Brutális áremelés jön: ekkora emeléssel szembesülhetnek a dohányosok!
Brutális áremelés jön: ekkora emeléssel szembesülhetnek a dohányosok! Több mint duplájára emelné az uniós cigarettaadót az Európai Bizottság – de a hevített dohányt megkímélné. Egy kiszivárgott belső dokumentum alapján a javaslat markáns árnövekedést hozna, de eltérő hatást gyakorolna a tagállamokra, Magyarországon viszont komoly drágulás jöhetne – számolt be az Euractiv.
HitelFórum pénzügyi hírek
Az Európai Bizottság lap által megszerzett belső munkadokumentuma szerint
139%-os adóemelést javasolnak a cigarettákra, amivel az ezer darabra vetített jövedéki adó 90 euróról 215 euróra nőne.
A vágott dohány esetében a növekedés még meredekebb: 60 euróról 215 euróra kilogrammonként, ami 258%-os emelés. A cél az, hogy a két termékkategóriát egységesen kezeljék, ugyanakkor a sodródohányhoz további kiegészítő termékeket – például papírt és szűrőt – is vásárolni kell, így a végső fogyasztói ár még magasabb lehet.
A javasolt adóemelés a tagállamok eltérő vásárlóereje miatt különböző mértékben éreztetné hatását. Luxemburgban például egy doboz cigaretta ára 60%-kal, azaz 3,5 euróval emelkedne.
Görögországban 2 eurós (+50%), Bulgáriában 2,6 eurós (+80%), Magyarországon 65 százalékos drágulás várható.
A dokumentum jelentős adónövelést tartalmaz a szivarokra és szivarkákra is: ezek jövedéki adója 1 090%-kal nőne, 12 euróról 143 euróra. A vízipipadohányra kilogrammonként 107 eurós adót javasolnak, míg a nikotinpárnák esetében 143 eurót.
Ugyanakkor az alternatív dohánytermékek – különösen az e-cigaretták és a hevített dohány – enyhébb adózással számolhatnak.
Az e-cigarettákat nikotintartalom szerint külön adóztatnák: a 15 mg/ml feletti termékekre 0,36 euró/ml, az alattiakra 0,12 euró/ml adó jutna. A hevített dohány esetében ezer darabra 108 eurós, kilogrammonként 155 eurós adót javasolnak – ez lényegesen alacsonyabb a hagyományos cigarettákénál. Olaszország, Görögország és Románia egyébként hivatalosan is kérte a Bizottságtól, hogy ezeket a termékeket ne sorolják a hagyományos dohánytermékek közé.
A dokumentum kitér a foglalkoztatási hatásokra is: ezek várhatóan marginálisak lennének, és főként néhány tagállamra korlátozódnának.
Az uniós dohánytermelés a globális termelés kevesebb mint 4%-át teszi ki, a termelők száma 2024-ben 14 500–15 000 főre becsülhető.
Ez kevesebb mint a negyede a 2010-es 60 ezres szintnek. A legtöbb dohánytermesztő Bulgáriában (6 200 fő), Görögországban (4 600) és Lengyelországban (3 500) található. A gyártás súlypontja Németországban van, míg az e-cigaretta, szivar és pipadohány gyártásával foglalkozó kisvállalkozások számára nem készültek külön védelmi intézkedések.
Politikailag megosztó a kérdés a lap szerint: Franciaország és Hollandia, ahol már eleve magas a dohánytermékek adója, támogatja az emelést, arra hivatkozva, hogy az adópolitika kulcsfontosságú a dohányzás visszaszorításában, amely évente 700 ezer uniós állampolgár halálát okozza. Emellett az új dohánytermékek egészségügyi kockázatait is aggályosnak tartják. Más tagállamok viszont az infláció, az illegális piacok és a költségvetési bevételkiesések veszélyére figyelmeztetnek, utalva arra, hogy a túl magas adók a kívánt hatás ellenkezőjét is kiválthatják.
Az EU javaslata ellen Michael von Foerster, a Német Dohányipari Szövetség ügyvezető igazgatója is felszólalt – számolt be a Bild. A szakember szerint mérlegelni kell azt is, hogy az adóemelés már meglévő és megbízható adózási modelleket, valamint kis- és középvállalkozásokat tehet tönkre.