Fogyatékossági támogatás 2026 – óriási pénzt kapnak a családok Januártól! A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

Kapcsolódó cikk: Nekik több pénz jár >>

Ki jogosult az ellátásra?

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek

• állapota tartósan vagy véglegesen fennáll,
• önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

Ki minősül súlyosan fogyatékos személynek?

Súlyosan fogyatékos

a) az a látási fogyatékos, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,

b) az a hallási fogyatékos, akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy

ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

c) az az értelmi fogyatékos, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű,

d) az, aki autista, állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

e) az a mozgásában fogyatékos, akinek a helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható

f) az, akinek az állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (Williams szindróma)

g) az, aki beszédfogyatékos, a szerzett vagy fejlődési károsodásból eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési, illetve kifejező képessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza,

h)  halmozottan fogyatékos a b) pont bb) alpontja és a g) pont szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével – az a) -g) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van,

i) halmozottan fogyatékos, hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-g)  pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van,

és ez a fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását, rehabilitációs szakértői szerv végzi.

Ki tekinthető mozgásszervi fogyatékos személynek?

Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt, akinek a mozgásrendszer károsodása, vagy funkciózavara miatt a helyváltoztatása az alább felsorolt segédeszközök állandó és szükségszerű használatát igényli:

a) végtag protézisek

aa) alsó végtag protézisek (egy végtagra)

• • lábszárcsonkra,
  • combcsonkra,
  • csípőízületi csonkra,
  • alsó végtag fejlődési rendellenességeire,
• ab) felső végtag protézisek (mindkét végtagra)

• • alkarcsonkra,
  • felkarcsonkra,
  • vállcsonkra,

ac) felső végtag protézisek (egy végtagra)

• • alkarcsonkra,
  • felkarcsonkra,
  • vállcsonkra, feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt, vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza;

b) ortézisek

ba) alsó végtag ortézisek (mindkét végtagra)

• • alsó végtag izomzatának bénulása esetén dinamikus rögzítéssel ortézisek,
  • járógépek,

bb) felső végtag ortézisek (mindkét végtagra)

• • felső végtag izomzatának bénulása esetén,

bc) egy alsó és egy felső végtag ortézis,

bd) egy felső végtag ortézis, feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt, vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza,

be) egy végtag ortézis és gyógyászati segédeszköznek minősülő gerinc ortézis;

c) személyes mozgás nem testen viselt segédeszközei

ca) egy karral működtetett járóeszközök

• • hónalj- és könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmező protézis, vagy ortézis állandó használatára az állapotából következően nem képes,
  • könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmezőnek mindkét alsó végtag bénulása, illetve azok súlyos deformitása, vagy a végtagok egymástól eltérő rövidülése miatt nehéz ortopéd cipőt kell viselnie, amennyiben a végtagok súlyos sérülése a végtag térfogat, és ezáltal az izomerő jelentős csökkenését okozza,

cb) kerekesszékek (ideértve az olyan helyváltoztatást szolgáló eszközt is, amely valamilyen életfunkciót fenntartó készülékhez kötött)

• • kézi meghajtású,
  • elektromos kerekesszék.

Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt is, akinek

• mindkét felső végtagja a manipulációs képességet olyan jelentős mértékben korlátozóan bénult, csonkolt, deformált, vagy torzult, amely önmagában, vagy műtéti korrekcióval alkalmas lehet alapfunkciók elvégzésére, de a felső végtag protézis használata esetén e funkciók ellátására már nem lenne képes;
• legalább két végtagra, vagy egy végtagra és a törzsre kiterjedő tartós ízületi, illetve izommerevsége, bénulása, vagy csont-, illetve ízületi deformitása van, amennyiben ez az állapot a mozgást, vagy az érintett testrészek használatát súlyos mértékben akadályozza;
• túlmozgással együtt járó súlyos mozgáskoordinációs zavara a járást, vagy a motoros képességeket jelentős mértékben akadályozza.

Mikor tartós a fogyatékosság?

Tartósnak akkor minősül a súlyos fogyatékosság, ha előreláthatólag legalább három évig fennáll.

Ki számít önálló életvitelre képtelennek?

Önálló életvitelre nem képes az a személy,

– aki a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy

– aki értelmi fogyatékossága miatt a mindennapi életvitelében állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

Az önkiszolgálási képessége hiányzik annak a személynek (az ellátás magasabb összegére jogosult), aki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

A jogosultság megállapítása iránti eljárásban a hatóság a súlyos fogyatékosság fennállását vizsgálja először, vagyis, hogy az adott fogyatékossági típus a szabályozás szerinti mértékben megállapítható-e. Ha igen (és csak akkor), sor kerül a többi feltétel fennállásának vizsgálatára.

Ki nem jogosult az ellátásra?

Az a súlyosan fogyatékos személy, aki

• vakok személyi járadékában, vagy
• magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
• aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak

Amennyiben ezekről az ellátásokról lemond, a fogyatékossági támogatás megállapítható részére.

Mennyi az ellátás összege?

A támogatás havi összege 2024. január 1-jétől

– 35 214 Ft, ha a súlyosan fogyatékos személy hallási fogyatékos, vagy beszédfogyatékos – függetlenül az önkiszolgálási képesség meglététől, vagy hiánytól -, illetve akkor is ilyen összegű a fogyatékossági támogatás havonta, ha a súlyosan fogyatékos személynek nem hallási, vagy beszéd, hanem más fogyatékossága van és önkiszolgálási képessége nem hiányzik;

– 43 342 Ft, ha a súlyosan fogyatékos személynek nem hallási, vagy beszéd, hanem más fogyatékossága van, és önkiszolgálási képessége hiányzik, vagy halmozottan fogyatékos.

A fogyatékossági támogatás összege évenként a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelésre kerül.

Hogyan kell igényelni az ellátást?

A fogyatékossági támogatás iránti kérelmet „Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására” című nyomtatványon lehet előterjeszteni.

A fogyatékossági támogatás megállapítása tárgyában a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes vármegyei/fővárosi kormányhivatal jár el.

A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (elektronikus űrlapon) kell benyújtani

• személyesen, a kormányhivatal ügyfélszolgálatánál vagy kormányablaknál,
• postai úton a Pf. 1919 Budapest címre, vagy
• elektronikusan az elektronikus űrlapon megadott címre elküldve.

A formanyomtatvány az igénybenyújtás helyén beszerezhető, a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető.

A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező háziorvosa – bentlakásos szociális intézményben élő kérelmező esetén az intézmény orvosa – által kiállított orvosi beutalót (raktári száma: A. 3510-90), valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap), eredetiben vagy másolatban.)

Amennyiben a kérelmező személyesen eljárva nyújtja be kérelmét, úgy természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával igazolnia kell. Postai úton történő benyújtás esetén ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatát kell beküldeni a kérelem mellékleteként.

A fővárosi/vármegyei Kormányhivatal a kérelmező által benyújtott, háziorvos által kiállított beutalót és orvosi dokumentációt megküldi a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztálya felé (RESZO), ahol megvizsgálják, hogy a kérelmező súlyosan fogyatékosnak minősül-e. Amennyiben a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a minősítés elvégzésére, a RESZO a támogatást kérelmezőt a fogyatékosság jellegének megállapítására a megfelelő szakvizsgálatra utalja be, illetőleg felhívhatja a bizottság előtti személyes megjelenésre is vizsgálat céljából.

Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem minősül súlyosan fogyatékosnak, az elutasító határozat véglegessé válását követő 1 éven belül előterjesztett újabb kérelemre a vizsgálatot csak abban az esetben kell lefolytatni, ha a benyújtott orvosi igazolás szerint az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott.

Mikortól állapítható meg az ellátás?

Amennyiben a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály szakvéleménye szerint a kérelmező súlyosan fogyatékosnak minősül, a fogyatékossági támogatás a kérelmezőt annak a hónapnak az első napjától illeti meg, amikor a kérelem benyújtásra került.

Milyen egyéb támogatásra jogosult a fogyatékossági támogatásban részesülő?

A rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, az 1993. évi III. törvény alapján megállapítható szociális ellátások (időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj, tartós ápolást végzők időskori támogatása) a fogyatékossági támogatás mellett is igénybe vehetők.

Ezen kívül az ellátott jogosult:

• egészségügyi szolgáltatásra
• utazási kedvezményre, mértéke a helyközi közlekedésben 90 %, a helyi közlekedésben 100 %. (A jogosulttal együtt utazó személy kedvezményes menetjegy révén részesül azonos mértékű kedvezményben).
• személyi adókedvezményre jogosult (összevont adóalapját a kedvezménnyel – 2024. évben 88 900 forinttal – havonta csökkentheti)
• A fogyatékossági támogatásban részesülő személy támogatásra, kedvezményre lehet jogosult a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény és a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján.

Mivel nem folyósítható együttesen?

A fogyatékossági támogatásra nem jogosult a súlyosan fogyatékos személy, ha

•   a vakok személyi járadékában részesül, vagy
•   magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
•   személye után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

Jogorvoslat

Fellebbezési lehetőség nincs, de a véglegessé vált döntés ellen a kormányhivatal által hozott határozat közlésétől számított harminc napon belül közigazgatási per indítható.

Jogszabályok:

• a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény,
• a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet