Bankszámlások figyelem – így változnak a banki költségek!
Bankszámlások figyelem – így változnak a banki költségek! Úgy tűnik a Nemzetgazdasági Minisztériumban is értő fülekre talált az Index számítása. Nagy Márton tárcavezető ugyanis lapunk korábbi javaslataihoz hasonló, az inflációs mértékhez igazodó díjemelést tartana elfogadhatónak az Alapszámla esetében. Mutatjuk a lényeget.
A tranzakciós illeték miatti korábbi emelések után ismét drágulnak a számlaköltségek.
A bankszámladíjak elszálltak, sokkal gyorsabban emelkedtek, mint akár a lakossági tranzakciós díj áthárításából ez következik, ami nem elfogadható – ismételte meg hétfőn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az általa már korábban elmondott álláspontját. Ezúttal azonban továbbment: miután
a bankok ajánlatát a családok és a nyugdíjasok esetén bevezetendő speciális alapszámla-csomag tekintetében gyengének minősítette, arról beszélt, hogy maximum 1-2 hetet ad a bankoknak arra, hogy újabb ajánlattal álljanak elő.
Ha ez nem így történik – jelezte a miniszter – akkor szabályozás következik, ami Nagy Márton szerint akár ársapka bevezetését is jelentheti a szolgáltatási díjak esetében is. A kormányt egyetlen cél vezérli: minden eszközzel el akarja érni, hogy az infláció ne térjen vissza Magyarországon.
Célkeresztben az Alapszámla
Ahogy azt az Index már korábban megírta: a hazai pénzintézetek számára törvényi keretek szabják meg, hogy mennyivel emelhetik a szolgáltatásaikért felszámított díjakat és jutalékokat. Ez a lakossági számlák esetében maximum az előző évi fogyasztói árindex (infláció) mértéke lehet.
Az idén tehát a bankoknak a számlákhoz és tranzakciókhoz, valamint a hitelekhez kapcsolt költségek esetében 3,7 százalékos díjemelésre van lehetőségük.
Ezt – mivel a jogszabály 60 napos előzetes díjhirdetést tesz kötelezővé abban az esetben, ha az ügyfélre nézve hátrányos díjváltozás történik – jellemzően áprilistól, májustól érvényesítik díjaikban a bankok.
Van azonban egy termékkör, amelyre más szabályozás vonatkozik. Magyarország is alkalmazza az Európai Unió fizetési számlákról szóló 2014/92/EU irányelvét, és ennek alapján Magyarországon is kötelezően minden lakossági számlavezetést végző banknak biztosítania kell ügyfelei számára az alapszintű fizetési számla (Alapszámla) vezetésének lehetőségét. Az Alapszámla úgynevezett csomagdíjas termék, ahol az ügyfélnek egyetlen (havi)díjat lehet felszámítani, amely után jogosulttá válik a csomagban szereplő szolgáltatásokra. Ezek:
- havi számlavezetés;
- bankkártya (éves díja);
- havi 2 darab, összesen legfeljebb 150 ezer forint készpénzfelvétel forintban bármely magyarországi ATM-ből (2025. január 1-től a hazai postákon is), vagy havonta 1 darab, legfeljebb 50 ezer forint értékű készpénzfelvétel a bankfióki pénztárból;
- havi 4 darab eseti vagy rendszeres átutalási megbízás összesen legfeljebb 100 ezer forint értékben;
- korlátlan számú és összegű bankkártyás vásárlás;
- korlátlan számú és összegű készpénzbefizetés;
- korlátlan számú és összegű csoportos beszedés.
Az irányelv szerint ezeket külön költség felszámítása nélkül vehetik igénybe a banki ügyfelek.
A problémát az okozza, hogy az EU-irányelv az Alapszámla díjának megállapítása keretében alternatívát határozott meg arra, mihez is kapcsolódjon a díj, azaz mi legyen az alapja annak, amihez időről időre hozzáigazítják. Eszerint az Alapszámla díja:
- az adott tagállam jövedelmi szintjéhez
- vagy az érintett tagállamban működő hitelintézetek által a fizetési számlákhoz kapcsolódóan nyújtott szolgáltatásokért felszámított átlagos díjakhoz kötődhet.
Fotó: Shutterstock
Bérkonvergenciát, nem számladíjugrást akartak
A magyar szabályozás mindeddig az első megoldást alkalmazta, azaz a bruttó minimálbérhez kötötte az Alapszámla maximális havidíját. A díjak a szabályozás szerint egy évvel követik a mindenkori minimálbér emelkedésének mértékét, azaz 2025. januárjában a 2024-es minimálbér-emelés 15 százalékos mértéke épült bele az Alapszámla díjába, amely így a decemberi 1160 forintról 1334 forintra emelkedett. Miután itt már januárban megtörténhetett a változás, ez a díjemelés is megjelent abban a 30 százalékos számladíj-emelkedésben, amelyről a nemzetgazdasági miniszter kedden, az árrésstop kapcsán tartott tájékoztatóján beszélt.
Ráadásul – miként arra rámutattunk – az Alapszámla a következő években lényegesen komolyabb mértékben drágulna tovább, annak köszönhetően, hogy a kormány hároméves, egyre gyorsuló bérkonvergenciában állapodott meg a vállalkozói és munkaadói érdekképviseletekkel – így a minimálbér emelésnek köszönhetően jövőre 9, 2027-ben 13, 2028-ban pedig 14 százalékkal nőhetne az Alapszámla díja 1873 forintra. Amikor a bérfelzárkóztatást tervezték az illetékesek, aligha a banki számladíjak messze infláció feletti emelésére gondoltak.