Árrésstop hatása: Itt a Spar lépése a bevezetett árkorlátozás miatt!
Árrésstop hatása: Itt a Spar lépése a bevezetett árkorlátozás miatt! Csaknem ötszázalékos növekedés mellett, 1111 milliárd forint bruttó forgalmat ért el tavaly a SPAR Magyarország Kft. A cég 2024-ben 27 milliárd forintot fektetett beruházásokba. Az előzetes adatok szerint tavaly 2 százalékos organikus növekedést mutatott a termékeladás.
Hitel fórum
Tavaly 4,8 százalékos növekedés mellett 1111,6 milliárd forint forgalmat ért el a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. A cég tavaly ezt a forgalmat 662 üzlettel (ennek fele nagyjából franchise) és 446,7 ezer négyzetméter kereskedelmi felülettel érte el. A hazai piac második legnagyobb forgalmú élelmiszer-kereskedelmi lánca tavaly 27 milliárd forintot fektetett be üzlet- és hálózatfejlesztésbe – mondta el az éves eredményeket bemutató sajtótájékoztatón Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója.
A nyereségességről egyelőre nem kívánt beszélni a cégvezető, csak annyit érzékeltetett, hogy veszteséges volt a tavalyi gazdálkodás. Hogy pontosan mekkora mínusz keletkezett, az csak a pénzügyi beszámolóból fog kiderülni. Ami viszont tény, hogy a cég forgalma volumenben (eladásmennyiségben) 2 százalékkal növekedett, ami szép szám, ahhoz képest, hogy a kereskedelem 2024-ben nem teljesített túl jól, bár hozzá kell tenni, hogy tavaly az év második felében már magához tért az élelmiszer-eladás.
Tavaly a vásárlók egyébként nagyon árérzékenyek voltak, és rendkívül erős volt az akciók iránti igény, vagyis nagyon nehéz piaci környezetben kellett működnie a társaságnak.
Ez a terv az árrésstop kapcsán
Az árrésstopról szólva megjegyezte, hogy partnerként vesznek részt a kormányzati szándék teljesülése kapcsán, és igyekeztek már a szabályozás előtt is minimális árrésekkel dolgozni. Értik a kormányzati szándékot, és támogatják is az infláció megállítását, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a szabályozások és az adóztatás miatt a piacon több veszteséges cég működik. Ha az árrésszabályozás májusban megszűnik, akkor az üzletmenet a szokásos mederben zajlik tovább, ha viszont tovább gördül, vagy a kormányzat kiterjeszti, le kell ülni a beszállítókkal tárgyalni (van B terv – tette hozzá az ügyvezető igazgató), és újra kell gondolni a költségszerkezetet, ami nyilvánvalóan hatással lesz az üzletmenetre, elsősorban a beruházásokra.
Heiszler Gabriella beszélt a kiskereskedelmet érintő magas adókról is. Úgy véli, a sávos, forgalomalapú adózás nemcsak a nagy, hanem a kisebb vállalkozásokat is negatívan érinti, és komoly problémát okoz (főleg likviditás területén) a piacnak.
Arra a kérdésünkre, hogy miért Magyarországon alakult ki a régió élelmiszer-kereskedelmében leginkább a diszkontosodás, az ügyvezető úgy vélte, ennek láthatók szakpolitikai vonzatai.
A plázatörvény alkalmazása miatt a magyar hátterű cégek kedvezményezettek voltak a területen, és a piac ezen része kissé elkényelmesedett és kevésbé fejlődött.
Bővítette a SPAR a saját márkás kínálatot is
Megmarad, vagy inkább befagyott a szabályozás hatására a múltból megörökölt hazai boltszerkezet, aminek a fejlesztése hatalmas költségeket emészt fel. Ezt az üzletek fejlesztésére, és nem a verseny fokozására költötték. Ugyanakkor az ügyvezető igazgató leszögezte, hogy van igény a választékra, és a SPAR ebben a tekintetben nem csökkentette a kínálatát, ugyanakkor azt is látni kell, hogy pont a hazai árérzékenység miatt a sajátmárka-kínálatot (ez ma már a forgalom 33 százalékát teszi ki, és a kategória 4,1 százalékkal növekedett tavaly) igyekeztek bővíteni.
A Világgazdaság kérdésére az ügyvezető igazgató beszélt a környező országok kiskereskedelméről. A legfontosabb megállapítása volt, hogy a szlovák vagy osztrák árszínvonalat figyelembe véve Magyarország továbbra is olcsóbbnak számít, különösen az akciók miatt.