Változás az ATM-eknél! 2026-ban így veheted le a pénzed, és ennyit vonnak le!
Változás az ATM-eknél! 2026-ban így veheted le a pénzed, és ennyit vonnak le! A Magyar Bankszövetség határozottan elutasítja a készpénzfelvételi limit emelését, amely lehetővé tenné, hogy a lakosság havonta akár 300 ezer forintot is díjmentesen vehessen fel automatákból. A szervezet szerint a javaslat – bár első ránézésre kedvezőnek tűnhet a fogyasztók számára – hosszú távon rendkívül káros hatással lehet a gazdaságra, a bankrendszerre és végső soron az ügyfelekre is – írja az mfor.hu.
A kormány javaslata és a parlamenti támogatás
A Parlament Gazdasági Bizottsága a napokban elfogadta azt a szabálymódosítást, amely szerint a jelenlegi, havi kétszer 150 ezer forintos díjmentes készpénzfelvételi keret duplájára, azaz 300 ezer forintra emelkedne. A törvénymódosítás célja hivatalosan a lakosság pénzügyi terheinek enyhítése és a készpénzhez való könnyebb hozzáférés biztosítása lenne.
A Bankszövetség viszont arra figyelmeztet, hogy a látszólagos haszon mögött hatalmas közvetett költségek húzódnak meg, amelyek a pénzforgalmi rendszer egészét érintik, és végső soron a fogyasztókra hárulnak vissza.
„A bankrendszer fizeti meg az ingyenességet”
A szervezet álláspontja szerint a készpénzfelvétel ingyenessége valójában nem valódi kedvezmény, mivel az ATM-es tranzakciókra továbbra is érvényes a 0,9 százalékos tranzakciós illeték. Ezt az adót a bankoknak minden készpénzfelvétel után be kell fizetniük – akkor is, ha az ügyfél számára az adott művelet díjmentes.
Ez azt jelenti, hogy a bankok gyakorlatilag saját forrásaikból állják az állam felé fizetendő illetéket, ami a pénzügyi szektoron keresztül végül minden ügyfelet, még a kizárólag digitális fizetési megoldásokat használókat is érinti. A Bankszövetség szerint a kormányzati intézkedés így „a banki elvonások új formáját” jelenti, amely a digitalizáció helyett a készpénzhasználatot ösztönzi.
A digitalizációval megy szembe az intézkedés
A magyar pénzforgalom digitalizációja az elmúlt években jelentős eredményeket hozott. A kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a bankszektor közös erőfeszítéseinek köszönhetően egyre több pénzügyi folyamat vált elektronikussá, az azonnali átutalások rendszere, a Qvik mobilfizetési megoldás, valamint a fejlett érintésmentes fizetési infrastruktúra mind előrelépést jelentett.
A Bankszövetség szerint a most tervezett változtatás éppen ezeket az eredményeket veszélyezteti, és visszalépést jelent a készpénzmentes fizetési kultúra irányából. Az elektronikus fizetések aránya az elmúlt 12 évben megháromszorozódott, a készpénzes tranzakciók aránya pedig folyamatosan csökkent – ezt a pozitív trendet törné meg az új szabályozás.
Több százmilliárdos társadalmi költség
A Bankszövetség szerint a készpénzhasználat fenntartása évente mintegy 400 milliárd forint társadalmi költséggel jár Magyarországon. Ez magában foglalja a pénz szállításának, kezelésének, biztonsági és adminisztratív kiadásait, valamint a gazdaságban jelentkező közvetett veszteségeket is.
Az intézkedés tehát nemcsak a pénzforgalmi digitalizáció lendületét fékezné, hanem növelné a készpénzhasználat által generált költségeket is. Emellett a készpénzforgalom erősödése kedvez a fekete- és szürkegazdaságnak, valamint a pénzmosásnak, amelyek visszaszorítása évek óta a kormányzat és a nemzetközi szervezetek kiemelt célja.
Romolhat Magyarország nemzetközi megítélése
A Bankszövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézkedés rontaná Magyarország pénzmosás-ellenes és terrorizmus-finanszírozás elleni megítélését is. A pénzforgalom digitalizálása nemzetközi szinten a gazdasági átláthatóság egyik legfontosabb eszköze, és számos országban már a készpénzhasználat korlátozása felé mozdulnak el – Magyarország tehát szembe menne ezzel a trenddel.
Egy esetleges negatív nemzetközi értékelés – például a pénzügyi felügyeletek vagy befektetői minősítők részéről – akár Magyarország gazdasági besorolására is hatással lehet, ami a befektetői bizalom gyengülését vonná maga után.
A bankszektor szerint a modern fizetési kultúra az út
A Bankszövetség záró állásfoglalásában leszögezte: a digitális pénzforgalmi megoldások fejlesztése és terjedése a jövő útja, amely átláthatóbb, gyorsabb és olcsóbb gazdaságot teremt. A készpénzhasználat ösztönzése ezzel szemben nemcsak költséges, hanem ellentétes a gazdasági növekedés és az innováció irányával is.
A szervezet ezért azt kéri a döntéshozóktól, hogy vizsgálják felül a javaslatot, és inkább a digitális fizetések további ösztönzését, az infrastruktúra fejlesztését, valamint az elektronikus tranzakciós díjak mérséklését helyezzék előtérbe.
„Zoltán több éve szövegíró, pénzügyi témákkal foglalkozó szerző” Wikipédia szerkesztő! Több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezem a hazai banki szektor, a lakossági hitelezés és az állami támogatások (CSOK Plusz, Babaváró, Nyugdíj,) elemzésében. Célom a magyar családok és nyugdíjasok hiteles, naprakész tájékoztatása a legfrissebb gazdasági változásokról. Impresszum