Hatalmas a KÁOSZ A Balatonnál! Sok helyen menekülnek a turisták, most érkezett a hír!

Hatalmas a KÁOSZ A Balatonnál! Sok helyen menekülnek a turisták, most érkezett a hír!

Hatalmas a KÁOSZ A Balatonnál! Sok helyen menekülnek a turisták, most érkezett a hír! Olyan árak vannak, hogy inkább menekülnek a tengerre a külföldi turisták.Vajon, idén is ki lehet tenni a „megtelt” feliratú táblát a magyar tengernél?

Hitelfórum.hu

A balatoni vendéglátók és szállásadók mindenesetre nem aggódnak az idei szezon miatt, és úgy gondolják, legfeljebb csak annyi lesz a gondjuk, hogy győzik-e majd energiával az előttük álló nyári rohamot. Mert hogy a Balaton és a vakáció sokaknak egyáltalán nem luxus, már a húsvét előtti napokban is alig lehetett szobát foglalni Balatonkenesén.

Lángos 2,500ft, Gyros 5,500ft, Fagyi 1,000ft maradhat?

A Szolnokról érkezett, születésnapját a tóparton, férjével ünneplő Romanenko Irina meg is meglepődött, amikor kíváncsiságból körülnézett az interneten, milyen más szállások vannak még a környéken és nem talált egyet sem.

Tiszta lappal indulhatsz te is

– Amikor hetekkel ezelőtt foglaltunk, még volt választék. Most semmi, van arra egy drága hotel, ott sem maradt semmi üresen. Még jó, hogy időben megszerveztük, különben mi lett volna a születésnapommal? – mosolygott az asszony.

– Nyáron is teltház lesz a Balatonnál, ha nem ömlik az eső – véli Csobota-Kis Árpád turisztikai szakértő. – A tehetősebbeknek az otthonuk a Balaton, vagy nyaralójuk van itt. Ha ők vendégül látják a rokonokat, a barátokat, garantáltan forgalmat csinálnak az éttermekben, és a parti büfékben. Mások azért jönnek, mert kedvenc városi törzshelyük éttermet nyitott a Balatonnál. És vannak azok, akik csak nyaralni akarnak belföldön, közülük közülük tízből kilencen nyáron a Balatont választja – sorolta a szakértő írja a blikk.

Létezik egy olyan társadalmi réteg, amelyik Csobota-Kis szerint még az inflációs időszakban is meg tudja tölteni a magyar tenger környékét. Közülük korábban évente akár négyszer is elutaztak, síelni, wellnessezni és nyaralni, most lehet, hogy csak háromszor engedhetik meg maguknak, de az egyik úticéljuk biztosan a Balaton lesz.

Pedig a vakáció sem lett olcsóbb, sőt.

Háromcsillagos szállodákban félpanzióval 30-70 ezer forintba kerülnek az éjszakák főszezonban, négycsillagosokban 70-140 ezerbe, vagyis egy luxus egyhetes vakáció egy párnak vagy családnak akár 1 millió forintba is fájhat. Ennél lényegesen olcsóbban panzióban, magánszálláson lehet kijönni. A legalacsonyabb árú szobákat júliusra most 18-20 ezertől lehet foglalni, a többség 25-30 ezer forintól érhető el inkább, vagyis csak a szállás 175 ezer forintba kerül. Ám a partközeli panziókban már megint 100 ezer köré ugrik az ár két fő részére, vagyis fejenként 300-350 ezerrel kell számolnunk.

És akkor még nem ettünk semmit.

Balatonalmádiban a Jóbarátok Halsütödében egy közepes hekk kovászos uborkával a szezon előtt 4200 forintba került. A sajtos-tejfölös lángosért nyáron 2300 forintot kérnek majd. Harmat János párjával, barátaikkal és két kisgyerekkel 26 ezer forintot fizetett 3 halért, sült krumpliért, kenyérért, uborkáért, sült hagymakarikáért és üdítőért.

Szerintük ez a mennyiség nagyon jó áron van, rendszeresen visszajárnak. Igaz, nem magyar fizetésből élnek – Ausztriában dolgoznak, csak húsvétolni jöttek a Balatonra.

– Magyar átlagfizetésből ezt nem engedhetnénk meg magunknak. Ausztriában 2 ezer euró, úgy 800 ezer forint az átlagkereset. Az árak pedig majdnem azonosak a magyarországival – osztotta meg tapasztalatait Harmat János.

Nem a Balaton drága Csobota-Kis Árpád szerint sem, hanem a magyar fizetések alacsonyak.

– Nemrég jártam Horvátországban, bőven szezon előtt, amikor még alacsonyabbak az árak. Az egyszerű tésztaételek, például a gnocchi, a spagetti átszámolva 6 ezer forintnyi összegbe kerülnek. Főételeket 8 ezer alatt nem nagyon lehet találni most sem – mondta a szakértő. – Utolsó este egy barátom megvendégelt egy tengerparti étteremben: a tintahalért, a tonhalsztékért, a salátáért, a két almafröccsért és egy kávéért 35 ezer forintnak megfelelő összeget fizetett. Az ásványvíz nemcsak az éttermekben, de a boltokban is dupla áron van, egy átlagos bor forintban számolva 4 ezer. Nem azt mondom, hogy a 700 forintos balatoni fagyi olcsó, de mielőtt valaki drágállja, nézze meg a többi ország árait és biztosan megdöbben.

A balatonfüredi sétányon tényleg ennyiért mérnek egy gombóc fagylaltot, onnan tíz perc sétára pedig a híres Kis Bergmann cukrászdában még tavalyról maradt kint a 600 forintos ár, nyáron már ott is 650 lesz.

– Tudom, hogy valahol van már 800-ért is, és néhány éven belül biztosan mindenhol átlépjük az 1000 forintos lélektani határt. Nem azért, mert a cukrászok valami úri huncutságnak gondolnák a fagylaltot, amivel le lehet húzni a vendéget, hanem ennyire megdrágultak a hozzávalók – magyarázta Bergmann Nándor cukrász. – A kakaó és a kávé már duplájába kerül, mint néhány éve, és az energiáért is rengeteget fizetünk, a fagylalt a folyamatos hűtés miatt a legdrágább cukrásztermék lett.

A forgalmon nem érződik, hogy egy családi fagyizás 5000 forintba kerülhet, abban viszont biztos a mester, hogy ilyen árak mellett a rossz minőséget már nem lehet eladni, és a drágaság erősen megszűri a szakmát.

A külföldiek nemcsak a fagyit, hanem az egész Balatont sem tartják drágának.

A húsvét előtti napokat Balatonkenesén töltő osztrák társaság, Paula, Birigit, Christa és John is csodálkozott, hogy mennyire megfizethetők itt az éttermek. A szállodai árak már közelítenek a nyugat-európaihoz, de a vendéglők szerintük egész olcsók, és ahol eddig ők jártak, jól is főztek, ezért tervezik, hogy júliusban visszajönnek, akkor már Keszthelyre.

A Magyarországon tanuló diákok és a hozzájuk látogatóba érkező családok is felfedezték a Balatont, és nemcsak a lángososhoz, hanem a drágább éttermekbe is beülnek. Továbbá a be-és kiköltözők egyaránt a balatoni vendégek számát gyarapítják.

– Az Ausztriában, Németországban dolgozók közül sokan hazajárnak nyaralni a nyugat-európai fizetésükből. A nyugat-európai árakhoz képest Magyarországon még mindig olcsónak számítanak az ingatlanok, és ez is ide vonzza a külföldieket – magyarázta Csobota-Kis Árpád. – Ha már házat vettek valahol a nyugati országrészben, egyre többször utaznak a tóhoz és fizetnek szállodában, étteremben.

Annyi ingatlan azonban nincs a tó körül, hogy csak a tulajdonosokkal megteljenek nyáron a strandok és a szálláshelyek. Ilyen sokan tartoznának az elithez? A szakértő szerint nem. A tipikus magyar balatoni vendég olyan középosztálybeli család vagy pár, ahol a két kereset együttesen legalább nettó 1 millió forint, és ebből már nem kell fizetniük lakbért, lakáshitelt, autólízinget.