Árvaellátás 2025: sokan nem is tudják, hogy jogosultak a pénzre minden hónapban!
Árvaellátás 2025: sokan nem is tudják, hogy jogosultak a pénzre minden hónapban! Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek a szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy az elhalálozás időpontjáig a törvényben előírt (életkortól függő) hosszúságú szolgálati időt szerzett.
HitelFórum
Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is,
- amely alatt az elhunyt szülő (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült, valamint
- amely alatt felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanult (legfeljebb azonban a képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges időtartamot).
Ha az elhunyt szülő a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, gyermeke jogosult lehet árvaellátásra.
Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.
Árvaellátásra a nevelt gyermek is jogosult lehet.
Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek (vagy életben maradt szülője) házasságot köt, vagy ha a gyermeket örökbe fogadják.
Kivételes árvaellátás
Az az árva is igényelhet kivételes nyugellátást, akinek az elhunyt szülője nem szerzett elég szolgálati időt ahhoz, hogy az árvaellátást meg lehessen állapítani (kivételes árvaellátás).
A kivételes árvaellátás engedélyezett összege 2025-ben nem haladhatja meg az 50.000 forintot, de nem lehet kevesebb 15.000 forintnál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.
Kivételes árvaellátás engedélyezhető, ha az elhunyt szülő a nyugdíjtörvényben meghatározott szolgálati idő legalább felével rendelkezett, és az árva megfelel az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.
Ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét az elhunyt szülőre meghatározott szolgálati idő hiányában utasítják el, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást indít.
Rendkívül indokolt esetben kivételes árvaellátás engedélyezhető abban az esetben is, ha
- az elhunyt szülő az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy
- az árva közép vagy felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat, vagy
- az árva az elhunyt szülő halálakor a 16. életévét már betöltötte, de a 18. életévét még nem, és egészségi állapota legfeljebb 30 százalékos, továbbá akkor is, ha
- a külföldön is biztosítási időt szerzett elhunyt szülő Magyarországon nem szerezte ugyan meg az árvaellátás megállapításához szükséges szolgálati időt, de az árva alapvető szükségleteinek a biztosítása veszélyeztetve van, és az árvaellátásra való jogosultság fennállása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletek vagy kétoldalú szociális biztonsági egyezmények alapján figyelembe vehető szolgálati időre vonatkozó adatoknak a beérkezéséig nem bírálható el.
Kivételes méltányosságból az árvaellátás meghosszabbítása is kérhető, ha a 25. életévét betöltött árva felsőfokú oktatási intézményben nappali képzésben folytat tanulmányokat (a hosszabbítás legfeljebb az árva 27. életévének betöltéséig tarthat).
Kivételes árvaellátás megállapítása meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltételekhez kötötten is engedélyezhető.
Az árvaellátás alapja és összege
A nyugellátásban még nem részesült szülő elhalálozása esetén az árvaellátás alapja az az összeg, amely a szülőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.
A nyugdíjas szülő esetében az árvaellátás alapja az az öregségi nyugdíj, amely a szülőt a halála időpontjában megillette.
Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
E tényleges vagy virtuális nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,
- akinek mindkét szülője elhunyt,
- akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.
A nyugdíjtörvény alkalmazása körében megváltozott munkaképességű az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.
Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb. (Vagyis mindkét szülő után külön-külön árvaellátást nem vehet föl, csak a magasabb összegű árvaellátást.)
Az árvaellátás legkisebb összege 2025-ben is havi 50.000 forint.
Az árvaellátás tartama
Legkorábban a szülő halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig járhat.
Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik, de a jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek (például a 16 éves koráig tartó árvaellátása megszűnését követően később mégis új tanulmányokat kezd az árva), akkor az árvaellátást a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben újból meg kell állapítani.
Különleges jogosultság, hogy árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. Ha a tartásra köteles hozzátartozó tartásra mégis képessé válik, akkor az ilyen árvaellátás szünetel.
Ha a gyermek nappali rendszerű oktatás keretében iskolában, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár.
Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki
- betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel, illetve egyéni tanulmányi renddel rendelkező tanulóként végzi, vagy
- huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.
Az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja az árva. Ha az árva egyéni munkarend, illetve egyéni tanulmányi rend keretében folytat tanulmányokat, az engedélyezés okát az oktatási intézmény igazolásával vagy egyéb irattal (orvosi szakvéleménnyel) kell igazolni.
Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a tanulói jogviszony, a hallgatói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony a tanuló, a hallgató, illetve a képzésben részt vevő személy betegsége vagy szülése miatt szünetel.
A külföldön tanuló árva a nappali rendszerű iskolai oktatásban, illetve a felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvételt
- középiskolai tanulmányok esetén évente,
- felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül, míg
- a tanulmányok megszűnését, szüneteltetését 15 napon belül az oktatási intézmény által kiállított igazolással igazolja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.
Árvaellátás a megváltozott munkaképesség tartamára
Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.
Megváltozott munkaképesség címén akkor állapítható meg az árvaellátás, ha
- a szülő elhalálozása a gyermek 16. (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25.) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű személy volt,
- továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.
Mindkét esetben az árvaellátás életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség tartamára jár.
Mint említettem, a nyugdíjtörvény alkalmazása körében megváltozott munkaképességű az a személy, akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényben foglaltak szerint az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos.
Az árvaellátás iránti igény benyújtása
A hozzátartozói nyugellátás – így az árvaellátás – iránti igények érvényesítésével kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek.
Ezek az eljárások mindig kérelemre (igénybejelentésre) indulnak, egyetlen kivétellel: ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igényét az elhunyt szülőre meghatározott szolgálati idő hiányában utasítják el, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást indít.