Harmadik hetében jár az iskolaév, azonban a kérdések csak gyűlnek. Szinte hétről-hétre hallani iskolákról, melyeknek az alapvető működésre sincs anyagi keretük, nincs pénz a felújításokra, eszközök beszerzésére, és egyre jobban támaszkodnának az intézmények a tankerület helyett a szülőkre. Tényleg ekkora lenne a baj a magyar oktatásban? Megkérdeztük a Belügyminisztériumtól.

Bár az iskolák nem szedhetnének osztálypénzt, mégis bevett szokás, hogy év elején a szülők, önkéntes alapon pénzt gyűjtsenek az extra kiadásokra. Az idei év azonban más, hiszen egyre több iskoláról hallani, akiknél az extra kiadásokba beletartozik a rezsi, az általános felszereltség, vagy éppen a felújítás is.

Egyre többet lehet hallani arról, hogy az iskoláknak nincs pénzük felújításra és eszközök beszerzésére, így a szülőkkel akarják megoldani ezeket a feladatokat. Az iskolák karbantartása elvileg a fenntartók, állami iskolák esetében a tankerületek feladata lenne, de kevés a forrás erre. Nemrégen a megnövekedett rezsiárak miatt egy iskolában felmérték, mennyi pénzzel tudják támogatni a családok az intézményt. Legutóbb a megemelkedett rezsiköltségek miatt az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium küldött kérdőívet a szülőknek, hogy felmérjék, kik azok, akik hozzá tudnának járulni a villany- és fűtésszámlához a tanévben.

Az iskola 101 302 forint egyszeri, egyösszegű támogatást kér a szülőktől, mert az intézmény vezetője szerint az így befolyt szülői adományokból a megnövekedett rezsiköltséget tudnák fedezni, és megtarthatnák a hagyományos, tantermi oktatást. Berczelédi Zsolt, az iskola igazgatója a Telexnek megerősítette, hogy elküldték a levelet a szülőknek, és azt mondta, kötelezettség nélkül felmérik a lehetőségeket.

A Telexhez korábban érkezett szülői beszámolók alapján az iskolák még ennél is extrémebb kérésekkel fordultak hozzájuk. Egy budapesti gimnáziumban a szülőktől kért lista olyan dolgokkal kezdődik, mint tükör a mosdókba és csőgörény, esetleg festék. Ebben az iskolában a tankerület abban sem segített, hogy az elromlott technikai eszközöket elszállítsák, így például használaton kívüli fénymásolókat és projektorokat kell kerülgetni az intézményben. A beszámolók alapján azonban nem csak anyagi támogatásra van szükség, de bizony munkaerőre is, hiszen több intézményből a takarítók is hiányoznak.

„Át kell ütemezni” a felújításokat

Megkérdeztük a Belügyminisztériumot a kialakult helyzetről, és arról, hogy igaz-e a hír, miszerint a tankerületeknek nincs elegendő anyagi forrása az apróbb felújításokra sem. Válaszukban írták, hogy

a köznevelési intézmények felújítása folyamatosan történik, a 2018–2022 közötti kormányzati ciklusban 4 576 fejlesztés indult el közel 983 milliárd forint értékben – többségük már megvalósult. Az ukrán-orosz háború és a brüsszeli szankciók miatt egyes felújításokat át kell ütemezni.

Hozzátették, hogy az iskolák működőképessége biztosított. Nincs tudomásuk olyan intézményről, ahol az oktatás zavartalansága és biztonsága a felújítás késése miatt veszélyben lenne.

Megkérdeztük őket arról is, hogy kérhetnek-e a szülőktől pénzt az iskolák. Mint írták, az intézmények az oktatás-nevelés alapfeladatainak ellátásához szükséges eszközökre nem kérhetnek pénzt a szülőktől, ugyanakkor a hozzátartozók önkéntesen támogathatják az oktatási, nevelési célkitűzések megvalósítását például az intézményi alapítványokon keresztül.

Már erre sem futja

Nem csak azoknak az iskoláknak a listája lesz egyre hosszabb, ahol a rezsi kifizetése gondot fog okozni, ugyanis már olyan intézmény is van, ahol az eddig működő iskolabusztól kell elbúcsúznia a szülőktől azért, mert a megemelkedett költségek mellett az autó fenntartására már nem futja a költségvetésből.

Az emelkedő költségek miatt a Csongrád-Csanád megyei Szatymaz település marad iskolabusz szolgáltatás nélkül. A polgármester nyílt levélben tájékoztatta a lakosokat arról, hogy a továbbiakban nem tudják finanszírozni az iskolabusz működését.

A szatymazi önkormányzat önként vállalt feladatokra 2021-ben 3,1 millió forintot szánt, ami 2022-re 900 ezer forintra csökkent. Az iskolabuszt annak idején azért hozták létre, hogy segítsék a külterületen élő gyerekek iskolába jutását, ezt a helyi alapítvány üzemeltette. Az alapítványi beszámoló szerint ez 2021-ben 851 ezer forintba került, így jelenleg erre már nincs pénz.