A naptárunkban február mindig kilóg a sorból: ez az egyetlen hónap, amelyik nem éri el a 30 napot, sőt alaphelyzetben mindössze 28 napból áll. De vajon hogyan alakult ez így? A válasz jóval régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk — egészen az ókori Rómáig.
www.hitelforum.hu
A legkorábbi római naptár eredetileg csak tíz hónapot tartalmazott, és márciusban kezdődött az év. A téli időszakot nem is számolták külön hónapként. Később azonban szükségessé vált, hogy a naptár igazodjon az évszakokhoz, ezért bevezették a januárt és a februárt. Mivel ezek kerültek az év végére, a rómaiak úgy gondolták, hogy a „kevésbé szerencsés” napokat februárra osztják, így lett ez a hónap a legrövidebb.
A későbbi naptárreformok — köztük Julius Caesar híres átalakítása — sok mindent megváltoztattak, de február különös hossza megmaradt. A szökőévek bevezetésével ugyan négyévente kap egy plusz napot, de alapvetően továbbra is 28 napos, és ezzel egyedülálló a naptárban.
A február rövidsége tehát nem véletlen: történelmi hagyományok, ókori hiedelmek és naptárreformok sorozata alakította olyanná, amilyennek ma ismerjük.
Rövidsége nemcsak történelmi érdekesség, hanem a szökőévek miatt is különleges szerepet kap a naptárban. A Föld valójában nem pontosan 365 nap alatt kerüli meg a Napot, hanem körülbelül 365 nap + 6 óra alatt. Ez a plusz idő évente felhalmozódna, és néhány évtized alatt teljesen elcsúsztatná az évszakokat a naptárhoz képest.
Hogy ezt elkerüljük, a naptárba négyévente beiktatnak egy extra napot, amelyet február 29-én adnak hozzá. Így a naptár újra szinkronba kerül a Föld keringésével. A szökőévek rendszere a Gergely-naptár bevezetése óta működik, és máig ez tartja egyensúlyban az időszámításunkat.
Mikor lesz a következő szökőév?
A legutóbbi szökőév 2024 volt, így a következő 2028-ban érkezik. Akkor február ismét 29 napos lesz, és egy nappal hosszabb ideig tart majd a legrövidebb hónap.
„Zoltán több éve szövegíró, pénzügyi témákkal foglalkozó szerző” Wikipédia szerkesztő! Impresszum