Béremelés 2025 – január 1-től ennyi lesz a nettó és a bruttó minimálbér összege!

Béremelés 2025 – január 1-től ennyi lesz a nettó és a bruttó minimálbér összege!

Béremelés 2025 – január 1-től ennyi lesz a nettó és a bruttó minimálbér összege! Napokon belül érkezhet egy rendelet egy hosszú távú bérmegállapodásról, a kormányrendelet-tervezetet már a Stratégiai Kabinet asztalán.

Kapcsolódó cikkünk, minimálbér 2025 >>

Bár konkrét megállapodás még nincs, az Index információi szerint két jelentős kormányrendelet-módosítás következhet, amelyek mindent megváltoztathatnak a minimálbér és a garantált bérminimum tekintetében. Körülbelül egymillió ember keres minimálbért és garantált bérminimumot Magyarországon, nem is kell magyarázni, miért lenne fontos ez a megegyezés.

A lap úgy tudja, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalról hosszú távú bérmegállapodásra törekszenek, hároméves időszakban gondolkodnak. Azt írják, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) már tárgyalta azt a kormányrendelet-tervezetet, amely szerda délután a Stratégiai Kabinet asztalára került már. A Stratégiai Kabinetet Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezeti, és a rendeletet akár napokon belül kihirdethetik a közlönyben.

Az egyik munkáltatókat képviselő szervezet vezetője szerint egy kormányrendelet-módosítással jövőre, 2025-től lépcsőzetesen elkezdik felzárkóztatni a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékának a mértékéhez a minimálbért. Ez a szám lesz a viszonyítási alap és akkor „2027-re elérhető a kijelölt a szint”- írják.

Negyedéves számítások: ennyi lesz a 2025-ös minimálbér – Béremelés 2025 – január 1-től ennyi lesz a nettó és a bruttó minimálbér összege!

A lap tudomása szerint a másik része a rendeletnek pedig az időszakra vonatkozik. Egyelőre az derült ki, hogy „a minimálbér tárgyalásoknak a megkezdési időpontjától visszafelé számított négy negyedévnek a rendszeres bruttó átlagkereset lesz” valamilyen formában az irányadó. Például, ha októberben kezdődnek el a tárgyalások, akkor onnantól négy negyedévet kell visszafejteni. Azt is írják, hogy nem automatizmusról lesz szó, mert a tényezőket módosíthatják a makrogazdasági adatokat ismeretében.

Kiemelte a forrásuk, hogy a béremelés a gazdaságot is élénkíti: az embereknek nő a fogyasztóerejük, magasabb költséget generál a vállalatoknak,amiknek így elsőre kevesebb profitjuk lesz, de így ugyanakkora eredmény eléréséhez végül hatékonyságnövelésre kényszerülnek. Így lesznek fejlesztésekre és beruházásokra „kényszerítve”.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban már sokszor beszélt a minimálbérek emeléséről. Elmagyarázta, hogy az Eurostat uniós összehasonlításában Magyarország az utolsó előtti helyen áll a minimálbér tekintetében, de ez nem megfelelő mérés, mert az effektív minimálbér mutatja meg a valós képet, ami a súlyozott átlaga a garantált bérminimumnak és a minimálbérnek. A miniszter elmondta, hogy garantált bérminimum más tagországban nem létezik, ezért, ha korrekt összehasonlítást akarunk csinálni, akkor effektív minimálbért kell számolni itthon. H így nézzük már 17. helyen állunk az Unióban, előzve a térségben lévő Csehországot, Szlovákiát, Romániát vagy Bulgáriát.

„Annak ellenére, hogy az effektív minimálbérrel jól állunk, a kormány szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót. Bár a kormány továbbra is megfigyelő a bértárgyalásokon, azt gondoljuk, az átlagbérek 50 százalékára fontos lenne felemelni a minimálbért, természetesen több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig” – nyilatkozta korábban Nagy István.

Ez is érdekelheti :

Jön az őszi szünet és az őszi óraátállítás is