Az előző cikkben a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke fejtette ki az Indexnek, hogy a gyógyszerész-társadalom miként tekint a gyógyszer-automaták jelenlétére. Hankó Zoltán többek között rámutatott: jól körülhatárolható kormányközeli érdekek húzódnak meg az automaták mögött, továbbá azt is részletesen kifejtette, miért vet fel betegbiztonsági kérdéseket az automatából történő öngyógyszerelés. Elmondta, hogy az automatából történő gyógyszerkiadás potenciálisan növelheti a hibás gyógyszerhasználatból fakadó egészségkárosodás kockázatát, valamint az is kardinális kérdés, hogy a sok esetben egyébként is nehezen profitábilissá tehető kistelepülési fiókpatikák fennmaradását mennyire veszélyeztetik az automaták.

Jelen írásban folytatjuk a gyógyszer-automákkal kapcsolatos kérdések kibontását az MGYK elnökével, de megkeresésünkre a gyógyszertárszövetség is kifejtette álláspontját, valamint nyilatkozott lapunknak egy érintett patikavezető-gyógyszerész, aki vidéken működtet fiókpatikákat. Többek között szó esik arról, hogy:

• Valóban az automaták oldhatják meg a legkisebb települések gyógyszerellátási nehézségeit?
• Milyen technikai feltételeknek kellene megfelelniük az automatáknak?
• Miért jelent az egész szakma számára veszélyt az automaták elterjedése?
• Milyen veszélyeket hordozhat magában a sok esetben jelenleg is rentábilis működésért küzdő vidéki fiókgyógyszertárakra, de akár a nagyobb forgalmú közforgalmú anyapatikákra nézve a gyógyszer-automaták engedélyezése?
• Miért fontos az egészségügyben a személyes kapcsolat?
• Munkahelyeket veszélyeztetnek-e a patikai robotok?

Több megoldási javaslat is a tarsolyban

A gyógyszerészkamara több olyan javaslattal is előállt, amely megoldhatná az országos szintű gyógyszerellátást, illetve a 0–24 órában elérhető gyógyszerek kérdését, mindezt automaták nélkül, a betegbiztonságot szem előtt tartó szakember személyes jelenlétével.

Takács Péter egészségügyi államtitkár idén áprilisban az MGYK vándorgyűlésén tett kijelentése, miszerint megyénként 2–3 éjjel is nyitva tartó patikára van szükség, járható út lehet úgy, hogy az alapellátási orvosi ügyeletek helyét figyelembe véve az ügyelet idejére biztosítani kell egy gyógyszertár elérhetőségét is – szögezte le Hankó Zoltán.

A szóban forgó kistelepüléseken pedig jellemzően orvosi ellátás sem elérhető, így célszerű volna erről is gondoskodni, összeköttetésben a gyógyszerellátással. Országos szinten 1600 településen nincs gyógyszertár, ami megközelítőleg 650 ezer ellátatlan lakost jelent.

„A gyógyszertári ügyeletek vonatkozásában két szempontot tartanék egyszerre alkalmazandónak. Az egyik a lakosságszám-arányos kijelölés, a másik, hogy hány kilométeres sugarú körön belül lehessen elérni egy ügyeletes gyógyszertárat. Az orvosi ügyelet alatt legyenek elérhető ügyeletes gyógyszertárak. A sürgősségi ellátás ideje alatt azonban a Takács Péter által felvetett megyénkénti 2–3 gyógyszertáras megoldást harmonizálni kell a nagyvárosok és megyeközpontok ellátásával. Persze itt is figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat. Amennyiben ugyanis adott helyen rendelkezésre áll olyan gyógyszertár, amelyik folyamatos, tehát 0–24 órás nyitvatartást vagy ügyeletet vállalt azért, hogy megnyílhasson, tekintsük a kérdést megoldottnak” – fejtette ki a kamaraelnök, aki aláhúzta, hogy ügyeletben kizárólag gyógyszerészek dolgozhatnak, „ugyanis minden olyan helyzetet meg kell tudni oldani, amelyre jogi és szakmai kompetenciával csak gyógyszerész rendelkezik”.

„Nagyobb településeken, például megyeszékhelyeken lehet létjogosultságuk az éjjel-nappal elérhető gyógyszertáraknak, ám amennyiben rendszerszinten elfogadjuk, hogy az alapellátásban 22 óra után nincs orvosi ügyelet – csak sürgősségi ellátás –, akkor a gyógyszertári ügyelet – formállogikai szempontból is megkérdőjelezhető” – mondta a kamaraelnök, aki szerint megoldás lehet, hogy a 22 órakor véget érő orvosi ügyelethez képest 22.30-ig legyen elérhető gyógyszertár az ügyeletben kapott receptek kiváltása érdekében. Ám az ezt követően felmerülő panaszok, balesetek elsődlegesen már a sürgősségi ellátás keretei közé tartoznak.

A kamaraelnök kifejtette: Ahol pedig még egy fiókgyógyszertár működtetése sem reális elvárás, ott olyan speciális gyógyszerátadó-átvevő helyeket, úgynevezett gyógyszerszobákat kellene kialakítani, ahol a legközelebbi gyógyszertárba előzetesen eljuttatott igényeket – és ezek nemcsak gyógyszerek, hanem a gyógyszertárakban forgalmazható egyéb termékek is lehetnek – névre szólóan, az alkalmazásra vonatkozó összes információval, előre meghatározott idősávokban, a gyógyszertár munkatársától veheti át a beteg. Ennek előfeltétele, hogy például az adott önkormányzat közreműködésével kerüljön kijelölésre egy olyan közösségi hely, ahol ezt a speciális kiszállítást meg lehet oldani. Másfelől olyan jelen idejű informatikai kapcsolatot kell tudni kiépíteni a legközelebbi gyógyszertárral, ahol a személyes konzultáció a helyettesítésről, adagolásról, kockázatokról a „rendelésfelvétel” alatt megoldható.

Egy másik lehetőség – a még kisebb, jellemzően 500 fő alatti településeken – önkormányzati segítők bekapcsolásával összekötni a betegigényeket a gyógyszertárakkal. A kamara a Covid idején kidolgozott egy olyan szempontrendszert, amely azoknak a fertőzötteknek, akik nem hagyhatják el a lakásukat, garantálta a gyógyszerbiztonsági, adatvédelmi, betegjogi és higiénés szempontok betartásával az önkormányzati segítők bekapcsolását. „Ezt a szempontrendszert is figyelembe vettük egy olyan borsodi régióban lefolytatott vizsgálatban, amelyet március végén zártunk le, és a tapasztalatok alapján perspektivikus megoldás lehet az országos kiterjesztése is. Természetesen itt is lehetővé kell tenni a beteg és a gyógyszertár közvetlen kapcsolatfelvételét, hogy a szükséges kontroll és tájékoztatás is biztosított legyen” – mutatott rá a kamara elnöke.

„Ezeket a felvetéseket már 2020 januárban leadtuk az akkori egészségpolitikai vezetésnek, és azóta is többször megismételtük a javaslatainkat. Ha ez megvalósulna, a teljes gyógyszerpaletta elérhetővé válna országos viszonylatban, ráadásul gyógyszerész, illetve gyógyszertári munkatárs jelenléte mellett történhetne a kiszállítás, aki így első kézből tud információkat átadni a betegnek” – mondta Hankó Zoltán.

A kamara további, ellátást segítő kezdeményezése – amellyel kapcsolatban már konkrét tárgyalások is történtek – a 65 éven felüliek számára igénybe vehető gondosóra összekapcsolása a helyi, illetve legközelebbi patikával, ezáltal közelebb hozni a megoldáshoz az otthonukból nehézkesen vagy kevésbé kimozduló idősebb korosztály gyógyszerellátását, mindezt szakasszisztencia mellett, házhoz szállítással.

Ezeknek a megoldásoknak akár együttes alkalmazása megoldhatja az említett 1600, jelenleg ellátatlan település gyógyszerellátását, mindezt szakértői segítség, tehát orvos, gyógyszerész, szakasszisztens fizikai jelenléte és tanácsadása mellett. Mindenképpen rendszerszintű, a szakmai szempontokat előtérbe helyező megoldásra van szükség, amelynek a társadalmi és a politikai hozadéka is egyértelmű– erősítette meg az MGYK első embere.

Az MGYK-hoz hasonló húrokon pendül a HGYSZ

A gyógyszer-automaták bevezetésének lehetősége az elmúlt években már több alkalommal is felmerült, de ez idáig nem valósultak meg ezek a tervek – jelezte az Index megkeresésére a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetsége. A HGYSZ szerint a kistelepülések gyógyszerellátása érdemben nem oldható meg automatákkal, mivel ezeken a helyeken a gyógyszerszükséglet jelentős részét vényköteles készítmények teszik ki, melyek biztonságos, szakmailag megfelelő kiadása szakembert és olyan gyógyszerkészletet igényel, ami meghaladja egy automata kapacitását. Hasonló okokból nem oldható meg automatával a gyógyszertári ügyeletek helyettesítése sem.

A jelenlegi helyzettel, azaz hogy automatából gyógyszer nem, de gyógyhatású készítmények és egyéb termékek vásárolhatóak, a szövetség a gyógyszertárak általi működtetés keretein belül egyetért. Ugyanakkor, amennyiben jogszabály-módosítással lehetővé kívánják tenni vény nélkül is kiadható gyógyszerek automatából történő forgalmazását, az további kérdéseket és aggályokat vet fel.

Álláspontunk szerint az automataműködtetés szakmai és gazdasági előfeltétele, hogy gyógyszertári termékkört forgalmazó automatát csak közforgalmú gyógyszertár működtethessen, előzetes hatósági engedélyhez kötötten. Minden ezzel ellentétes megoldást határozottan ellenzünk. Javasoljuk, hogy a gyógyszertárakra vonatkozó előírásokat jogszabályban rögzítsék a szakmai szervezetek észrevételeinek figyelembevételével

– hangsúlyozták.

A HGYSZ álláspontja szerint az automatáknak számos technikai feltételnek kell megfelelniük a lakosság biztonságos ellátásához. Többek között:

• Az automata egész tárolóterében folyamatosan biztosítani kell a termékek előírt tárolási hőmérsékletét, akár extrém időjárási körülmények között, illetve még áramszünet esetén is.
• Az automatának hőmérséklet-regisztráló, és a beállított hőmérséklet-tartományon kívüli hőmérséklet esetén a működtető felé azonnali riasztást küldő elektronikus rendszerrel kell rendelkeznie.
• Az automata szoftverének a betöltött termékek lejárati idejét nyilván kell tartania, a közeli lejárati időt jeleznie kell a működtető felé, amennyiben pedig a készítményt az automatából időben nem távolítják el, a lejárati idő után az automata azt nem adhatja ki.
• Gyógyszerek forgalmazása esetében az automatának alkalmasnak kell lennie a gyógyszert vásárolni kívánó személy életkorának hitelt érdemlő ellenőrzésére, 14 év alatti személy esetében a gyógyszer kiadását meg kell tagadnia. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy sok idős embernek még a régi, papíralapú személyi igazolványa van, ami nem feltétlenül alkalmas az ellenőrzésre.
• Az automatának biztonsági rendszerrel kell rendelkeznie, amely a feltöréstől, rongálástól megvédi.

Veszélyeztetik a munkahelyeket?

A robotokkal, illetve általánosságban a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek azonban itt is felütik fejüket. Attól tartanak, hogy a gépek emberi munkaerőt váltanak ki.

„Ezek a robotok nem válthatják ki a szakember és a beteg személyes kapcsolatát. A betegnek is az a jó, ha egy olyan szakembertől kapja meg a gyógyszerét, aki a szemébe néz és aki segíteni tud, nem csak hivatalos tájékoztatással, hanem tanáccsal, jó szóval. Hiszen – ahogy fentebb is volt már róla szó – az egészség érzelmi, bizalmi kérdés is. És azért is fontos ez a személyes kapcsolat, mert egyre több beteg jön be úgy a gyógyszertárba, hogy előtte nem találkozott az orvosával” – tette hozzá Hankó Zoltán.

Ami a munkaerő kérdését illeti, nem alaptalan a patikai dolgozók félelme, hiszen az Indexhez eljutott információk szerint a frissen végzett asszisztenseknek így is nehéz bejutniuk gyógyszertárba dolgozni, ami többek között azért is vet fel problémákat, mert ahhoz, hogy tovább léphessenek a szakasszisztens-képzésre, minimum egy év munkaviszonyt kell igazolniuk, kvázi gyakorlatként. Ám amennyiben nem jutnak munkához, gyakorlat híján nem jelentkezhetnek szakasszisztens-képzésre – akikből, a gyógyszerészekhez hasonlóan, szintén hiány mutatkozik –, ez pedig akadályozza a patikai munkaerő-áramlást és -utánpótlást.

Hankó Zoltán ezzel kapcsolatos felvetésünkre kifejtette: az asszisztens- és szakasszisztens-képzés jelenlegi rendszere is átgondolásra szorul. Az az asszisztens ugyanis, akik fél év alatt, hétvégenként órákra járva, vagy a tananyagot online hallgatva szerezte meg még pár évvel ezelőtt is az oklevelét, nagy valószínűséggel nem rendelkezett azokkal a szakmai kompetenciákkal, amelyek predesztinálják arra, hogy egy gyógyszerész jó szívvel a betegek elé engedje.

„A kamara álláspontja szerint ma már nincs relevanciája annak az egyéves várakozási időnek, míg egy asszisztens továbbmehet szakasszisztens-képzésre, ha a kétéves asszisztensképzőt megfelelő minőségű képzőhelyen töltötte. Jónak tartanám, hogy ha valaki ilyen helyen végzett, és kézhez kapta asszisztensi oklevelét, automatikusan mehessen szakasszisztens-képzésre. Régi mániám, hogy az asszisztens–, szakasszisztens-képzést rendeljük hozzá az egyetemi egészség-, illetve gyógyszerésztudományi karokhoz. Nem egyetemi képzésről lenne szó, hanem arról, hogy ezeken a helyeken biztosított a releváns szakmai kompetenciák elsajátításához szükséges infrastrukturális háttér, csakúgy mint a magasan kvalifikált oktatók vagy a laboratóriumi körülmények.