Szülők figyelem – már a tanuló diákok után is lehet pénzt kérni az államtól!

Lassan véget ér a 2024–2025-ös oktatási év első szemeszterének vizsgaidőszaka, az egyetemisták pedig jobb esetben ráfordulhatnak a második félév megpróbáltatásaira – rosszabb esetben is, csak több tantárggyal a vállukon. Viszont az egyetemi élet egyáltalán nem olcsó, a kollégium, az albérlet, a közlekedés, a napi megélhetés és a sikeres vizsgák után megérdemelt esti bulizás mind-mind rengeteg pénzt emészt fel a hallgatók – és szüleik – pénztárcájából, így felvetődik a kérdés, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a diákok némi anyagi támogatáshoz jussanak.

Az anyagi támogatáshoz szociális és teljesítményalapon is hozzá lehet jutni, ezért érdemes nyitott szemmel járni és emellett jól is tanulni, hiszen ha több oldalról érkezik a segítség, az valószínűleg senkinek sem okoz fejfájást. Viszont ha valaki nem akarná körbejárni a fél internetet a lehetőségeit kutatva, annak megpróbálunk kicsit segíteni – összegyűjtöttük a legfontosabb segítségeket, amelyekre a hallgatók támaszkodhatnak egyetemi tanulmányaik során.

Fontos tudni, hogy az ösztöndíjak elsősorban az állami támogatású képzésbe, nappali munkarendbe felvetteket célozzák, viszont létezik természetesen olyan pályázat is, amelyet önköltséges formában tanuló diákok is benyújthatnak. Emellett a hirtelen megromló szociális helyzetre is van megoldás, ugyanis arra is létezik külön pályázat, ha megszorulna a család és ez veszélyeztetné a továbbtanulást.

Tartsuk észben!

Kezdjük a sort mindjárt az alaptámogatással, hiszen ez a „gólyáknak”, vagyis az elsőéveseknek nyújt egy kis segítséget az induláshoz, a beilleszkedéshez. Az államilag támogatott szakokra felvételt nyert hallgatók közül a szociálisan rászorulók adhatják be a pályázatot, de csakis akkor, ha első ízben létesítenek hallgatói jogviszonyt, őszi félévben és nappali munkarendben. Ahhoz, hogy erre valaki pályázni tudjon, az alábbi csoportok egyikébe kell tartoznia:

• fogyatékossággal élők,
• hátrányos helyzetűek,
• halmozottan hátrányos helyzetűek,
• családfenntartók,
• nagycsaládosok,
• árvák vagy félárvák.

A támogatás mértéke alap- és osztatlan képzéseken a hallgatói normatíva 50 százaléka (amely 83 ezer forint), mesterképzésen pedig annak 75 százaléka (azaz 124 ezer forint). A pályázat a Neptun rendszerén keresztül nyújtható be.

A másik olyan ösztöndíj, amelyet rendszeresen elfelejtenek a hallgatók, a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj, amelyet a területi önkormányzatok ítélik oda – a vármegyeiek pedig kiegészítik – a településen állandó lakhellyel rendelkező, rászoruló hallgatóknak. Ennek előnye, hogy általában a legtöbb jelentkezőnek odaítélik – hiszen sokan elfelejtkeznek róla, és nem pályáznak rá –, ráadásul az önköltséges formában tanuló hallgatók is pályázhatnak, de már a középiskola végzős évében is van lehetőség beadni az igényt a támogatásra.

Az összeg nem túl nagy, hiszen mindössze körülbelül ötezer forintról beszélünk, viszont az állam annyival segít, hogy ezt megduplázza. Vagyis ha az önkormányzat ötezer forintos vagy annál kevesebb támogatást ítél meg, abban az esetben duplázza meg, viszont ha ennél többet, akkor „csak” ötezer forinttal megtoldja a kiutalandó összeget. Így havonta tízezer forint körüli zsebpénz érkezik a diákok számlájára.

Rendszeres vagy rendkívüli

A rendszeres szociális ösztöndíj már picit összetettebb, de azért még bőven meg lehet vele birkózni. A lényege, hogy ennek mértékét már az egyetemek határozzák meg, viszont nem egy egész tanévre, csupán egy félévre – öt hónapra – szól. Szociális alapon lehet pályázni a pénzre a Neptunon keresztül, amelyet pontrendszer alapján bírálnak el, ahol

Mivel intézményenként eltérőek a feltételek és a megpályázható összegek is, így mindenképpen érdemes utánanézni a részleteknek. Az viszont mindenhol biztos, hogy két külön kategóriája lehet a rendszeres szociális ösztöndíjaknak, egy A és egy B kategória.

Az A kategóriánál az éves hallgatói normatíva 20 százaléka a minimum juttatás (33 320 forint), és azok kapják meg, akik elérik a Bizottság által kijelölt minimum ponthatárt. Nagyobb súllyal esik a latba, ha a pályázó

• fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult,
• halmozottan hátrányos helyzetű,
• családfenntartó,
• nagycsaládos,
• 25 éves kor alatti árva.

A B kategória ennél már egy fokkal kevesebbet fizet, itt a normatíva 10 százaléka a minimum (16 660 forint), a feltételeknél pedig nagyjából ugyanannak kell megfelelni, mint az előző kategóriában, viszont emellett az alábbiak közül egy feltételnek teljesülnie kell:

• hátrányos helyzetű,
• gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg,
• 25 év alatti félárva.

Amennyiben valaki egyik kategóriába sem tartozik, akkor is van lehetősége az évi hallgatói normatíva 5 százalékának megfelelő ösztöndíjra (8330 forint), amennyiben igazolni tudja a jogosultságait.

Emellett létezik még egy rendkívüli szociális támogatás is – erre fentebb már utaltunk –, amely mértékét szintén az egyetemek egyénileg határozzák meg, benyújtani pedig a hallgató életkörülményeit megváltoztató változás esetén lehet:

• az eltartó elhalálozása,
• tartós betegség bekövetkezése,
• válás,
• gyerekszületés.

A havonta kiutalt összeg teljesen eltérő lehet egyetemenként és körülményenként is, viszont bizonyos esetekben akár a 100 ezer forintot is elérheti.

Az okosak földje

Viszont – ahogy említettük – nemcsak szociális alapon lehet plusz anyagi forrásokhoz jutni a felsőoktatási intézményekben. Vannak intézményspecifikus teljesítményalapú ösztöndíjak is, ezért érdemes megnézni az egyetemünk ide vonatkozó feltételeit és lehetőségeit, viszont vannak általánosan alkalmazott teljesítményalapú ösztöndíjformák is, így mi most ezekkel foglalkozunk inkább.

Az első mindjárt a tanulmányi ösztöndíj, ami pontosan az, aminek hangzik: ha valaki jól tanul, akkor ösztöndíjat kaphat érte. Persze azért nem ennyire egyszerű a szituáció, hiszen itt is az államilag támogatott, nappali szakon tanuló hallgatók játszanak csak, a költségtérítéses és levelezős formában tanulók kiesnek a versenyből. Ráadásul hiába tanulunk jól, ha a hallgatók fele még nálunk is jobb, hiszen csak a diákok legjobb 50 százaléka részesülhet maximum ebben a támogatási formában, ráadásul azt is csak egy félévre kaphatja. Emellett rendelkezniük kell minimum egy lezárt, sikeres félévvel is.

Viszont annyi könnyebbség van a számolásnál, hogy az éves hallgatói normatíva 5 százalékánál kevesebb nem lehet a juttatás mértéke (ez 8 330 forint), viszont e felett a kifizetett összegeket befolyásolja az ösztöndíjas hallgatók száma, de az előző féléves tanulmányi eredmények is.

Azoknak sem kell búslakodniuk, akik a tudományba fektetik energiájuk nagy részét, hiszen ezt két nemzeti ösztöndíj is támogatja – ráadásul az egyik nem is kis mértékben –, viszont nyilván ezeket nehezebb kiérdemelni. Az első ilyen a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj, ami a kiemelkedő tanulmányi, tudományos eredményeket elért hallgatókat támogatja egy éven keresztül, havi negyvenezer forinttal. Ennek feltétele, hogy valaki minimum 55 teljesített kredittel már rendelkezzen és két aktív félévre beiratkozzon egymás után.

Mivel a pénzt legfeljebb a tanulók 0,8 százaléka kaphatja meg, ráadásul az intézmények által felállított szabályrendszer alapján, így azon kívül, hogy felmutatjuk az eredményeket, nem sokat tehetünk az ösztöndíj elnyeréséért. Viszont az összeget legalább a költségvetési törvény rögzíti, tehát tudjuk pontosan, mire számíthatunk (jelenleg negyvenezer forintra havonta). Ráadásul itt nincs megkötés, a költségtérítéses, államilag támogatott, teljes idejű képzésen tanuló alap-, valamint mesterszakos hallgatók is pályázhatnak.

A másik, hasonlóan tudományos téren elnyerhető ösztöndíj az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztönző rendszere, amely a tudományos utánpótlást, valamint az oktatók és kutatók pályán tartását tűzte ki céljául. Itt szintén az alapképzésben, mesterszakon, de még a doktori képzésben tanulók, doktorjelöltek is pályázhatnak, e mellett a fiatal oktatók és kutatók is a kalapban vannak a havi 50 és 350 ezer forint közötti támogatásra.

A juttatást öt vagy tíz hónapra ítélheti oda az oktatásért felelős miniszter, és a fogadó felsőoktatási intézmények a nyertes pályázók ösztöndíjainak 40 százalékát kitevő kutatási-működési támogatást kapnak.

Kiemelkedni az átlagból

Ez pedig még mindig nem a vége, hiszen ha a sportban vagyunk kiemelkedők, akkor is számíthatunk némi támogatásra a Jó tanuló, jó sportoló sportösztöndíjnak köszönhetően. Itt is egyetemenként változik, hogy kik és mire kapnak támogatást (sporttevékenységet végző, szervező, vagy azon részt vevő hallgatók), viszont az biztos, hogy csak a pályázaton első 100 legtöbb pontot elérő hallgató kaphat az egyszeri 100 ezer forintos segítségből. Ehhez általában egy előző félévben elért 4.0-s súlyozott átlag és egy országos, nemzetközi versenyen, Európa- vagy világkupán, esetleg olimpián való részvétel – magyar szövetséggel vagy bejegyzett egyesülettel rendelkező sportágban –, valamint tudományos tevékenységben való részvétel lehet a segítségünkre.

Létezik még úgynevezett szakmai ösztöndíj is, amelyet általában a tantervi kötelezettségeket túlteljesítő, kiemelkedő szakmai tevékenységet végző hallgatók kapnak meg. Bár ez nem minden egyetemen elérhető, például az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Corvinus is megjutalmazza a jól teljesítőket. Első kettő egyszeri 50 ezer forintos juttatással ismeri el a plusz teljesítményt, míg