Elindul a Debreceni CATL Akkumulátor gyár, de csak vendégmunkásokkal fognak dolgoztatni! 500 Fillipinóval kezdenek!
Darázsfészekbe nyúltunk, és a legnagyobb hazai gyártóval közösen vettük nagyító alá az akkumulátorgyártást, illetve annak társadalmi-környezeti-gazdasági hatásait írja az index. A végeredmény nem perdöntő, de mindenképp elgondolkodtató.
Hitelfórum.hu
Ha csak leírjuk azt a szót, hogy akkumulátorgyár, szinte biztos, hogy mindenki társít hozzá valamilyen jelzőt. Elég az elmúlt éveket visszaidézni, amikor – Magyarország akkumulátor-nagyhatalmi törekvéseivel összhangban – számos itthoni település lakossága zúdult fel akkumulátorgyár vagy az akkumulátorgyártás valamely fázisához szükséges gyártóegység telepítésének hírére. Az akkumulátorgyártáshoz fűzött gazdasági előnyök körül is akadnak egyet nem értések.
Míg egyesek helyes lépésnek vélik az akkugyárak telepítését, mások úgy gondolják, ez nem elég az ipardiverzifikációhoz, mondván, hogy az akkumulátorgyártás is azt az autóipart szolgálja ki, amely területen Magyarország így is túl nagy függőséget alakított ki. Vannak azonban köztes megoldást hirdetők is. Ilyen Palkovics László volt iparminiszter, jelenleg mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, aki az Indexnek adott interjújában úgy fogalmazott: a kitettség csökkentését célzó ipardiverzifikáció valóban szükséges lépés volna a magyar gazdaság szempontjából, ám Magyarország helyesen járt el akkor, amikor az akkumulátorgyártás egyik fellegváraként igyekszik pozicionálni magát a globális kereskedelmi piacon.
Jelen cikk nem ezt a vitát hivatott eldönteni, pusztán a legnagyobb idehaza működő akkumulátorgyár szemüvegén keresztül próbáljuk megvilágítani, mi fán terem az akkumulátorgyártás, illetve górcső alá vesszük annak társadalmi-gazdasági-környezeti vetületeit.
Mezővárosból ipari központ
A kínai CATL 2022-ben jelentette be, hogy Debrecenben építi fel második európai akkumulátorgyárát mintegy 3000 milliárd forintból, a Déli Ipari Parkban található 105 hektáros zöldmezős területen. 2024 szeptemberében megkezdődött az akkumulátormodulok összeszerelése az Inpark Sigmától bérelt csarnokban, miközben az üzem főépületében jelenleg az épületgépészeti és villamossági szerelések zajlanak.
A teljes gyár építése több ütemben zajlik. A cellagyárban 2025 második felében indulhat el a gyártás, kezdetben évi 40 GWh (gigawattóra) kapacitással, amit később 100 GWh-ra bővítenének. Ez hosszú távon akár több tucat gyártósort is jelenthet, melyek közül mindegyik egyedi autómodell specifikációira hangolt.
A dolgozói létszám jelenleg meghaladja a 600 főt, de még 2025 vége előtt elérheti a 2000-et.
A vállalat első gyáregysége várhatóan 2026-ra éri el a teljes kapacitáson történő gyártást, és az ahhoz szükséges mintegy 2600 fős végleges létszámot.
Nem csak személyautókra specializálódnak
Az induláskor elsősorban NMC (nikkel-kobalt-mangán) kémiai összetételű akkumulátorokat gyártanak majd – jelenleg erre fókuszál a cég. Tekintve azonban, hogy minden gyártósor úgynevezett rugalmas egység lesz, a piaci igényeknek megfelelően könnyedén állnak át LFP (lítium-vas-foszfát) akkumulátorok gyártására, vagy akár más típusra is. Főként személyautókhoz megfelelő akkukat gyártanak, de a gyártósorok említett rugalmasságának köszönhetően programozással könnyedén átállíthatók más termékekre, ezáltal lehetőség van teherautók, buszok, hajók és ipari járművek számára is termelni.
A gyártási alapstruktúra három szintből áll: cella, modul és akkupakk. A két fő termékkategória: a járműakkumulátor, valamint az energiatároló rendszer (stationary energy storage) – válaszolták a CATL vezetői egy háttérbeszélgetésen az Index azon kérdésére, mennyire diverzifikált a gyártás annak érdekében, hogy ne legyen egyetlen iparágnak, jelesül az elektromos személyautó-gyártásnak kiszolgáltatva.
Az akkumulátorokat nemcsak járművekben, hanem energiatárolókban is alkalmazzák. Az előző évben megtorpantak az európai elektromosautó-eladások, aminek hatására
a hazai akkumulátorgyártás 2024-ben 50, míg 2025 márciusában 40 százalékkal esett vissza éves bázison.
Palkovics László ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott lapunknak: a visszaesés átmeneti, a közlekedésben az elektrifikáció jelenti az egyik jövőt. És bár az e-autók jelenleg még az autópiaci torta viszonylag kis szeletét tudhatják magukénak, részesedésük az előttünk álló években egyre inkább bővülni fog.
Ezen felvetéssel a debreceni akkugyár vezetői is egyetértettek. A jelenleginél fényesebb jövőt számokkal is alátámasztották: az idei első négy hónapban 1,2 millió elektromosautó-értékesítést realizált az európai járműpiac, ami éves szinten 3,6 millió eladást vetít előre, ami 20 százalékos volumennövekedés a 2024-es év 3 millió eladásához képest.
Az elektromos autó fontos szereplője lesz a jövő mobilitásának, ám az uniós törekvésekkel szemben korántsem biztos, hogy egyedüli.
(Ugyanakkor fontos az a kifejezés, hogy „egyik jövő”. Ugyanis, ahogy arra korábban iparági szereplők segítségével rávilágítottunk: az elektromos autó a jövő mobilitásának kétségkívül jelentős része lesz, ám nem az egyetlen, ezért minimum megkérdőjelezhető az Európai Unió azon döntése, amely teljes mértékben az elektrifikációban látja a jövő fenntartható közlekedésének letéteményesét, miközben a jelenlegi tudás szerint 12-féle hajtáslánc áll rendelkezésre. Ahogy szintén kulcsfontosságú a fenntarthatóságról való reális kép átadása a lakosság számára. Utóbbival kapcsolatban szintén írtunk arról korábban, hogy a teljes életciklust vizsgálva, vagyis – az alapanyag-kitermeléstől a hulladékká válásig – az elektromos, illetve a belső égésű motoros autók károsanyag-kibocsátása között a különbség 5 százalékon belül van.)
A számok nyelvén
A CATL debreceni akkumulátorgyára Magyarország történetének egyik legnagyobb volumenű ipari beruházása, amelynek teljes kapacitása évi 100 GWh lesz. Ahogy arról fentebb már szó volt, a vállalat már most is 650 főt foglalkoztat, és célja, hogy 2025 végére elérje a legalább 2000, majd a végső 2600 fős létszámot.
A beruházás mérete és komplexitása jól érzékelhető az árbevételi várakozásokból is: míg 2024-ben a modul-összeszerelésből származó bevétel csupán egy számjegyű volt milliárd forintban kifejezve, addig 2025-ben, a gyártás bővülésével ez az összeg már három számjegyű nagyságrendre nőhet.
Hosszú távon, a teljes gyártási kapacitás kihasználása mellett a CATL vezetése szerint akár évi 3000 milliárd forint árbevétel is elérhető, ám ezt erősen befolyásolják a piaci trendek, elsősorban az elektromos járművek iránti kereslet, az akkumulátorárak csökkenése és az autógyártók árnyomása.
A termékportfólió három szinten értelmezhető: cellák (kb. 60 eurós egységáron), modulok (80 euró), illetve teljes akkumulátorcsomagok (100 euró), ezek kombinációjából alakul ki az adott megrendelőre szabott gyártás. Mivel a CATL kizárólag konkrét autógyártók specifikációi alapján dolgozik, a gyártósorok is dedikált modellekhez igazodnak, ez pedig rugalmasságot, de egyben kiszámítható gyártási struktúrát is biztosít.
Az ilyen volumenű gyárhoz tartozó K+F-háttér is jelentős: a CATL világszerte hat kutatás-fejlesztési központban több mint 20 ezer kutatót foglalkoztat, és 2023-ban több mint 16 ezer szabadalmat jegyeztek be, jelezve, hogy a vállalat nemcsak gyártóként, hanem technológiai innovátorként is meghatározó szerepet tölt be.
Iparági szereplők a megfizethetőségi – az átlagember szempontjából inkább megfizethetetlenségi – faktor mellett az elektromosautó-piac megtorpanásának két másik okát jelölték meg: az egyik a töltőhálózat nem megfelelő kiépítettsége, illetve ehhez kapcsolódóan a töltési sebesség adott esetben hosszadalmas folyamata, valamint az akkumulátorok hatótávolságbeli hiányosságait. A CATL vezetői elmondták: mindkét (mindhárom) valós probléma, amin valóban dolgozni kell.
A vállalat ennek érdekében már kifejlesztett olyan akkumulátort, amely akár 1000 kilométer hatótávot biztosít, és 10 perc alatt gyorstölthető. A ShenXing Plus már elérhető a piacon. 10 perc töltéssel 600 kilométer, míg 1 órás töltéssel több mint 1000 kilométer megtételét teszi lehetővé – de folyamatosak a további fejlesztések. A technológiai fejlődés nemcsak az akkumulátorokban, hanem a töltőinfrastruktúrában is megfigyelhető: míg Európában jelenleg a 300 kW-os gyorstöltők a legelterjedtebbek, Kínában már elérhető az 1000 kW-os töltési teljesítmény. (Ez nem véletlen, hiszen arról is beszámoltunk, hogy kínai elektromos autók Európát is letarolják, elvégre Kínának 15 év előnye van az elektromosautó-gyártásban.)
Egy másik probléma az akkumulátorok élettartama. Az akkumulátorok tölthetősége ugyanis 8–10 év után jelentősen, 70 százalékra csökken, ami komoly értékvesztést eredményez: a pillanatnyi állapotok szerint egy kétéves elektromos autó értéke átlagosan 67 százalékkal csökken. A vállalatvezetők rámutattak: az akkumulátor élettartama több feltételen múlik, de jelenleg a gyártók 8 évnél hosszabb garanciát nem adnak egy akkumulátorra, a CATL ugyanakkor fejlesztett olyan akkut, amely akár 16–20 évig megfelelő szinten üzemel.
Kulcskérdés a fenntarthatóság és a hulladékfeldolgozás
A fenntarthatóság tehát az akkumulátorgyártás területén is kulcsfontosságú tényező. A cikk elején említett akkumulátorokkal kapcsolatos negatív társadalmi reakciók egyik oka épp a környezetvédelmi szempontok. Csípőből jön ugyanis az a nem minden alapot nélkülöző lakossági reakció, miszerint egy akkugyár veszélyes vegyi anyagokkal dolgozik, ráadásul hatalmas energia-, illetve vízigénnyel operáló iparág, nagyfokú környezeti terheléssel. A környezethasználati engedélyekkel kapcsolatban a hatóságok hiányosságokat tártak fel, különösen a vízgazdálkodás, zajszennyezés és az élővilágra gyakorolt hatások terén.
A CATL megérti ezen társadalmi reakciókat, a hirtelen ipari fellendülés társadalmi feszültségeket generált, a vállalat azonban a párbeszéd híve a víz- és energiafogyasztásra, valamint a környezetterhelésre irányuló lakossági aggodalmakkal kapcsolatban. Elmondták, hogy több egyeztetés zajlott civil szervezetekkel, és számos környezeti kompromisszumot tettek. A karbonsemlegesség elérése érdekében a teljes gyár tetején napelemparkot épít ki a cég. Cél, hogy 1 évvel az indulás után karbonsemleges legyen a gyártás, ehhez nagyarányú faültetést, zöldítést terveznek a gyár körül. Emellett a vízfogyasztásának csökkentése érdekében adiabatikus hűtőtornyokat és szürkevizet használnak. Cél, hogy a vállalat működése már egy évvel az indulása után karbonsemlegesen működjön. „A vállalat alapítója, Robin Zeng környezeti Nobel-díjat is kapott, a vállalat jelenleg működő 12 gyárából 9 karbonsemleges. Három gyár pedig megkapta a Világgazdasági Fórum „lighthouse factory” minősítését” – mondták a vállalat vezetői.
Zajlik egy per
A háttérbeszélgetés során a CATL debreceni gyárát érintő jogi ügyek kapcsán szóba került egy folyamatban lévő per, amelynek részleteiről a vállalat képviselői elmondták: a per nem közvetlenül a CATL ellen irányul, hanem a magyar hatóságokat támadja egy civil szervezet vagy magánszemély(ek) keresete alapján a környezethasználati engedély kiadása miatt.
A bírósági eljárás jelenleg is tart, de nincs halasztó hatálya. Ez azt jelenti, hogy a bíróság nem tiltotta meg a beruházás folytatását az eljárás lezárásáig, és a CATL a hatályos engedélyek alapján jogszerűen folytathatja a kivitelezést, a próbagyártást és a működés előkészítését. Kiemelték: a cég az összes környezetvédelmi és egyéb hatósági engedély birtokában van, és ezek hatályosak. A CATL ezzel összefüggésben jelezte, hogy a teljes engedélyezési folyamat során több mint 180 hatósági dokumentumot szereztek be, ezek mindegyike az aktuális magyar és európai szabályozásoknak megfelelően készült.
A vezetők hangsúlyozták: a CATL nem alperes az ügyben, tehát semmilyen közvetlen felelősség nem terheli őket ebben az eljárásban.
További kérdés, az életszakasz lejártával mi történik az akkumulátorokkal, hiszen jelentősen veszélyes hulladéknak számít. A vállalatvezetők felhívták a figyelmet: az akkumulátor-újrahasznosítás is egyre inkább fejlődik,
egy akkumulátor fémtartalmának több mint 90 százaléka újrahasznosítható – a nikkel, a kobalt és a magnézium újrahasznosítási aránya 96, míg a lítiumé egyelőre 91 százalék.
Kínában már akkumulátorcserélő állomások is működnek, Európában azonban még nincs ilyen központ, azonban tervben van, és már a célország is megvan. Ugyanakkor – tették hozzá – az akkumulátorhulladék kezelése gyártói felelősség, melyet az EPR-díj keretében kell megoldani a hulladékkoncesszorral, a Mohu-val.
500 Fülöp-szigeteki érkezik
A debreceni CATL akkumulátorgyár esetében a munkaerő-toborzás, a képzési rendszer kialakítása, valamint a helyi és külföldi munkaerő arányának kérdése a beruházás egyik legkritikusabb és legösszetettebb aspektusa. Az említett 2000 fős létszám elérése nemcsak a folyamatos gyártás fenntartásához, hanem a gyártósorok előkészítéséhez, teszteléséhez, beállításához, illetve az üzem teljes működtetéséhez is elengedhetetlen. A vezetés hangsúlyozta: a gyártási folyamat elindítása nem egy egyszeri „gombnyomásos” esemény: a tesztgyártás, a megrendelői visszacsatolások és a finomhangolások mind humánerőforrás-igényes szakaszok, amelyekhez jellemzően több emberre van szükség.
A munkaerő toborzása kezdetben elsősorban Debrecenre és a város 60 kilométeres agglomerációjára koncentrált. Tavaly már országos méreteket öltött a munkaerő-keresés, a vállalat ennek érdekében többek között állásbörzéken vesz részt nemcsak Magyarországon belül, de határ menti településeken – például Nagyvárad, Érmellék vagy Szatmár térségében – is jelen van a cég hirdetésekkel, személyes jelenléttel. A toborzási aktivitás folytatódik: a vállalat tervei szerint az év végéig még legalább 20 újabb állásbörzén vesznek részt, különös hangsúlyt fektetve a technológiai végzettségű pályakezdőkre, mérnökhallgatókra és fiatal szakképzettekre.
A magyar munkaerőpiac feszessége okán azonban a szükséges létszám nem biztosítható kizárólag helyi forrásból. A vállalat ezért kénytelen volt nyitni a külföldi munkaerő irányába is. A távol-keleti, különösen kínai szakemberek már jelen vannak a gyárban, ők főként a gyártósorok technikai betanítását végzik. A munkanyelv az angol, ugyanakkor a „kékgalléros” munkavállalók esetében nem várják el az angol nyelv tudását, továbbá minden, a gyártáshoz, munkához kapcsolódó információ magyar nyelven is elérhető.
2025 májusától fokozatosan érkeznek fülöp-szigeteki munkavállalók is, elsősorban a betanított pozíciók betöltésére. A tervek szerint év végéig akár 500 fő jöhet a távol-keleti országból.
A vezetők hangsúlyozták, hogy ez egy tervezett felső határ, amelyet a gyártási folyamatok felfutása és az aktuális kapacitásigény határoz meg. A döntés nemcsak gazdasági, hanem logisztikai és kulturális szempontból is átgondolt, mivel a Fülöp-szigeteki munkaerő nem csak elérhető, de a nemzetközi iparban már bizonyított megbízhatóságával és alkalmazkodóképességével komoly hozzáadott értéket képvisel. A vállalat hosszú távú célja, hogy a 2000 fős állomány maximum 30 százaléka legyen külföldi.
Luftot rúgunk ziccerben?
Magyarországot gyakran éri az „összeszerelő üzem” vádja, ezért feltettük azt a kérdést – amiről már 2023-ban is írtunk – , hogy a magyarok csak „összeszerelni” mennek a debreceni gyárba, vagy van arra nézve hazai stratégia, hogy a magasabb hozzáadott értékű munkaköröket is minél több magyar szakemberrel töltsék fel.
Ennek érdekében a vállalat már elindította stratégiai együttműködését a Debreceni, valamint a Miskolci Egyetemmel, továbbá a Debreceni Szakképzési Centrummal. A partnerség keretében középtávon duális képzési programokat terveznek, amelyek célzottan a CATL igényeire szabott tudást biztosítanak a helyi fiatalok számára. A cél az, hogy a technikumi és egyetemi képzésből kikerülő fiatalok közvetlenül a gyárban helyezkedjenek el, és belülről építsék fel a CATL magyarországi szaktudásbázisát. A CATL hosszú távú célja, hogy a debreceni gyár működését a lehető legnagyobb arányban helyi, magyar munkavállalók biztosítsák.
A betanítási folyamat kiemelt jelentőségű: a kínai kollégák nemcsak oktatók, hanem a vállalati kultúra közvetítői is. A technológiai tudástranszfer során a magyar dolgozók olyan kompetenciákat sajátíthatnak el, melyeket más iparágakban, például a vegyiparban vagy autóiparban is hasznosíthatnak. A képzés a gyártósorok automatizálására, a hibaarány minimalizálására és a minőségbiztosításra fókuszál, hiszen a CATL egyik legfontosabb vállalati értéke az úgynevezett „extrém gyártás” filozófiája, amely a 0,001 százalékos hibahatárt tűzi ki célul.
„20 ezer ember tevékenykedik a CATL KFI- (kutatás, fejlesztés, innováció) részlegén, a fő fókusz a mérnöki szemléleten van, amelyben a magyaroknak is fontos szerepet szánunk. A vonzó munkakörnyezet megteremtése érdekében olyan fizetési csomagot állítottunk össze, amellyel a régió legjobban fizető vállalatává válunk. Továbbá az ország minden szegletéből várunk munkavállalókat, akiket mobilszállásokon helyezünk el, melyek várhatóan 2026 tavaszától várják lakóikat” – mondták a vállalatvezetők.