraszegve tartja, és gyakran gerince ívben megfeszül. Súlyosbítja a helyzetet, ha keringési zavar is észlelhető, azaz magas láz ellenére, hűvösek, liláskékek a végtagok. Gyermekek és felnőttek erős fejfájásra, hányingerre, gyengeségre, ízületi fájdalomra panaszkodnak, lázuk magas, a fényt kerülik, fejüket nem lehet előre hajtani (tarkómerevség). Tudatzavar, aluszékonyság, kóma, esetleg görcsök jelzik a betegség előrehaladtát.