Életbe lépett az új kormányrendelet mától – ezt vezették be Március 1-től!
Életbe lépett az új kormányrendelet mától – ezt vezették be Március 1-től! Március 1-jétől, vagyis péntektől komoly büntetésre számíthatnak azok a kereskedők, akik a csomagolással próbálnak meg trükközni, így kevesebb terméket próbálnak meg ugyanannyi, esetleg még magasabb áron eladni a vásárlóknak. Kereskedelmi szakértővel jártuk körbe, milyen változásai lehetnek a mától bevezetett szabályozásnak, mind a vásárlók, mint a boltok esetében.
Mint ahogy arról a Blikk is beszámolt, márciustól lép hatályba a rendelet, amely szerint a boltoknak mostantól kötelező jelleggel tájékoztatniuk kell a vásárlókat, ha egy adott termék kiszerelése változott az utóbbi időben. A kormány az intézkedéssel a zsugorflációnak, zsugorinflációnak, vagy legrammozásnak nevezett jelenséggel szeretne leszámolni. Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője tájékoztatta lapunkat, hogy pontosan mire számíthatunk az intézkedés után. A szakértő szerint a jelenségnek két típusát különböztetjük meg:
– Vagy a termék mennyisége, vagy a minősége lesz alacsonyabb. Jobban észrevehető talán, amikor az előbbiről van szó: például egy tábla csokoládé, ami korábban 100 grammos volt, 80 grammosra csökken, vagy egy csomag virsli, amiben korábban hat darab volt, négydarabos lesz. Ugyanazt a terméket látjuk a boltok polcain, de ha megfordítjuk, a csomagolás hátoldalán az szerepel, hogy csökkent a súlya. A minőségi változás esetében pedig arról van szó, hogy az összetevőkön változtatnak a gyártók, valamelyik fő alkotóelemet, például a cukrot vagy valamelyik más édesítőszert olcsóbb változatra cserélve. A bolti ár viszont nem mérséklődik.
A kereskedők már régóta alkalmazzák ezt a trükköt, ám vannak egyes termékek, amelyeknél sokkal szembetűnőbb a változás, ezért hamarabb észrevehetik a vásárlók. Ilyen például a flakonos termékek tartalmának csökkenése: a tejtermékek, üdítők, tusfürdők és folyékony mosogatószerek, de felfedezhetjük azt is, hogy a százas papírzsepinek hitt csomagolás, már csak 90 zsebkendőt rejt, hasonlóan a vécépapírhoz, ami bár látszatra ugyanakkora, mégis kevesebb terméket tartalmaz, avagy már nem ugyanabban a minőségben. Héjja Csaba három fő terméket említett, amire leginkább jellemző a zsugorfláció:
– Az elmúlt években, amikor sok élelmiszer jelentősen drágult, több példát is láthattunk a kiszerelések csökkenésére. A jelenség talán a felvágottak esetében volt az egyik leggyakoribb: a 100 grammos kiszerelések 90 vagy 80 grammosra csökkentek, de hasonló példát láthattunk a poharas tejtermékeknél is: így lett a 200 grammos tejfölből 170 grammos. Szinte alig észrevehető módon csökkent a kiszerelések nagysága. Ismét a csokoládé példáját említve: csak az öntőformán kell egy kicsit alakítani, máris vékonyabb lesz a tábla.
Nincs már szükség óriási kiszerelésre
Az MBH Bank elemzője szerint nem újkeletű jelenségről van szó, sok esetben valóban nevezhetjük ugyan zsugorinflációnak, ám érdemes kiemelni, hogy egyes esetekben a fogyasztói igények változásának lekövetéséről is szó van.
– Ma már pontosan mérni lehet például, hogy a fogyasztók szerint valamivel kevesebb is elég lenne a tejfölből abba a pohárba, vagy épp a 0,33 és a 0,25 literes üdítő is elég, nem kell nagyobb, mert adott esetben az élelmiszer-hulladékként végezné. Ugyanakkor ez érzékeny egyensúly, a csomagolás ugyanis megterheli a környezetet.
Mire érdemes figyelni vásárlóként?
A szakértők arra számítanak, hogy a rendelet hatására nőhet a vásárlók tudatossága.
– Jobban megnézzük majd a termékeket, amelyeket vásárolunk. A zsugorinflációt sokkal inkább a kiskereskedelem vezérli, semmint az élelmiszeripar. A kereskedők jobban ismerik a vásárlókat, a vásárlás pszichológiáját. Az élelmiszer-kiskereskedelem szereplői ülnek le tárgyalni az élelmiszeriparral, az élelmiszeripar pedig leköveti a kereskedői és a fogyasztói oldalról jelentkező igényeket.
Arról már egy korábbi cikkben beszámoltunk, hogy a boltok mitől tartanak az új szabályok kapcsán, Héjja Csaba szerint a gyártóknak is nagy fejtörést okozhat a változtatás.
– Gyártói oldalról nézve, nem annyira egyszerű a helyzet: ha például 10 százalékkal csökken egy termék kiszerelése, az nem jelenti azt, hogy az előállítása is ugyanennyivel olcsóbb. Sőt, romolhat is a jövedelmezőség.
Ugyanúgy kifizetjük az adott termékeket?
A szakértő szerint elképzelhető, hogy egyfajta felismerésként tekintenek majd erre a vásárlók, és ezentúl jobban megnézik, hogyan változott a termék mennyisége.
– A fogyasztói emlékezet ugyanakkor rövid: sokan nem vették észre, hogy a korábban 200 grammos tejföl vagy a 100 grammos sonka valamivel kevesebb lett. Főleg a minden nap vásárolt, gyorsan forgó termékek esetében igaz ez. Az intézkedésnek biztosan lesz tehát valamiféle figyelemfelkeltő hatása, növelheti a fogyasztói tudatosságot és az odafigyelést. Talán többen megfordítják majd a termékeket, amiket levesznek a polcokról, hogy megnézzék, milyen információk vannak a hátoldalán – tette hozzá.
Héjja Csaba szerint annak ellenére, hogy mostantól talán tudatosabbak lesznek vásárlók, nem tartják valószínűnek, hogy ezért beesne az eladások száma, mivel többnyire alapélelmiszerekről van szó.
– Nem számítunk arra, hogy az intézkedés hosszú távú, tartós fogyasztói elégedetlenséget szül. Rövid ideig tartó elégedetlenség talán előfordulhat a vevők részéről, de egy idő után hozzászoknak majd a fogyasztók. Nem fogy majd kevesebb a termékekből amiatt, mert valamivel kisebb lett a kiszerelés. Nehezen helyettesíthető termékekről beszélünk, ráadásul amikor a kiskereskedelem felől érkező igényekre reagálva csökken bizonyos termék kiszerelése, az nem csak egy gyártónál megy végbe, hanem szinte az összesnél, a többi márkánál, fajtánál, de még a saját márkás áruknál is. A kiskereskedelemnek emellett megvan a gyakorlata az ilyen helyzetekre. Elképzelhető például, hogy akciókat hirdetnek meg az intézkedésre reagálva. Van mozgásterük, hogy ellensúlyozni tudják a számukra esetlegesen negatív következményeket.
Mi lesz a kisebb kereskedők sorsa?
A rendelet úgy fogalmaz, hogy a kizárólag csak az 1 milliárd forint feletti árbevételű élelmiszer-kereskedőket érinti. Tehát az ennél kisebb boltokban továbbra sem kötelesek tájékoztatni a fogyasztókat, ha ugyanazért árért kevesebb vagy rosszabb minőségű terméket kapnak. A szakértő szerint a vásárlókat ezt nem téveszti meg jelentősen.
– Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom meghatározó részét az egymilliárd forint feletti árbevételű cégek bonyolítják Magyarországon. Az ennél kisebb kereskedők nem játszanak igazán jelentős szerepet ebből a szempontból. A fogyasztók a nagy boltokban látják majd, hogy mely termékek kiszerelése csökkent, s emlékeznek erre a kisebb üzletekben járva is.
Akár 1 millió forintra is büntethetik a boltokat
Végül arról kérdeztük a szakértőt, hogy március 1-jétől milyen büntetés szabható ki azokra, akik alkalmazzák a kiszereléscsökkentés technikáját, de nem – vagy nem megfelelően – tüntetik fel azt.
– A fogyasztóvédelmi hatóság a szabálysértőkre a tájékoztatás hiánya vagy a tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén termékenként egymillió forintos közigazgatási bírságot szabhat ki.
Hozzátette: a kiszerelés csökkentéséről a magyarországi gyártó, az első magyarországi forgalomba hozó, a nagykereskedő köteles az első értékesítés alkalmával írásban tájékoztatni a kereskedőt, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, vagyis a Nébihet.